* A könyv címében valójában minden benne van, és jobb kérdést fel sem lehetne tenni a Minority SafePack kapcsán. Szóval mire jó vagy mire is elegendő 1 millió aláírás?

— A könyvem nem csupán a Minority SafePacket, hanem a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést is vizsgája. Ha azonban röviden válaszolnék a feltett kérdésre, akkor sajnos azt kellene mondanom, hogy nem sok mindenre elegendő 1 millió aláírás. Annyi kiegészítéssel, hogy a nemzeti régiós kezdeményezés még nem lezárt ügy. Ott sikeres volt az aláírások gyűjtése, de a szervezők még nem nyújtották be a kezdeményezést az Európai Bizottsághoz. Ez alapján még nem kezdődött meg az ügy felülvizsgálata, szóval ez még nyitott kérdés. A Minority SafePackkel kapcsolatban azonban már messzemenőbb következtetéseket tudunk levonni, mivel azt már a bizottság elbírálta. Ebben az ügyben sajnos nagyon erős politikai ellenállás van, mely hiábavalóvá teszi az 1 millió aláírás erejét, mivel az ügy nem tud átmenni az EU intézményein. Nem magával az európai polgári kezdeményezés intézményével van baj, hiszen állatvédelmi vagy környezetvédelmi tematikájú polgári kezdeményezések simán átmennek a rostán. A nemzeti kisebbségek védelme terén azért nem látszik előrehaladás, mert az Európai Bizottság egyszerűen nem hajlandó létjogosultságot adni a kérdésnek.

Dr. Tárnok Balázs

* Ön a művében arra keresi a választ, hogy az európai polgári kezdeményezés alkalmas eszköz lehet-e a nemzeti kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmére, a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos uniós jogi keret fejlesztésére, valamint e közösségek érdekeinek előmozdítására. Visszatekintve alkalmas eszköz volt, vagy valamilyen újabb, alternatív módszert, jogi eszközt kellene kitalálni arra, hogy végre a brüsszeli bürokrácia is felébredjen?

— Lényegében erre is utaltam az első kérdés kapcsán, hogy nem az eszközzel van vagy volt a gond, hanem a kezdeményezés fogadtatásával és kezelésével. Mert az eszköz alkalmas volt arra, amire jogi értelemben szükség volt, azaz odakerült az Európai Bizottság asztalára a kérdés, még akkor is, ha a bizottság ezt egyáltalán nem akarta.

* Az Európai Bizottság illetékesei folyamatosan elutasították a minimumszabályozást a nemzeti kisebbségek védelméről az utóbbi évek folyamán. Miért teszik ezt, szerintük minden tökéletesen rendben van?

— A formális érvelés az volt, hogy szerintük igenis minden rendben van. Ez természetesen nem igaz, hiszen aki csak egy kicsit is foglalkozik a nemzeti kisebbségek védelmével, az tudja, hogy az uniós alapszerződések is előírják a nemzeti és kulturális sokféleség megőrzését. Ezzel ellentétben a valóság az, hogy folyamatosan tűnnek el a regionális sajátosságok és asszimilálódnak a nemzeti kisebbségek. Lassan eltűnik az unió kulturális sokfélesége. Az európai kulturális örökség részének tekintett nyelvek és identitások tűnnek el nap mint nap, mert nincs egy olyan garanciarendszer, amely szavatolná az EU területén élő nemzeti kisebbségeknek, hogy meg tudják őrizni identitásukat, nyelvüket és kultúrájukat. A kezdeményezés fő akadálya pedig abban rejlik, hogy számos jelentős és kevésbé jelentős tagállam gátolja. Ilyen elsősorban Franciaország vagy Spanyolország, de ott van Románia, Szlovákia, vagy éppen a balti államok.

Forrás: MTI

* Az eddigiekben nemzetközi szinten még nem született hasonló, átfogó tanulmány az európai polgári kezdeményezés kisebbségvédelmi célú felhasználásáról. Milyen volt a könyv fogadtatása, valamint lát-e arra esélyt, hogy más európai nyelveken is megjelenjen, vagy hasonló könyvek szülessenek?

— Mindenképp szeretném angolul is megjelentetni a tanulmányt, mivel az európai polgári kezdeményezésnek széles körű az angol nyelvű irodalma. Ezért nagyon fontos lenne a nemzeti kisebbségek védelmére irányuló szempontot is nyomatékosítani az említett irodalmon belül. Az 1 millió aláírás ha mást nem is, de legitimitást mindenképp ad ahhoz, hogy az ilyen ügyekkel továbbra is komolyan kelljen foglalkozni Európában. Az embereket, de főként azokat, akik aláírták a kezdeményezést, érdekli, hogy jelenleg hol tart a kérdés, attól függetlenül, hogy mindenki nagyon csalódott volt az Európai Bizottság elutasító magatartása miatt. Természetesen sokan vártak jelentős elmozdulást ettől az ügytől, de ez sajnos nem történt meg, azt azonban le kell szögezni, attól még, hogy a kezdeményezés egyelőre lekerült a napirendről, a nemzeti kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmére irányuló érdekérvényesítő munka nem áll le. Ezt a kérdést ugyanis továbbra is folyamatosan napirenden kell tartani. Sosem tudhatjuk, mikor jön el egy olyan pillanat, illetve politikai helyzet, amikor a döntéshozók vagy egyes tagállamok viszonyulása megváltozik. Szóval elképzelhető, hogy a közeljövőben lehetőség nyílik arra, hogy különféle garanciákat ültessünk át az uniós jogrendbe.

Forrás: MTI