Számos tényezőtől függ egy fizetőeszköz más devizákhoz mért árfolyama, és az inflációt is sok esetben gerjesztik vagy éppen gátolják rejtett tényezők.

A dinár mindenesetre jól teljesített, valójában a közeljövőben sem várható nagyobb meglepetés, bár a világgazdasági helyzet is igencsak képlékeny, és lehetnek nem várt fordulatok. A korábbi tapasztalatok szerint azon kívül, hogy ha baj van, megnő a kereslet az arany iránt, válságok idején jellemzően a svájci frank, az USA-dollár, esetleg a japán jen szokott erősödni. Egyelőre úgy fest, most is ezek lehetnek erősek hosszabb távon is. A korábban előidézett pénzbőség miatt azonban a világ összes devizájában nullához tendál vagy negatív a reálkamat. Ilyesmire még nemigen volt példa, ezért sem zárhatóak ki a meglepetések. A jegybankok és a kormányok most a legtöbb esetben összehangolt lépésekkel próbálják stabilizálni és stimulálni a gazdaságokat.

(Pixabay.com)

Itthon a stabilnak tetsző dinár mellett az euró számít elszámolási, illetve fizetési eszköznek. Amíg ugyanis a hivatalos fizetőeszköz a dinár, ha például ingatlant vásárol valaki, szinte rendre euróban beszélnek, az ügylet is gyakran abban bonyolódik. Noha az euró esetében is voltak, akik már temették volna, valójában nem teljesített rosszul a körülményekhez képest. A közös európai fizetőeszköz jelentős erősödését nem az alacsony vagy esetenként negatívba hajló kamatok gátolták meg a tavasz folyamán. A „vírusos” tőkepiaci pánik és a fenyegető globális gazdasági recessziótól való félelem a dollárt erősítette.

A világ adósságának többségét ugyanis még mindig dollárban jegyzik. Az EU már hagyományosan körülményes és bürokratikus döntéshozatala is a dollárt erősítette. A német ellenállásból adódó egységes és koordinált gazdaságpolitikai lépések késlekedése szintén. Pedig a jelenlegi helyzetben gyorsan kellene dönteni és cselekedni. Az ismét súlyosbodó járvánnyal együtt járó válság ugyanis a vívmányként emlegetett közös belső piacnak és az EU egészének a széttöredezéséhez vezethet. Ebből pedig a járványt legkevésbé megszenvedő országok is csak vesztesként kerülhetnek ki.

Egy közös EU-s mentőcsomag emlegetése az erősödés irányába mozdította el az euró árfolyamát, ami viszont egyértelműen jelzésértékű. Az euró további jó szereplésének csak az unión belül esetlegesen fokozódó belső ellentétek, valamint a vírussal kapcsolatos félelmek, illetve ezzel egyidejűleg a dollár erősödése állíthat akadályt. Valójában lehetetlen megjósolni, hogyan alakulhat a dinár, a dollár vagy az euró árfolyama a jövőben. Elemzések szerint globálisan 4—6 százalékos inflációs rátára lehet számítani. Nálunk ennél is csekélyebb lehet a pénzromlás mértéke, de ez a tényező is sokismeretlenes. A kezdeti tapasztalatok szerint a koronavírus-válság rövid távon alapjában deflációs hatású. Azt láthattuk, hogy a globális kereslet csökkenésével vagy összeomlásával a maginflációs mutatók is erősen csökkennek. Egyfajta együtt mozgás tapasztalható, de még a kőolaj árfolyama is mutatott váratlan ingadozásokat.

A gazdaság bizonyos szektorai befagytak, megbénultak. Ez a helyzet egy tartósabb inflációs tehetetlenséget eredményez. A hosszabb időre beragadó alacsony kereslet például a szolgáltató szektorban működőket nyilván árcsökkentésre kényszerítheti. A tartósan csökkenő fogyasztás és a velünk élő, már-már fertőző óvatossági motívum az inflációval ellenkező irányú hatásokat idézhet elő.