Muzslya, amely a helybeliek szerint Muzsla - Szabó Attila fotója

Közép-Bánát legnagyobb magyarlakta települése a Bega jobb partján található. A neve hivatalosan Muzslya, de a helybeliek Muzslának mondják, és ebből nemigen engednek. A falu alig több mint százéves, ugyanis 1890-ben kezdték betelepíteni, többek között Szajánból. A határában lévő földek rossz minőségűek, ezért a leendő lakosok nem szívesen jöttek ide. A legenda szerint a kétkezi munkások inkább Katrincára költöztek volna, de Hertelendy József, Torontál megye főispánja Muzslyát ,,választatta ki” velük. Mégpedig úgy, hogy a telkek kiosztásakor azt mondta: aki Katrincát szeretné, az guggoljon le, aki Muzslyát, az álljon fel. Az emberek leguggoltak, a főispán pedig szép lassan számolt: egy, kettő, három... Sokáig ment ez így, mígnem mindannyian felálltak, mert megmacskásodott a lábuk. Ekkor azt mondta: No, látik, kentök! Mindönki Muzslára akar mönni...
Az ,,élő” falu
Az ősök nyomdokait követve most mi is Muzslyára akarunk menni, de természetesen önszántunkból, élőújságot tartani, az idei Vajdasági Magyar Kalendáriumot bemutatni. Kicsit vendégeskedni, mert a szerkesztőségünk már nagyon rég járt ott. Mivel a Bánáti Újságban rendszeresen beszámolunk a falu történéseiről, inkább csak az újdonságok felől érdeklődtünk Smit Ferencnél, a helyi közösség tanácsának elnökénél.
- Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy helyben megkezdte munkáját a gyermekorvosi rendelő, mert nagy segítség a szülőknek, hiszen a beteg kicsinyekkel nem kell a városba utazniuk. Ezután rögtön a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését említeném, amely a vége felé közeledik, kora tavasszal ugyanis minden utcában befejezzük. Annak ellenére, hogy már benne járunk a decemberben, a munkálatok jelenleg is folytatódnak. Ennek az az oka, hogy eddig nem tudtunk dolgozni a magas talajvíz miatt. Hihetetlen ütemben haladunk, hiszen nem egészen hat év alatt ötven kilométernyi csatorna készült el, jövőre pedig megoldjuk az esővíz elvezetését is. A polgárok fizetik ugyan a helyi járulékot, de sajnos, a dolgozók jövedelméből egyre kisebb a bevétel. Nehezen tudunk tervezni, mert a község kasszája is üresebb lett, de azért viszonylag jelentős támogatást kapunk. A szennyvízcsatorna-hálózat költségeinek a 35 százalékát fedezték, a 65 százalékot viszont önerőből biztosítottuk. Sikerült megvásárolnunk a volt mozi épületét, ifjúsági központot szeretnénk benne létrehozni. A nagytermet nyilvános tornateremmé alakítanánk, ahol a lakosság, a fiatalok és az idősebbek egyaránt szabadidő-tevékenységgel foglalkozhatnának, a sportklubok viszont a téli edzéseikre használhatnák. Reméljük, ezt a tervünket legkésőbb márciusig megvalósítjuk, esetleg előbb is. A faluban megkezdődött a kábeltévé-hálózat telepítésére is, amivel elég sok problémánk akadt. A kragujevaci SBB szolgáltató a lanyha érdeklődésre hivatkozva leállította a szerelést, és ezen a téren már több mint egy éve nem történik semmi. Úgy tűnik, a városnak is elege lett belőle, és felbontják a tulajdonossal a szerződést. Ez nekünk jól jön, mert kereshetünk másik kivitelezőt, lehetőleg olyat, aki sokkal több magyar programot kínál fel. Jelenleg csak öt magyar csatornát nézhetünk, de nincs közte sem gyermek-, sem ifjúsági, pedig nagyon fontos lenne.
Örömmel mondhatom, hogy Muzslya élő falu, hiszen legalább húsz társadalmi szervezet működik benne. Habár kicsi a bevételünk, azért igyekszünk mindegyiket támogatni. Nem ilyen jó a sportegyesületek helyzete, mert azoknak több pénz kellene. A kézilabdázó lányaink bejutottak a második ligába, de az anyagiak hiányában le kellett mondaniuk erről a lehetőségtől. A helyi közösség ezt már nem tudta magára vállalni. Az esetet mégis sikerült közmegelégedésre rendezni, a lányoknak ugyanis találtak erősebb klubokat, az egyesületben pedig egy teljesen új csapatot hoztak létre. Jelenleg egy-egy edzésen legalább ötven kislány vesz részt, valamennyien hatodik, hetedik, nyolcadik osztályosok. Szép lassan erősödik a Lehel futballcsapat is, talán hamarosan sikerül talpra állnia - összegezte a leglényegesebb tudnivalókat Smit Ferenc, majd rátért a tervekre is.
- A Magyar Nemzeti Tanács 3500 eurós segélyéből a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület székházának és a Magyar Háznak a nagytermében kívánjuk megoldani a fűtést. A gázkazánokat már megvásároltuk, a fűtőtesteket viszont a helyi járulékból szerezzük be. Mivel még mindig sokan járnak a városba dolgozni, szeretnénk Muzslya és Nagybecskerek között kiépíteni a kerékpárutat, de gondolkozunk a temető rendezésén is. Természetesen ezekhez már szükségünk lesz a község támogatására is. Jó lenne a gyalogosok vagy kerékpárosok részére is egy híd a Begán, hogy a falubeliek könnyen és gyorsan átjussanak a nagybecskereki ipari központba vagy a bioetanol-gyárba, amely most készül. A miénk egyébként nem mezőgazdasági település, éppen a szikes, rossz földek miatt. Az itteniek a város iparához voltak kötve. Miután sok munkahely megszűnt, egyes családok, főleg a fiatalok, átálltak a fóliázásra, a konyhakerti vetemények termesztésére. Lehet, hogy inkább azoknak van igazuk, akik hét és fél ezerben határozzák meg a magyar lakosság számát, de én a külföldön tartózkodókat is beleszámolom, hiszen még róluk sem mondtunk le.
Helyi rádió magyar műsorral
Az már a helyi közösség elnökének a beszámolójából is kiderült, hogy számos civil szervezet öregbíti Muzslya hírnevét. Valamennyit szinte felsorolni is lehetetlen: Önkéntes Tűzoltótestület, Gazdakör, Nők klubja, Vöröskereszt, két nyugdíjas-egyesület, Vadász- és Méhészegyesület, a kisállatok, galambok, díszmadarak tenyésztésével foglalkozó Maltézer, a Lehet Sportközpont, rádióamatőrök, Zenészek és Énekesek Egyesülete, Road Flyers Motorosklub, a Muzslyaiak Klubja, a Kertészek és Virágtermelők, továbbá az Állattenyésztők egyesülete, a Muzslyai Amatőr Képzőművészeti Klub, a Fókusz M Fejlesztési és Tájékoztatási Központ, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, a Sziveri János Művészeti Színpad... elnézést, ha valamelyik kimaradt. A rendezvények sorában mindenképpen említést érdemel a Líra popfesztivál, a nemzetközi motoros találkozó, az amatőr szakácsok megmérettetései, a Pásztornap, a kancsikások küzdelme, de a sor még folytatható. Ide kötődik a Sikoly irodalmi és művészeti folyóirat, a Muzslyai Újság, amelynek decemberben jelenik meg a 109. száma és a Zeppelin magán-rádióállomás, amely éppen azon a napon ünnepli a második születésnapját, amikor szerkesztőségünk is a faluban vendégeskedik. Tevékenységéről Sziveri Aranka számolt be.
- Adásunk a 88,2 MHz-en fogható körülbelül harminc kilométeres körzetben 7-23 óra között. A hétfői sémából kiemelném a Főzőcske rovatot, a keddi Körkérdés című műsorunkat, szerdán délelőtt a nyugdíjasokhoz szólunk, a csütörtök a hagyományápolásé, pénteken általában megismételjük a Mi szél hozott? című vasárnap délutáni művelődési összeállításunkat. Szerdán 18 órától a helyi közösség tanácsából látunk vendégül egy-egy tagot, akivel a falu problémáiról beszélgetünk, a nap slágerét mindig 14 órakor választjuk meg, a zenei kívánságokat 17 órától teljesítjük. A kontaktműsorok közkedveltek, sokan telefonálnak.
Jelenleg káderhiánnyal küszködünk, kevesen vagyunk, ami azt jelenti, hogy szinte mindenkinek mindennel foglalkoznia kell. A férjemnek, Sziveri Istvánnak, már régi dédelgetett terve volt ez a rádió, de csak két évvel ezelőtt jött össze. A felszerelés egy része holland donációból származik, a többiről mi gondoskodtunk. Szeretnénk egy nagyobb hatótávolságú antennát felszerelni, de nem tudom, mikor sikerül megvalósítani, hiszen a fejlesztést önerőből kell megoldanunk. Bevételünk csak a reklámokból és a zenei kívánságokból van, ami nem mindig fedezi a kiadásokat. Ha tudtuk volna, mibe vágunk bele, talán el sem kezdjük, de a visszajelzések nagyon kedvezőek, örömmel fogadtak minket. Folyamatosan az elvárásoknak próbálunk eleget tenni, ha nem is mindig sikerül, de szívvel-lélekkel erre törekszünk. Remélem, mi is hozzájárulunk a itteni magyarság megmaradásához, hiszen az információk szolgáltatása mellett foglalkozunk a hagyományápolással és a művelődéssel is. Az sem mellékes, hogy nálunk magyar zene szól, ami nagyon hiányzott már az embereknek.
Kovács László, a Muzslyai Újság főszerkesztője elmondta, ők is anyagi gondokkal küszködnek. Lapjuk tíz éve tájékoztat, de most kétségek között vannak, nem tudják, sikerül-e fenntartaniuk. Állandóan pályáznak, a helyi tanács is segíti őket, ennek ellenére januártól valószínűleg kénytelenek lesznek csökkenteni az oldalszámot és megszüntetni a színes oldalakat. A szerkesztőség alakította meg 1999-ben a Muzslyaiak Klubját (jelenleg a havilap hivatalos kiadója), amelynek százhúsz tagja van, főleg hagyományápolással foglalkozik, valamint tartja a kapcsolatot a külföldre szakadt falubeliekkel.
Riportunkban ezúttal nem írtunk a nyolcosztályos általános iskoláról, sem az Emmausz fiúkollégiumról, amelybe főleg a szórványból, vagyis olyan helyekről érkeznek tanulók, ahol nincs magyar nyelvű középiskolai oktatás. De ha rendszeresen olvassák a Hét Nap mellékleteként megjelenő Bánáti Újságot, akkor a jövőben is minden fontos muzslyai (vagy muzslai?) történésről értesülhetnek.
Hét Nap-élőújság Muzslyán
December 15-én (pénteken) élőújságot tartunk Muzslyán, amelyen bemutatjuk az idei Vajdasági Magyar Kalendáriumot. A műsorban fellép Bajtai Gabriella szavaló, a Margaréta leánykórus, a Zenészek és Énekesek Egyesületének előadói, a Hét Nap újságírói és munkatársai, valamint megzenésített versekkel közreműködik Kónya Sándor csókai előadóművész. Rendezvényünk 19 órakor kezdődik a Magyar Házban, vendéglátónk a Muzslyaiak Klubja és a VMSZ helyi szervezete. A közönségnek meglepetést készítünk. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!