A közlekedésben részt vevők sohasem tudhatják előre, mi történik velük az utakon, a legnagyobb veszélynek azonban a motorosok vannak kitéve, hiszen egy-egy ütközés vagy esés következtében ők azok, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben találhatják magukat. Statisztikai adatok szerint a balesetek kétharmada nem a motorosok hibájából történik, viszont az is előfordul, hogy a felelőtlen motorozás tragédiával végződik.

— A motornak minden pillanatban kifogástalan állapotban kell lennie, hogy bármikor használható legyen. Minden egyes motorozás előtt át kell nézni az irányjelzőket, fényeket, fékeket, gumikat. A levegő hőmérséklete hiába 15 fokos, az aszfalt még hideg, és nincs meg a kellő tapadás, így kanyarokban könnyebben kisodródhatunk, fékezés alkalmával megcsúszhatunk. Később, 25-30 fokos hőmérsékleten, már bátrabban lehet motorozni, ám akkor is óvatosan vezessünk, hiszen mindenkit hazavárnak. Nem az a fontos, milyen gyorsan érünk oda egy helyszínre, hanem az, hogy biztonságosan tegyük — mondta Kikity Attila, a szabadkai Old Bikers Vojvodina (Vajdaság) Motorosklub alelnöke, aki 1970-ben egy T—12-es, háromsebességes motorral kezdte pályafutását, immár tizenöt éve pedig Hondát vezet.

Kikity Attila

Nem csak a vasparipának kell kifogástalan állapotban lennie, nagyon fontos a megfelelő védőöltözék. Ma már a motorosruhákba be vannak építve a könyököt, vállat, csípőt, gerincet védő ütésgátlók, így a motoros törés nélkül megúszhatja az esést. Emellett fontos a megfelelő kesztyű, a — lehetőleg zárt — sisak és a nadrág használata, melyből a legjobb a bőrből vagy a pamut és kevlár keverékéből készült, protektoros farmer.

— A megfelelő öltözék nem olcsó, a nyugati emberek zsebéhez szabták. A nadrág 200 euróba kerül, a motorosöltözék 500 eurótól indul, melyhez még jön a cipő, a kesztyű, a sisak. Drága, de első a biztonság. Léteznek légzsákos mellények is, melyek esés alkalmával azonnal felfújódnak, ezzel megakadályozva a gerinctörést. Életbe vágóan fontos a megfelelő gumik használata. Nem megfelelő állapot esetén a motor kezelhetetlenné válik — mondta Ficsor Gyula, az Old Bikers Vajdaság Motorosklub elnöke, aki középiskolás korában, mihelyt megszerezte a jogosítványt, először egy APN—4-es nyergébe pattant, négy éve pedig egy Yamaha 950 Midnight Star tulajdonosa.

Ficsor Gyula

A motorosklub alapításának ötlete 2009-ben vetődött fel, amikor hat jóbarát a szabadkai Bódis cukrászdában azon gondolkodott, hogy a motorozást valamilyen keretek közé kellene illeszteni. A szavakat tettek követték, és 2010-ben huszonkét taggal bejegyezték az Old Bikers Vajdaság Motorosklubot.

— Korunkból adódóan kézenfekvő volt, hogy az egyesület az Öreg Vajdasági Motorosok nevet kapja, melyet angolra fordítottunk. Hamarosan csatlakoztunk a Vajdasági Motorosunióhoz, melynek jelenleg is tagjai vagyunk. Jelenleg 28, ötven év feletti motoros tagja van a klubnak, és büszkén viseljük a hátunkon lévő jelünket, melynek klubunk neve is része — mondta Gyula, és azt is hozzátette, hogy Attilához hasonlóan őt is az útközben és a végállomásokon lévő táj, környezet szépsége vonzza leginkább, de olyanok is vannak, akik a sebesség vagy a társaság miatt szerették meg a motorozást.

Mint minden egyesületben, a motorosklubban is létezik egy szabályzat, viselkedési kódex, melyhez mindenkinek tartania kell magát. Például az egyesület tagjai nem ihatnak alkoholt, az eseményeken olyan öltözékben jelennek meg, amelyen a klub színei és címere látható, az úton és a rendezvényeken vigyáznak egymásra, ha bajba jutott motorost látnak, azonnal a segítségére sietnek. Egy-egy túra előtt meghatározott helyeken találkoznak, és nem összevissza, hanem bizonyos rend szerint haladnak a kitűzött cél, azaz helyszín felé.

Az Old Bikers Vojvodina Motorosklub tagjai és szimpatizánsai (az Old Bikers Vajdaság Motorosklub archívumából)

A klub április 29-én, szombaton Hajdújáráson tartja az idénynyitó motorostalálkozót, mely zarándoklat is egyúttal, hiszen a résztvevők Szentkútra is ellátogatnak, ahol az egyházi méltóságok megáldják a motorokat és azok vezetőit.

— A miénk nem klasszikus motorostalálkozó, inkább barátkozásnak nevezném az eseményt. Nem szervezünk koncerteket, a sör sem folyik patakokban, mi a tél elmúltának és a tavasz érkezésének örülünk, illetve annak, hogy újra találkozhatunk, motorra ülhetünk. A nyitórendezvényre mintegy 500 vendéget hívtunk meg, ebédről gondoskodunk számukra, de mellettük minden jó szándékú motorost szívesen látunk. Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából, Szlovákiából, Romániából, Magyarországról és Szerbia egész területéről érkező motorosokra számítunk, egy tagunk pedig Angliából gurul haza az idénynyitóra. Az eseménynek jótékonysági jellege van, hiszen adományokat gyűjtünk a hajdújárási Lurkóház részére. Az intézménybe már tizenhárom éve járunk, karácsony és húsvét előtt ajándékokkal örvendeztetjük meg a gyerekeket — avat be a részletekbe Attila.

A tervekről érdeklődve az elnök elmondta, hogy a nyitórendezvény után május 6-án a kiskunhalasi városnapra hivatalosak, 13-án pedig Érsekcsanádra látogatnak.

— Személy szerint a hosszabb, öt—tíz napos túrákat szeretem. Tavaly nagyon jól éreztük magunkat Albániában és Montenegróban, minden bizonnyal az idén is ellátogatunk ebbe a két országba. Terveink között szerepel még Olaszország, Ausztria, Románia és több környező állam is. Európa legnagyobb találkozóját az idény vége felé Ausztriában tartják egy tó körül, ahol egyszerre 150 000 motor dübörög. Ezt át kell élni, muszáj látni és hallani, mert elmesélni nem lehet. Az idén nem hiszem, hogy eljutok erre a találkozóra, viszont harmadik éve járunk Tuzla városába, a sós tavak melletti rendezvényre. Mindannyian imádunk motorozni. Nem lehet szavakba önteni, milyen érzések kerítenek hatalmukba a motoron ülve — mondta az elnök.

A fiataloknak mindketten azt tanácsolják, hogy a motorozást kisebb járművel kezdjék, és később, a kellő tudást és tapasztalatot elsajátítva, fokozatosan üljenek át a nagyobb teljesítményű motorok nyergébe. A szabályokat betartva óvatosan, körültekintően vezessenek, figyeljenek a közlekedés többi résztvevőjére.