— Az elmúlt év időjárását áttekintve számos érdekes jelenséget figyelhettünk meg. 2023-ban a január rendkívül meleg volt, a hónap elején szinte tavasziassá vált az idő, és ez kihatott az egész hónapra. Évszázados rekordok dőltek meg, az átlaghőmérséklet szinte megfelelt a márciusinak, és az átlagnál 50 literrel több csapadék esett. A február szintén meleg volt, bár kevesebb csapadékkal. Szabadkán és környékén télen nem hullott hó, délebbre néha előfordult, de jelentősebb hótakaró sehol sem alakult ki. Márciusban visszaesett a hőmérséklet, és érdekesség, hogy évek óta csúszik a meteorológiai tavasz érkezése. Április volt az első és egyetlen hidegebb hónap, 0,4 fokkal az átlag alatt, a többi mind melegebb volt az átlagnál. Március és április rendkívül száraznak bizonyult. Az első jelentősebb hőhullám sokat váratott magára, és június második felében érkezett.

Kovács Géza (fotó: Kartali Róbert)

A június nem volt nagyon meleg, mindössze 1,6 fokkal melegebb az átlagnál, bár a hónap végén hat 30 Celsius-fok feletti hőségnapot regisztráltak, és szokatlanul száraz volt, noha általában bőséges csapadék jellemzi ezt a hónapot. Júliusban viszont sorra érkeztek a hőhullámok, a hónap átlaghőmérséklete 24,6 fok volt, mely 3,6 fokkal haladta meg az átlagot. Szembetűnő, hogy a hónap 31 napjából 22 rendkívül meleg volt, több mint három hétig tartott a kánikula. Nyáron az eddig ritka szupercellák is megjelentek, például Újvidék környékén két alkalommal is, tetemes károkat okozva a környezetben és a természetben. Az augusztus sem volt hűvösebb, 3,1 fokkal volt melegebb az átlagnál, 17 alkalommal mértek 30 fok feletti hőmérsékletet. Szeptemberben is folytatódott a meleg, csúszott a hőség, még ekkor is akadt 7 nap, amikor 30 fok fölötti értékek voltak, ami ritka. Habár az utóbbi években ez nem is olyan meglepő. Összességében a szeptember 4,7 fokkal volt melegebb az átlagnál. Erre az október még rátett egy lapáttal, a hőmérséklet 4,4 fokkal haladta meg az átlagot. November 1-jéig annyira meleg volt, hogy októberben szinte nem is kellett fűteni. A csapadékmennyiség tekintetében június és július volt a legszárazabb egész Vajdaságot tekintve. Az augusztus mértékletesebb volt, de novemberben esett a legtöbb csapadék, Szabadkán és környékén 112 liter, mely 60 literrel több, mint az átlag. Vajdaság-szerte is a november volt a május mellett a második legcsapadékosabb hónap, ebben a két hónapban 100 liter fölötti mennyiségek estek, miközben átlagban 100 liter alatt vannak a havi mennyiségek, bármelyik hónapról legyen is szó. December végén azt mondhatjuk, hogy ez a hónap is csapadékos volt, de nem annyira, mint a november. Az átlagnál több eső esett, sőt a hó is megjelent egy nagyon rövid ideig, de csak mutatóba. Maradt még néhány nap a hónapból, de a hőmérséklet valószínűleg az átlagnál magasabb lesz. Összességében nem követett szokványos mintázatot az időjárás. Az elmúlt években világszerte érezhetően emelkedett az átlaghőmérséklet, és úgy tűnik, hogy 2023, bár még nem véglegesek az adatok, a legmelegebb éve lehet a rögzített időszaknak. A szeptember különösen kitűnt ebben a tekintetben, hiszen globálisan ez volt az eddigi legmelegebb szeptember, olyan hőmérsékleteket tapasztalhattunk, amelyek korábban sosem voltak jellemzőek, és ez a tendencia a többi hónapra is érvényes. Most úgy állunk, hogy az utóbbi tíz év átlaghőmérséklete a legmelegebb a mérések óta. Különösen a téli és a nyári hónapokban figyelhető meg az éghajlat jelentős változása. A téli időszakokban gyakran hiányzik a hó, vagy csak minimális mennyiségben esik, és rendszeresen előfordulnak rendkívül magas hőmérsékletek. Az enyhe telek mind gyakoribbak lettek, például 2023 januárjában akár 14-15 Celsius-fok is mérhető volt, ami már nem számít különösen ritkának. A jelentős mínuszok, például a -15 vagy a -20 Celsius-fok, már szinte sosem fordulnak elő. A december általában enyhe, és a január, február sem hoz olyan hideg időjárást, mint korábban. A nyarak rendkívül forróak, bár néha késve érkezik meg a nyár, és csak június második felében érzékelhető a kegyetlen meleg. Korábban is voltak meleg nyarak, de nem olyan rendszeresen és intenzíven, mint manapság, amikor évente sorra érkeznek a hőhullámok. Ezzel együtt jár, hogy a rendkívül magas hőmérsékletek és a hidegebb légtömegek találkozása heves zivatarokhoz vezethet. Ennek földrajzi oka is van, hiszen az Alpok keleti oldalán helyezkedünk el, így ha nagyobb mennyiségű hűvös levegő áramlik be a térségbe északnyugatról vagy északról, akkor erős zivatarok, szupercellák alakulhatnak ki. Korábban ritkábban fordultak elő ilyen jellegű viharok, egy évtizedben mindössze egyszer. Most azonban úgy tűnik, hogy ezek gyakrabban is meglátogathatnak bennünket, főleg hosszú ideig tartó kánikulák idején, amikor a hirtelen jött heves zivatarok nagy pusztítást vihetnek végbe. Az is trend lett, hogy nagyon lassan tavaszodik. Márciusban gyakran visszajönnek a hidegebb beáramlások, melyek óriási károkat okozhatnak a mezőgazdaságban. Ha a januárban, februárban is előforduló korai felmelegedés után egy nagyon erős lehűlés jön, néhány napig tartó kemény fagy, az hatalmas veszteséget idézhet elő a gyümölcsösökben. A klímafelmelegedés velejárója a csapadék szeszélyes eloszlása: vannak időszakok, amikor rengeteg eső hullik, nyáron pedig sokszor előfordul, hogy hetekig nem esik, utána viszont nagyon nagy mennyiségben és rövidebb ideig. Novemberben és decemberben is volt olyan, hogy egy nap alatt 25 liter esett tartományszerte, tehát a félhavi mennyiség egy nap alatt zúdult le. Ezek egyre gyakoribb jelenségek lesznek. A következő két-három hónap időjárására az El Niño jelenség, a főbb óceáni légköri tényezők, a sarkvidéki jég állapota, a nyugati szél erőssége és a poláris örvényerő is hatással lehet. Az ECMWF, vagyis a talán legmegbízhatóbb előrejelző rendszer szerint szilveszter után a hőmérséklet az átlagos alá kerül, és ez a tendencia a tél végén, sőt kora tavasszal is folytatódik. A nyugati szél erősségének az állapota a sarki, tehát a poláris örvény esetleges korai gyengülésére és több, különálló körforgásra való szétválására utal, ami jelentős következményekkel járhat az Európa feletti szinoptikában: több erősebb hideg behatolást okozva. Egy másik előrejelzés szerint a tél második felében lehetséges, hogy átmenetileg több hideg levegő áramolhat vidékünk felé. Úgy tűnik, a keményebb tél január elején következik be, és a leghidegebb időszak január közepe táján várható. Viszont a hirtelen sztratoszferikus felmelegedés valószínűségének a növekedése a tél második felében, január végén lehet, ennek következménye pedig nálunk februárban egy erősebb hideg betörést is eredményezhet. A hideg időjárásnak van még egy meghosszabbítása, mely előrevetítheti, hogy a március meglehetősen hűvös lesz. Viszont nem kell pánikba esni, -30 fokok nem lesznek, valószínűsíthető, hogy a hőmérséklet az átlag környékén marad, tehát nem kell dermesztő hidegre számítani, de előfordulhat, hogy bizonyos napokon a fagypont alatt vagy annak közelében alakul a maximumérték