A magyar kormánybiztos a legnagyobb magyarországi télűző, tavaszköszöntő eseményen felhívta a figyelmet arra, hogy település hídváros jellege várhatóan tovább fog erősödni, ugyanis a mohácsiak sok évtizedes kérésének megfelelően megvalósul a mohácsi Duna-híd. Ez a „szimbólum szerinte még inkább meg fogja mutatni, hogy milyen „különleges és fontos város Mohács".

Mint mondta, a mohácsi busójárás különleges kulturális élmény mindazok számára, akik évről évre megmerítkeznek benne, hiszen ilyen komoly karnevállal sem Magyarországon másutt, sem a környező európai országokban nem találkozni, és méltán lett a világörökség része.

Kiemelte: a magyarok büszkék lehetnek arra, hogy a városban együtt élő nemzetiségek évszázadok alatt különleges kulturális teljesítményt hoztak létre, azt pedig nemcsak fenntartják, de kiemelkedően magas színvonalon mutatják be a nagyvilágnak.

Közölte: a keresztény kultúrában ez a hétvége az önfeledt mulatságé, amit mutat a riói és a velencei karnevál is, a legnagyobb magyar karnevál azonban egyedülálló abban a tekintetben, hogy benne a kereszténység előtti téltemető hagyományvilág is megjelenik.

Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre lesz a mohácsi csata ötszázadik évfordulója, amelynek alkalmából számos fejlesztés, program valósul meg majd a városban Hargitai János koordinálásával, aki a Mohács 500 program kormánybiztosaként „nagyon sokat tesz azért, hogy mindaz, amit Mohácsról tudunk és meg akarunk mutatni a nagyvilágnak, az érvényes legyen, ható legyen és ízig-vérig egyúttal mohácsi legyen".

A kormánybiztos beszédét követően új busót avattak a politikus és Pávkovics Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) segítségével, majd több tízezer helyi lakos és látogató részvételével szabad farsangolás vette kezdetét Mohács belvárosában.

Mohács, 2025. március 2. Fotók: MTI/Kacsúr Tamás

Az idei - 24 helyszínen 100 programot kínáló, csütörtökön kezdődött március 4-ig tartó - mohácsi busójáráson a szervezők becslései szerint összesen mintegy százezer, a forgalmasabb napokon negyvenezer ember vesz részt, ők 73 busócsoporttal és összesen 2600 maskarással találkozhatnak a város utcáin, terein.

A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.

A török hódoltság idején a délszláv területekről elvándorló, Mohács környékén megtelepedő katolikus vallású etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel - tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal - felszerelkezve búcsúztatják a telet és várják a tavaszt.

A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.

A kedden záruló busójárás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, praktikus információkról a www.mohacsibusojaras.hu webcímen és az aktuális hírekről a rendezvény Facebook-oldalán található bővebb tájékoztatás.