Amíg az Európai Unióban és más fejlett országokban az emberi egészség megóvása érdekében mind nagyobb figyelmet fordítanak az élelmiszer-biztonságra, addig mi csak most ismerkedünk a fogalommal. Néhány nagyobb cégünkben már tudnak róla, főleg azok, amelyek az általuk gyártott, forgalmazott élelmiszereket a külföldi piacon is értékesíteni akarják, már beiktatták tevékenységükbe valamelyik élelmiszer-biztonsági rendszert. Nem így a csak a hazai piacra termelő vállalatok, a hazai fogyasztókat ellátó kereskedések, éttermek, kifőzdék, pékségek, burek-, csevap- és pizzasütők, amelyeknek tulajdonosai és alkalmazottjai még nemigen hallottak az élelmiszertermelés és -forgalmazás korszerű követelményeiről. Ezt nap nap után tapasztalhatjuk, ha élelmet vásárolunk boltban, piacon, vendéglőben stb.
Induljunk ki abból a megállapításból, hogy a pénz a legszennyezettebb, legpiszkosabb eszköz, amely sokféle ember kezén átmegy, leginkább igen egészségtelen körülmények között bonyolódik le a forgalma. Ebből kifolyólag sokféle kórokozó hordozója, különféle fertőzéseket okozhat. Tapasztalhatjuk például, hogy a kisebb boltokban csak egy vagy két elárusító dolgozik. Ha ilyen helyen csomagolatlan élelmiszert, kenyeret, kiflit veszünk, akkor látjuk, hogy ugyanaz az eladó veszi le a polcról és adja át ezt az árut mégpedig csupasz kézzel, aki előzőleg a pénztárnál már fizettetett és továbbra is ezt teszi. Vagy: az önkiszolgáló pénztáránál dolgozó a vásárolt cikkeket külön-külön mindegyiket megfogja a kosárban, és árukat úgy üti be a pénztárgépbe. Így tesz a csomagolatlan élelmiszerrel is, pedig előtte (és majd utána is) a tisztátalan pénzt fogta a kezében. Volt már rá példa, hogy egyik ilyen pénztáros a vásárlót kérte meg, segítene neki bekötni a hüvelykujját, mert fél kézzel képtelen rá. Mint panaszolta, már harmadszor kapott csúnya, gennyes fertőzést az ujja a pénztől.
Gyakran történik az is, hogy az eladó olyan papírba csomagolja az élelmiszert, például a kimért sajtot, amelyet előzőleg megnyálazott ujjaival vett magához. Előfordult olyan eset is, hogy az árus, amikor levette a polcról a kért befőttesüveget, látta, hogy egy kissé poros a teteje (!), gyorsan letörölte a tenyerével, majd utána azzal a mosatlan kezével adta át a kért kenyeret a vevőnek. A kenyér, a péksütemények és egyéb csomagolatlan élelmiszer szállításakor is számos hibát láthatunk, ha éppen jelen vagyunk. A kenyeresládákat sokszor a földön húzzák-vonják be a boltba. Ha közben kiesik egy vekni, azt egyszerűen visszateszik, esetleg egy kicsit leporolják, és máris ,,minden rendben van'. A legtöbb önkiszolgálóban a vásárló maga veheti le a polcról a kenyeret, péksüteményeket. És persze vannak, akik sorra fogdossák az árut vagy éppen maguk vágják felébe a veknit, otthagyva egyik részét a polcon.
A negatív példák sokaságát lehetne sorjázni e témakörből. Ezzel kapcsolatban Milan Mileusnićot, a Tartományi Egészségügyi Felügyelőség szabadkai vezetőjét kérdeztem, hogy mit tesznek az ilyen problémák elhárítására.
- Ezeket a kérdéseket szabályzattal rendezi a hatóság. Az élelmiszer-termelők és -forgalmazók is arra panaszkodnak, hogy nincs elegendő anyagi fedezetük, így megfelelő számú munkaerő sem a szabályzat teljes egészében való betartására. Sokszor gond van az élelmiszerek, különösen a pékáru szállításával. A kenyeret is csomagolni kellene! Felügyelőségünk rendszeresen ellenőrzi az ide vágó szabályzat betartását. Elsősorban az élelmiszerekkel dolgozók számára kötelező a félévenkénti orvosi vizsgálat és a megfelelő munkaruha. Amikor a szabályzat követelményeire hívjuk fel a figyelmüket, az emberek úgy tesznek, tudják, mi a kötelességük, mégsem mindig tartják magukat hozzá. Azok a személyek, akik élelmiszeripari vagy kereskedői középiskolát végeztek, megfelelő képzésben részesültek. Minden más elárusító köteles elvégezni az Egészségvédelmi Intézettel karöltve szervezett tanfolyamot. Ebben az évben 300 és 400 közötti azoknak az árusoknak a száma, akik elvégezték ezt a tanfolyamot. A nagy munkaerő-vándorlás miatt azonban mindig vannak új alkalmazottak, akik nem részesültek megfelelő képzésben - mondta az egészségügyi felügyelő.
Végül ide kívánkozik néhány jó példa is. Van már Szabadkán három kereskedelmi cég, amelyeknek az önkiszolgálóiban a pénztáros nem fogja meg a kenyeret és egyéb csomagolatlan élelmiszert, hanem csak szemrevételezi, és úgy üti be az árát a pénztárgépbe. Az egyik, közelmúltban megnyílt önkiszolgálóban pedig, a kenyerespolcokhoz a vevő nem is férhet hozzá. Megfelelő munkaruhába öltözött alkalmazott szolgálja ki a vásárlót, mégpedig úgy, hogy a kenyeret és más pékárut papírzacskóba csomagolja.