Valóban nagy és jeles napra virradtunk ma, március idusára, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc kezdetének 175. évfordulójára. Ez az év azért is különleges, mert 200 esztendeje született Petőfi Sándor, a lánglelkű költő, akinek élete és munkássága elválaszthatatlanul összeforrt a szabadságharccal. Valamint 195 éve született és 155 éve hunyt el Szendrey Júlia.

De március 15-e a magyar sajtó napja is, mert 1848-ban e napon nyomtatták ki az első szabad magyar sajtótermékeket: az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot és Petőfi Sándor lelkesítő költeményét, a Nemzeti dalt — méghozzá cenzori engedély nélkül.

A nap történetét bizonyára mindenki ismeri, és azt is tudjuk, hogy rögös volt az út, amíg nemzeti ünneppé vált, és eljött az az idő, hogy a világ magyarsága együtt, egy nemzetként ünnepelheti ezt a dátumot (is).

Miután előző este a Pilvax-kör tagjai, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és mások elhatározták, hogy a bécsi történések nyomán cselekvésre szánják el magukat, 1848. március 15-én — az európai hullám részeként — Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás, a polgári átalakulás jelszóival: egyenlőség, szabadság, testvériség. Megszületett a modern, parlamentáris Magyarország és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, melynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos rend kivívása volt. A szabadságharc bukása után, a megtorlás évei alatt, nemcsak a forradalom említése volt tiltott, hanem a Kossuth-szakáll, a piros-fehér-zöld szín és a Rákóczi-nóta is.

Március 15-e először 1928-ban vált nemzeti ünneppé, majd a kommunizmusban előbb eltörölték, később pedig visszaállították, de szigorú keretek közé szorították. A rendszerváltozás után az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé, amit a 2012. évi Alaptörvény is megerősített.

Hogy mi 1848 üzenete a mai kor emberének? Ezt a kérdést könnyű megválaszolni, hiszen elég arra gondolnunk, hogy mit is kívánt a magyar nemzet, miként kezdődik a 12 pont. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Örök érvényű szavak ezek, bármelyik korban, de különösen most, amikor ismét háborús hírek nyugtalanítják a mindennapjainkat. De említhetnénk az összefogást, a kitartást, a tenni akarást és egymás megbecsülését is.