,,Már nem szelíd béke kell nekem,
hadd virágozzék csöndesen életem,
most döntse el,
ki tart velem, ki harcol ellnem.

Szép gyermekkép a falon messze tűnt,
nagy piros tűzvész borítja egünk,
s az almafán
a piros alma helyett bomba csüng.

Oly könnyű lenne megbocsátani,
de súlyosabb és nemesebb,
ami most harcra hív:
segítsetek igazat vallani - szól Vészi Endre 1943-ban írt verse.
Hatvankét évvel később mi ugyanerre kértük olvasóinkat. A béke világnapjának alkalmából valljanak őszintén: milyen béke kell nekünk? S egyáltalán, mit jelent a béke?
MOLNÁR Rózsa, oroszlámosi tanítónő, hitoktató, segédlelkész:
- Jézus azt mondja a hegyi beszédben: ,,Boldogok a békességesek, mert övék lesz a Föld". Eljön az az idő, amikor béke uralkodik majd a Földön, és azt a békében élők fogják birtokolni. Valóban, igazán birtokolni valamit csak a békesség tud, és az az ember, aki békében él. A békétlenség pusztít, szétszór. Ám a béke megtalálja magát a háborúban, és rendet teremt, megtalálja magát a nyugtalanságban, és mindent helyrehoz. Aki hatalmasa a békének, az kegyelmi állapotban van. Sugárzik róla Isten, minden másságnak az elfogadása, hiszen ez ,,erőt ad a gonosznak és a jónak egyaránt".
Mi emberek csak árnyai vagyunk Istennek, zűrzavart, ellenségeskedést szítunk, mert korlátoltságunk egyenetlenné teszi a lelkünket. Ha a lélek fejlettségi szintje utoléri a tudomány fejlettségi szintjét, megteremti magának a békét. Másként nem lehet. Amíg ember embernek farkasa, sok lesz a bárány. Áldozat a gyerek, akit megvernek és aki ver, családok, melyeket kiirtanak és akik irtanak.
A Szent György Lovagrend tagjaként úgy gondolom, hiszem és vallom, hogy egy lovagnak nemcsak az elmúlt korokban volt feladata, hanem most is, a XXI. sz. elején. Feladatomnak érzem a béketeremtést, a béke őrzését itt a végeken, ahol élek: a gyermekek, a felnőttek, hívők és nem hívők között, a nem egy nyelvet beszélő ismerősök és ismeretlenek között. Mert most még nagyon törékeny a béke.
GÖBLÖS Péter adai informatikatanár
- Nálam akár szakmai ártalomnak is nevezhető az internetezés. Használatának előnye a világ eseményeiről való gyors tájékozódáson kívül az, hogy különféle oldalakon különféle témákról olvashatok/olvashatunk véleményeket. Egy Béke név alatt működtetett oldalon például ezt olvastam: ,,Szeretnénk, ha kevesebb erőszak lenne körülöttünk, ha nem a politikusok határoznák meg - a véleményünket figyelmen kívül hagyva -, hogy részt veszünk-e egy igazságtalan háborúban vagy sem. Szeretnénk kevesebb erőszakot látni a kapcsolatainkban, az utcán, a tv-ben. Ehhez arra van szükség, hogy mi magunk kevésbé legyünk erőszakosak, meg arra, hogy nyomást gyakoroljunk a politikusokra, a döntéshozókra, és folyamatosan kinyilvánítsuk, mit gondolunk, mit érzünk. Nem akarunk többé amiatt szenvedni, hogy nem az érzéseink szerint cselekszünk. BÉKÉT AKARUNK! Ezért fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a háború és az erőszak egyáltalán nem természetes dolog. Mi hoztuk létre, általunk tud csak létezni, és általunk tud átalakulni is. Mi, emberek tudjuk csak megállítani az erőszakot. Az én olvasatomban az idézett szöveg akár egy szépségkirálynő-jelölt bemutatkozó beszéde is lehetne. Ilyen naivitással régen találkoztam. De ne értsen senki félre, nem vagyok békeellenes, csak az ilyen átgondolatlan, üres szavak zavarnak. Mert miről is szólnak ezek a mondatok? Ne a politikusok határozzák meg, hogy háborút viselünk-e egy ország, terület ellen vagy sem! A történelemben volt már rá példa - nem is egy -, hogy az ,,egyszerű emberek vették kezükbe a hatalom irányítását. Először mindig a ,,szent cél érdekében harcoltak, majd lassan átalakult a küzdelem, és saját társaik, ismerőseik, barátaik ellen fordultak. Szinte mindig anarchiába torkolltak ezek a megmozdulások. A politikusokat mi választjuk, így meg kell tanulnunk élni ezzel a lehetőséggel. A demokrácia nem a legtökéletesebb rend, de nincs jobb nála. Közben ne tévesszük szem elől azt sem, hogy a háború többnyire nem jelent megoldást a problémákra. Viszont háborúk nélkül nem lenne meg az emberekben az ösztönös, béke utáni vágyakozás, ami előbbre viszi a társadalmat.
KASZA Nikoletta, hatodik osztályos bácsfeketehegyi tanuló:
- A házi áldás szerint: ,,Hol szeretet, ott béke... Tehát, ha az a kérdés, hogy miként lehet békében élni, akkor először az a válasz jut eszembe, hogy szeretnünk kell egymást. De a békéhez nemcsak szeretetre van szükség, hanem egyetértésre, megbocsátásra is. A tévéhíradó másról sem szól, mint robbantásról, gyilkosságról, terrorizmusról. De vajon miért törnek ki a háborúk? Talán, mert az emberek nem tudnak megegyezni. Szerencsére én a családommal békében élek. Persze, kisebb incidensek adódnak a testvéremmel. Elég furfangos, szeret kitolni velem, sőt néha túlzásba is viszi. Ezért néha meg kell róni, akkor viszont megharagszik. Ilyenkor a köztünk lévő békés testvéri kapcsolat egy csapásra köddé válik. Véleményem szerint az ehhez hasonló apróságokból lesznek a nagy problémák. De minden kis problémát megelőzhetünk, ha egy kis figyelmet szentelünk másoknak, és nemcsak magunkkal törődünk. A békéről nekem egyébként egy olyan világ jut eszembe, amelyben az emberek megértik egymást, meg tudják beszélni problémáikat, törődnek egymással. A béke mindig a veszekedés miatt illan el. A gyerekek ebben nevelkednek, ezt tanulják szüleiktől, ezt látják más emberektől. A veszekedés számtalan okra vezethető vissza, egyik közülük az irigység. Sokkal jobb lenne a világ, ha mindenki megelégedne azzal, amije van, és megértené, hogy nem lehet meg mindene. Az irigységen kívül ott van még a káromkodás is. A gyerekek az iskolában egymást szidják, így szüntetve meg a barátságot, a békés együttlétet, a közös tanulást. Ha békében élnénk, minden sokkal könnyebb, vidámabb és jobb lenne.
MASA Antal feketetói nyugdíjas:
- Véleményem szerint a béke alapja a hit, a remény és a szeretet. Nagyon fontos az összetartás is, hiszen csakis akkor élhetünk békében, ha összetartunk. Ha felreptetnek egy fehér galambot, azt is a béke jegyében teszik. A háború kitöréséhez két félnek kell lennie, egy ember nem tud háborút kirobbantani. Egyedül nem lehet vitatkozni, ahhoz két ember szükségeltetik. Ugyanakkor a béke nagy kincs, amire vigyáznunk kell mindannyiunknak, hiszen háborút nem nehéz kirobbantani, békét kötni viszont annál nehezebb.