A rendezvényt Guzsvány Izabella koncert- és operaénekesnő nyitotta meg a Himnusz előadásával, Lovas Djijanta igazgatónő zongorakíséretével. A Himnusznak ezer üzenete van, igen mély, sokszor megmagyarázhatatlan, semmi egyébhez nem hasonlítható, felemelő érzést ébreszt. Az összetartozást és a megmaradás érzését erősíti. Az ilyen események nemcsak a múltat idézik fel, hanem az értékek és a hagyományok megtartásának szükségességét is hangsúlyozzák.

Ezután az igazgatónő köszöntötte a megjelenteket, kiemelve, hogy a magyar kultúra napját annak emlékére ünnepeljük meg, hogy — a kézirat tanúsága szerint — Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnuszt. Ez a nap a magyar irodalom, a művészet és a kulturális örökség gazdagságának kiemeléséről szól. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

A megjelenteket Kiss Igor, a községi képviselő-testület elnöke köszöntötte, kiemelve a Himnusz szépségét, üzenetét, azt, hogy ez egy szívből szóló ima, melyet büszkén és meghatottan énekelünk.

Az esemény Bíró Tímea költő, író, újságíró könyvbemutatójával folytatódott. A moderátor Rekecki Vivien volt. A mű elbeszélője egy fiatal nő. Még nincs családja, csak tervezi. A leendő gyermekére gondolva saját magát keresi. Vajon ő máshogy fog nevelni, nem azokkal a módszerekkel, amelyeket ő élt meg? — mondta Bíró Tímea.

A könyvbemutató nemcsak egy fiatal szerző legújabb irodalmi művét tárta a közönség elé, hanem egyúttal a kultúra és a tudás iránti elköteleződést is. Témáját az életből vette, éles belelátással abba, amit nem tudunk vagy nem akarunk észrevenni, ha nem vagyunk elszenvedői, de a bántalmazottak sem szeretnék ezt a fájó titkot felfedni. Mélységekben kutatott, olyan témát érintve, amely mellett elsietünk, vagy amelyet nem akarunk felszínre hozni. Felmerül a kérdés: milyen szülő lesz a bántalmazó családi háttérből induló, le tudja-e egy napon, amikor maga is anya, apa lesz, vetkőzni a mintát, melyet beleégetett a gyermekkor? Egyáltalán milyen anya lesz az, akinek még nincs gyereke, de már gondol rá, a születését tervezi? Viszi magával a megtanult példát? Megpróbál egészen más lenni? Ha más lesz, jobb lesz a szüleinél? Mit kezdeni a traumákkal, hogy lehet szembenézni velük, hogy lehet tőlük megszabadulni, egyáltalán elmúló sebek ezek, melyek valamilyen tevékenységgel gyógyíthatók? A bántalmazás nem fizikai vagy lelki terrorban merül ki, a legnagyobb fájdalmat az elhanyagolás okozza.

A könyvbemutató utolsó mondatait sokatmondó csend, majd taps követte. Az esemény a Szózattal végződött.