Nem hagyhatjuk alább, az 1848-as szablyát az idén is haza kell hoznunk Vajdaságba, miután a mi fiúnk, Nagy Arnold tavaly és tavalyelőtt is megnyerte a nemzet lóversenyét a budapesti Hősök terén — fogalmaz hatalmas elismeréssel a hangjában Bunford Tivadar, a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány igazgatója, a Vajdasági Vágta fő szervezője. Szeptember első szombatján tehát irány Zobnatica, a szervezők ezúttal is nívós programokkal készülnek, autóbuszokat pedig egész Vajdaságból indítanak, hogy mindenki, aki szeretné, élőben élvezhesse a Vajdasági Vágtát.

Sokáig úgy tűnt, a koronavírus-járvány miatt a vágta is elmarad, aztán körülbelül egy hónappal ezelőtt érkezett az örömhír, hogy a Nemzeti Vágta szervezői Magyarországon megkapták az engedélyt, hogy október 10—11-én megtarthatják ezt a hagyományos, népszerű rendezvényt a Hősök terén. Itthon is azonnal megkezdték a szervezkedést, és ebben a pillanatban 18—25 résztvevőre számítanak a VIII. Vajdasági Vágtán.

Bunford Tivadar

— Szeptember 5-én délben megszólalnak majd a fanfárok a zobnaticai ménesbirtok pályáin, ezután következik a felvonulás, majd az ünnepélyes eskütétel a versenyzők részéről. Elindulnak az előfutamok, reményeim szerint az idén is öt lesz, a kishuszárok között pedig kettő. Az előfutamok után a lovak elvonulnak pihenni, majd a kísérőrendezvények kezdődnek, hiszen az a célunk, hogy minél több lovas esemény legyen, hogy a többi lovassportfajta is megjelenjen az odalátogató közönség előtt. Vajdaságban az ügetősport a legnépszerűbb, tehát vannak ügetőszámaink, kettes- és négyesfogat-hajtó számok. Bízom benne, hogy csikósok is lesznek. A kísérőrendezvények után következnek a középfutamok, majd a döntő, az esti órákban pedig a Budapesti Operettszínház négy tagja lép fel, ezzel megkoronázva a napot. Délben kezdődik a főzőverseny is, akkor lehet a tüzet meggyújtani a bográcsok alatt — az is egy előírás, hogy fával, hagyományosan kell alágyújtani, legyen ott füst is! 70-75 főzőcsapat szokott jelen lenni, kiparcellázzuk a területet, 5 x 5 méteres helyet kap minden csapat, és nagyon kellemesen megleptek, amikor láttam, hogy annak érdekében, hogy minél autentikusabb legyen a hely, sokan elhozták a nagymama konyhaszekrényét, a kis nippekkel, terítőkkel, hogy minél magyarosabb legyen a környezet — meséli a fő szervező. — A lovasok július 1-jétől augusztus végéig jelentkezhetnek.

A vágtának nagyon szigorú szabályai vannak, a lovas és a ló biztonsága áll az első helyen — emeli ki Bunford Tivadar. A versenyt megelőző nap délutánján egy technikai értekezletet tartanak, melyen a versenybíró és egy állatorvos is jelen van, nagyon részletesen átnézik az állatokat, így még véletlenül sem fordulhat elő, hogy valamelyik ló sérülten is rá van kényszerítve a versenyre. Ennek köszönhetően soha nem történt semmilyen baleset — hangsúlyozza. Hozzáteszi, persze előfordulnak lelki sérülések, ha az állatorvos kénytelen azt mondani, hogy ez a ló sajnos nem versenyezhet, pedig a lovas becsületesen készült előtte néhány hónapig, ám például szállítás közben történt egy baleset, így nem engedhetik meg, hogy rajthoz álljon, hiszen a ló egészsége, biztonsága nagyon fontos, nem szenvedhet, és különösen nem történhet meg az, hogy valamilyen fájdalomcsillapítót kapjon, és annak hatása alatt fusson.

No, de kitől függ, hogy valaki hogyan szerepel a versenyen? A lótól vagy a lovastól? — teszem fel a kérdést.

— A lótól, a lovastól is, részben pedig a szerencsétől! Elsősorban a jó start fontos — magyarázza interjúalanyom. — Menetiránnyal szemben sorakoznak fel a résztvevők, majd megfordulnak menetirányba, ki van húzva előttük egy gumi, ezt engedi le a versenybíró. Nagyon sok múlik azon, hogy valaki 5 méterre van-e abban a pillanatban a gumitól, vagy közvetlenül előtte. Ez az első ugrás nagyon sokat számít, ha az élre tör valaki, és elnyeri a belső korláthoz minél közelebbi pozíciót, mert ez a legrövidebb út. Szinte nyert ügye van, ha ezt a helyzetet meg tudja tartani, mert bárki, aki kerül, azt belülről nem teheti, mert nem fair és szabálytalan, hanem kívülről kell megelőznie, és ugyebár mindig hosszabb utat kell megtennie. Ha valaki oda tud tapadni a belső korláthoz, és kemény tempót tud diktálni, akkor valóban verhetetlen. Ebben azért az is benne van, hogy a lovas mennyire ügyes, mennyire működik együtt a lóval, hogy ugyanabban a pillanatban reagálnak-e mindketten. Ettől az összhangtól nagyon sok függ. De olyan is előfordult, hogy valaki lemaradt a startnál, a ló elkezdett viháncolni, viszont egy olyan adrenalinadag volt akkor abban az állatban, hogy végül megnyerte a futamot. Sok függ a véletlentől, a szerencsétől, de hangsúlyozni kell, hogy nagyon sok együtt gyakorlásra van szüksége a lovasnak és a lónak, ez mindkettőjük számára rendkívül fontos. Előfordul, hogy a sztárlovas nem ér rá, és valaki más edzi a lovat, hiszen az is fontos, hogy az állat jó kondícióban legyen, ám nagyon lényeges, hogy a kellő edzésidőt együtt töltsék, hiszen két élőlényről van szó, saját génekkel, gondolkodásmóddal, hozzáállással, és ezt összhangba kell hozni. Ez évek közös munkája, viszont közvetlenül a verseny előtt három hónapon át hetente legalább kétszer közösen kell készülniük, hogy újra összeszokjanak. Az okosabb enged elve alapján az embernek, a lovasnak kell alkalmazkodnia a lóhoz, megismernie a szokásait, esetleges mániáit, és azt az eredményes versenyzés szolgálatába állítania. Ehhez aztán egy kicsit pszichológusnak kell lennie, egy kicsit taktikusnak, hogy a lovat jó eszközökkel rávegye arra, hogy a tulajdonságait sikerre vigye.

A zobnaticai ménesbirtok vezetősége szívesen látja vendégül a Vajdasági Vágtát, hiszen az idén hosszú, nagy csönd volt a Topolya előtti településen, és végül a vágta hozta meg az áttörést, ezen az eseményen ugyanis már a kezdetekben több ezer ember jelent meg, az utolsó években pedig több mint tízezer.

— Ez jó nekik is, felelevenednek a régi emlékek, hiszen az 1700-as évek végétől tartanak lóversenyeket azon a helyen. Aztán a rendszerváltás, a privatizáció után nagy csönd következett. Majd nyolc évvel ezelőtt mi, a vágta szervezői hoztuk rendbe a pályákat, a környezetet, és újra elindult a lóversenyzés. Most már az új tulajdonosok is évente tartanak egy rendezvényt ezeken a pályákon. A Vajdasági Vágtát egy nagyon jól bejáródott csapat szervezi, szinte semmi sem változott az első naptól kezdve, a legszűkebb magot Pál Károly barátom, Ronyec Mirjana és jómagam alkotjuk, mi hárman vagyunk a szervezők. Emellett a munkatársaim a cégből is nagyon sokat segítenek. Két éve kísérőrendezvényként főzőversenyt is szerveztünk, az idei téma még nincs meg, de ezúttal is az ősi magyar bográcsos ételnél maradunk. Ezen a téren Paskó Csaba segít a szervezésben, illetve Varbai András mesterszakács. Az a jó, hogy bárkihez fordulok, amikor a szervezés a sűrűjéhez ér, mindenki nagyon szívesen segít.

A rendezvény népszerűsége a Vajdasági Vágta megálmodóinak minden várakozását felülmúlta. Majdnem egy évtizeddel ezelőtt elsősorban azt a célt tűzték ki, hogy a fiatalok körében minél jobban népszerűsítsék a lovassportokat és Vajdaság lóállományát, illetve magasabb szintre emeljék a minőséget, a genetikát, valamint hogy minél több lovasverseny legyen nálunk.

— Ezeket a célokat elértük. Az, hogy történelmet írtunk a Hősök terén, hogy egymás után két alkalommal elhoztuk az első díjat, magáért beszél. Ez egy nagyon nagy dolog! Sokan azt mondták, hogy külhoni magyar lovas sohasem fogja elhozni az 1848-as szablyát, de Nagy Arnold elhozta, 2018-ban és 2019-ben is ide, Vajdaságba. Kellenek ezek a jó értelemben vett sztárok, példaképként a vajdasági fiataloknak.

A másik cél elérését, azazhogy minél több jó ló legyen Vajdaságban, néhány vajdasági lószerető család vállalta fel. Beszélgetőtársam a teljesség igénye nélkül említette a kishegyesi Cékusékat, a temerini Szabolcskiékat, illetve Kósa Sándorék istállóját (Kósa Maja versenyezett is a kezdetekben, méghozzá nagyon ügyesen, testvérének Temerinben van egy istállója, ahol nagyon szépen dolgoznak a lovakkal), Adorjánról Borsos Csabát, valamint az óbecsei ménest. Vajdaságban a lipicai lovak a népszerűek, a nóniusz, a vajdasági magyar emberek nagy, fekete lova — az állam támogatja is a tartását —, aztán itt vannak a vajdasági ügetőlovak, melyeket különféle lóversenypályákon lehet látni vasárnaponként. A Nemzeti Vágta célja, hogy mindenki, a vidék is, ott legyen a Hősök terén, ahol igazi, magyar lovakkal találkozhat, hogy a lovasok a köztenyésztésben jelen levő lovakkal versenyezzenek, azokkal legyen alkalmuk megmutatkozni a nemzet főterén, Budapesten.