Mindennapi örömeink
Dr. Kasza Bálint
2021.06.23.
LXXVI. évf. 25. szám
Mindennapi örömeink

Mottó: „Aki él, az mind, mind örüljön, / Mert az élet mindenkinek / Kivételes, szent örömül jön.” (Ady Endre)

Kevesen tesszük fel a kérdést magunknak: mennyit örülünk/örültünk egy napon, egy héten? Jóllehet az öröm a lelki egészség egyik mutatója; jelzi, mennyire vagyunk képesek az életörömre, a létezésünk egyik csodálatos ajándékára. Igénye a leglényegesebb alapérzés az emberben, megújító varázsital, átalakítja a testet és a lelket.

A természet is gondoskodott róla, hogy minden élőlény hatékony módon és vidáman szálljon harcba a mindennapok megrázkódtatásaival szemben. Mindazonáltal így tudunk életben maradni, csak így vagyunk képesek legyőzni a nehézségeket. Az örömöt akkor érezzük, amikor sikerül megvalósítani szándékainkat, melyek életünket, boldogulásunkat segítik.


„Ha örülsz, megnyitod a szíveket. Ha keseregsz, bezárod őket!” (Szalézi Szent Ferenc)

A siker hatására lényünket derűs lelkiállapot, jó közérzet érzése hatja át, felszabadító, vidám és kellemes hangulat alakul ki. Nélküle az ember elsorvad, kiszárad, hasonlóan, mint napfény nélkül a növény. Az öröm a szervezet számára életadó, életfenntartó, biológiai serkentőrendszer, olyan, mint a vitaminok a testnek. Felgyorsul a szív ritmusa, a szervezetben rejtélyes, életet serkentő, betegségeket elhárító anyagok termelődnek, felragyog a szem, áthevül a bőr, a külvilággal javul a kapcsolat. Az örvendezés rendkívül összetett jelenség, lényege, hogy az életben nem (csak) az árnyat, hanem a fényt (is) meg kell látni. Bár gyakrabban vagyunk zaklatottak, szétszórtak és szomorúak, mégis az öröm az élet igazi állapota, ott él a lelkünk legmélyén. Ennek keresése az emberi viselkedés egyik vezérelve, vele lehet elkerülni az örömtelenség miatti szenvedést, a sivár életvitelt. Kimaradása az életünkből olyan, mintha a tüdő levegő nélkül maradna, márpedig ha nem lélegzünk, elveszünk.

Az agy öröm hatására morfiumhoz hasonló anyagokat választ ki, ezek idézik elő az élénkítő örömérzést. Minden gondolat egy-egy vegyületet bocsát ki. A negatív gondolatok csökkentik, a pozitívak fokozzák az örömhormonok termelését. „Az, hogy milyen a boldog ember élete, gondolatai milyenségén múlik: így hát ügyelj erre! Ne fogadj be sötét, negatív gondolatokat” — tanácsolja Marcus Aurelius. A gondolatok, érzések valójában hatásos vegyi anyagokat termelnek az agyban, melyek árthatnak vagy segíthetnek. A pozitív gondolatok kémiai szinten hatnak a lelkiállapotunkra, örömérzettel jutalmaznak meg, innen a nevük, „örömhormonok” (a dopamin, szerotonin és az endorfin). E biológiai közvetítőanyagok (neuropeptidek) valamennyi szövet, szerv és testtájék sejtjei felszínén kiköthetnek, így minden sejtünk értesül arról, amit gondolunk, amit hiszünk.

Mégis környezetünkben, felmérések szerint, annyira sok az olyan ember, aki lelki okok, túlterheltség, gondok, félelem vagy éppen ellenkezőleg, a túlságosan üres élete miatt nem érzi jól magát a bőrében, és ezért előbb-utóbb testi tünetei keletkeznek. Aki lelkileg sérült ember, nem szereti a saját életét, nem szereti a többieket, nem szereti a világot, és ez a szeretetgátoltság, az örömtelenség előbb-utóbb a testet is megbetegíti. Sokan mintha elfelejtettek volna nevetni, az életöröm hiánya (anhedónia) népbetegséggé kezd alakulni, amit a jelentős méretei miatt nem lehet félvállról venni. (2. kép)


Anhedónia: sokan szenvednek tőle, pedig meg lehet előzni

A kutatások szerint a férfiak (a harmincöt évesnél idősebbek) 25%-ánál, a nőknek pedig a 30%-ánál időszakosan fordul elő. Úgy tűnik, az agyunk a túlélést helyezi előtérbe az örömmel szemben. A jelenség okaként a túl sok stresszt, a helytelen táplálkozást, az elégtelen alvást és pihenést lehet megemlíteni. „Az érintetteknek észre kell venniük a figyelmeztető jeleket: a krónikus fáradtságot, a belső nyugtalanságot, a kedvetlenséget vagy a pesszimizmust. Aki reggel nem optimista hangulatban kel fel az ágyból, annak idegrendszerében már nem termelődik elegendő hangulatjavító hatású ingerületvivő anyag” — figyelmeztetnek egy, az USA-ban működő, pszichológiai kutatóintézet munkatársai.

A negatív hangulatnak az élet minden területén megmutatkoznak a káros hatásai. Lehetetlenné teszi, hogy az ember élvezze a pillanatot, meglássa a szépet az életben, kiélvezze a sikereit vagy a boldog perceket. Idővel önbizalomhiányt, szorongást, elégedetlenséget, depressziót és egyéb mentális zavarokat is okozhat. Fokozatosan testi tünetek is kialakulnak: a leggyakoribb a hormonrendszer egyensúlyának felborulása a stresszhormon, a kortizol szintjének megemelkedése miatt. Gyakori a fejfájás, magas vérnyomás. Bebizonyosodott: a negatív gondolkodás egyfajta önbeteljesítő jóslatként képes működni (Pygmalion-effektus), úgy, hogy a kezdetben pesszimista hozzáállás olyan változásokat indít el a viselkedésünkben, amelyek végül súlyos fizikai következményekhez is vezethetnek. A negatív gondolataink gyakran önromboló körökbe zárnak bennünket, kedvezőtlen végkifejletet okoznak.

Van-e „haszna” az örömnek? Az öröm ereje óriási, bár kézzel nem fogható, de lélekkel érezhető. Növeli a lelki ellenálló képességet. Hatására megváltozik kapcsolatunk a környezetünkkel, közelebb hozza az embereket, a szervezet működése optimális lesz, megment a boldogtalanságtól. (3. kép) Az öröm erősít, épít, meghosszabbítja az életet, képes jóllétet teremteni a testünkben. Szerezzünk életörömöt! Figyelnünk kell mindent, ami körülvesz bennünket, és kínálja az örömöt, ami mellett elmegyünk, nem véve észre az ígérkező, szép pillanatot. Az „örömkeresőben” az a döntő, hogy milyen élménnyé alakítjuk át a pillanatban rejlő lehetőséget, hogyan tesszük életünk apró örömteli pillanatait tartósan derűs kedélyállapot forrásává. Attól függ, képesek vagyunk-e megtalálni, megteremteni az öröm élményeit életünkben, mert a jókedvre szinte mindig találni okot.


A hétköznapokban felismerni az örömöt rejtő csodákat!

Merjünk szeretni, merjünk és akarjunk örülni! Egyszerű örömöt szerezhetnek az őszi levelek ragyogó színei, a felhők játékossága felett érzett lelkesedés, egy finom vasárnapi ebéd, a hozzátartozóinktól, barátainktól érkező szeretet. Észre kell venni, hogy minden percben mekkora élményözön áll előttünk, melyben megvan az ideje az örömnek (igaz, a búslakodásnak is), de ne mondjunk le róla, annak ellenére, hogy általában róla mondunk le könnyebben. Ne feledjük Szophoklész intelmét: „Az ember addig él, amíg a sorsa meg-megújuló öröm. Ha ennek vége, az ember nem más, mint élőhalott.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Gyógyír rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..