Ezrével özönlötték el Észak-Bácskát a koszovói albánok — A magyar és a szerb sajtó egyaránt vezető hírekben számolt be róla, hogy az elmúlt hetekben döbbenetes módon megnövekedett a koszovói albánok illegális határátlépésének száma a szerb—magyar határon.
A Kuršumlija melletti Merdare (adminisztratív) határátkelőn — helyi taxisok, autóbuszjáratok segítségével — naponta több száz koszovói polgár vág neki a nagyvilágnak. A szerb sajtó tudni véli, hogy naponta mintegy ötszázan érkeznek a szebb napokat is megélt Szabadkára. A Koha Ditore pristinai napilap arról írt, hogy maga Atifete Jahjaga koszovói elnök kezdett figyelemfelkeltő kampányba, melynek során megpróbálja maradásra bírni azokat a koszovóiakat, akik el akarják hagyni lakhelyüket, és illegálisan — jórészt Magyarországon át — akarnak bejutni az Európai Unióba. A kampányt Vučitrnban (albán nevén Vushtrriben) kezdte meg, azon a településen, amelyről a beszámolók szerint a legnagyobb arányban kelnek útra a koszovóiak. „A jövő héten lesz hét éve, hogy az országunk függetlenné vált” — emlékeztetett Atifete Jahjaga. „Nem elmenekülnünk kell, hanem együtt kell maradnunk. Könnyebb hátat fordítani Koszovónak, és elsétálni, de inkább együtt kell megoldást találnunk” — hangsúlyozta Koszovó köztársasági elnöke.
Vučitrn polgármestere pedig arról számolt be, hogy a település iskolájából eddig 406 gyereket írattak ki, mert a családok Nyugatra költöztek. A koszovói oktatási minisztérium adatai szerint az utóbbi néhány hónapban az országot 5200 — főleg általános iskolás — gyermek hagyta el.
A pristinai lapok becslése szerint egyébként havonta mintegy 20 000 koszovói indul el az Európai Unió országai felé a jobb élet reményében. Hogy valóban tömeges jelenségről van szó, azt a magyar sajtó is megerősíti. A múlt szombaton a budapesti Keleti pályaudvaron például 133 Magyarország területére illegálisan belépett koszovói állampolgárt tartóztattak fel a rendőrök. A helyzet súlyosságát mutatja az is, hogy az elmúlt néhány napban a magyar határőrök összesen 1233 koszovói állampolgárságú határsértőt fogtak el. A Fidesz—KDNP évadnyitó frakcióülésén pedig Rogán Antal frakcióvezető éppen a megélhetési bevándorlás témáját nevezte meg az egyik fő kérdésnek. Azt mondta, hogy már az elmúlt két évben is jelentősen megnőtt a Magyarországon magukat menekültként bejelentők aránya, de a januári adat különösen riasztó, tavaly ugyanis egész évben 42 000 menekültkérelem érkezett, 2015 első hónapjában pedig már 14 000. Ezért mielőbb dönteni kell a megélhetési bevándorlás visszaszorítását segítő lépésekről — közölte.
Egyre több a találgatás, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére miért éppen most növekedett meg ilyen drámai módon az elvándorlók száma. Noha konkrét hírek nincsenek, mind többen vélik úgy, hogy mindez szervezetten történik, egy eddig ismeretlen okból. A Večernje novosti például arról írt, hogy némelyek a szélsőséges iszlám terjedése miatt kelnek útra, egy férfi szerint ugyanis az Iszlám Állam terrorszervezet tagjai a szíriai és az iraki harctérre toboroznak embereket. Azt mondta, pénzt kínálnak a harcokban való részvételért, aki viszont ezt elutasítja, azt az „aki nincs velünk, az ellenünk van” elve alapján ellenségnek tekintik. A másik oldalon is egyre inkább felerősödnek a radikális hangok. A nyugati, sőt az amerikai sajtó is beszámolt róla, hogy Ásotthalom jobbikos polgármestere, Toroczkai László szerint a helyzet már annyira tarthatatlan, hogy a migránsok elleni védekezés jegyében uniós pénzből kerítést kellene emelni. Ennek hossza csak a település közelében 20 kilométer lenne, egyébként a teljes déli határ 151 kilométeres. Toroczkai arra hivatkozott, hogy jelenleg senki sem felügyeli a térségét, márpedig a migránsokkal együtt terroristák vagy bűnözők is érkezhetnek, s ez a Nyugat számára szintén kockázat.
Az Alo szerb napilapnak egy neve elhallgatását kérő koszovói tisztviselő azt mondta, hogy a menekültáradat oka a leírhatatlan nyomor. A helyzetet jól ismerő illetékes szerint a legtöbb család tíz tagot is számlál, és kivétel nélkül mindegyikük munkanélküli. A Politika napilapnak nyilatkozó szerb szakember szerint a mostani helyzet már nem pusztán embercsempészet: ami a határ menti övezetben tapasztalható, az már pánikszerű menekülésnek látszik.
A naponta érkező több száz migráns egy palicsi szállóban gyülekezik, melynek tulajdonosa — a belgrádi Politika értesülései szerint — régebben maga is embercsempészettel foglalkozott, sőt börtönben is ült emiatt. A napilap újságírója személyesen is felkereste az említett épületet, ahol igen szomorú látvány fogadta: mindenütt eldobott műanyag flakonok, zacskók, elvesztett kesztyűk, nadrágszíjak, papírok és udvarban álló, dohányzó férfiak. Egy ideges, fekete kabátot és fülbevalót viselő fiatalember rohant ki az újságírók láttán, s arra kérte őket, hogy mihamarabb távozzanak.
— Ezek az emberek csak egy éjszakát töltenek nálunk nálunk, mi nem kérdezzük, hova mennek. Minden legális, nem akarunk gondot a rendőrséggel — mondta a szemmel láthatóan ideges, szerbül beszélő férfi.
Palicson lassan már megszokott látvány, hogy a településről kivezető úton naponta formálódnak — többnyire tízfős — csoportok, melyek gyalog tartanak a határhoz. Ezek az emberek csupán hátizsákot visznek magukkal, sok közöttük a nő és a gyermek. Az újságíróknak nem nyilatkoznak, úgy tesznek, mintha nem értenének meg semmit, és csak annyit mondanak, hogy „hungari” vagy „germania”. A Politika újságírójának nagy nehezen mégis sikerült az egyiket szóra bírnia, s arra a kérdésre, hogy miért most jönnek tömegesen, a következőt válaszolta:
— Menj el Pristinába, s kérdezd meg a kormányt. Ő tudja. A nyomor miatt! Vajon mi más miatt?
A határ másik oldalán pedig a többi közt a Délmagyarország napilap készített helyszíni riportot. Múlt szerdán összesen 342 koszovói menekültet fogtak el Ásotthalmon és környékén. A szegedi újságírók csütörtökön néhány óra alatt több csoportban több mint hetven migránssal találkoztak. Hogy valóban valamilyen eddig nem tapasztalt folyamat indult be hirtelen, azt a Délmagyarországnak nyilatkozó ásotthalmi mezőőr is megerősítette:
— Szerdán, reggel öt órakor 63-an voltak itt, a buszmegállóban. Később 28-an álldogáltak a sarkon — mutat a település főutcájának egyik kereszteződésére Szalma Vince mezőőr, aki tavaly augusztus óta végzi ezt a feladatot. Akkor még naponta csak 8-10-en keltek át illegálisan a magyar—szerb határon. — Folyamatosan nőtt a számuk, decemberben már volt olyan nap is, amikor 190 menekültet fogtunk el — tette hozzá.
