Mindenképpen segíteni kellene a hitelkárosultakon

Mindenképpen segíteni kellene a hitelkárosultakon

Szerbiának egyelőre nincs konkrét megoldása a svájci frank felértékelődésére. A kormány kivár, a Szerbiai Nemzeti Bank pedig kijelentette, hogy nem szeretné elhamarkodottan kezelni a frankban eladósodottak ügyét. A miniszterelnök szerint a kormánynak csupán minimális mozgástere van, és nem fogja rögzíteni a svájci frank árfolyamát.

Újhelyi Lukács nyugalmazott bankigazgató szerint az államnak igenis tennie kellene valamit annak érdekében, hogy megmentse a bajba jutott polgárokat:

— Szerbiában a bankok több mint egymilliárd svájci frankkal terhelik az eladósodott lakosságot. Emiatt több tízezer ember került nehéz helyzetbe. A számításaim szerint akár ötvenezer személyt is érinthet a hitelválság. Ez egyáltalán nem új keletű dolog, mivel a környező országokban — közöttük Magyarországon vagy Lengyelországban — is óriási gondot okoz a svájci frank magas árfolyama. Ezekben az államokban azonban a kormány az emberek mellé állt. Például Lengyelországban a kormány azt hangsúlyozta, hogy nemcsak szavakban, de tettekben is kiáll az eladósodott polgárok mellett. Szerinte főként a bankoknak kellene viselniük a terheket, nem pedig az embereknek. A szerbiai kölcsönökről fontos kiemelni, hogy többnyire lakásépítési hitelek, melyek hosszú lejáratúak. A legfőbb gond valójában az, hogy az emberek egykor főként dinárban kapták a kölcsönüket, melyet a bankok svájci frankhoz kötöttek. Most azonban felvetődik a kérdés, hogy valójában kit terhel a jelentős többletköltség. A bankokat vagy a polgárokat? Mivel az emberek főleg dináralapú hitelt vettek fel, nem tehetnek róla, hogy január elején elszabadult a svájci frank árfolyama. Igaz, hogy a polgárok önszántukból szerződtek a bankokkal, mégis úgy gondolom, hogy az államnak támogatnia kellene az embereket. A magyar kormány erre a gondra azt a választ adta, hogy a hosszú lejáratú lakáshiteleket egyszerűen kiemelte a rendszerből. Ezt mindenképpen jó döntésnek tartom, mivel szerintem a hosszú lejáratú lakáskölcsönnek nem volna szabad gazdasági kategóriának lennie. Mivel a lakásvásárlás valójában szociális kategória, nem lehet ugyanúgy tekinteni rá, mint egy teherautó vagy mosógép vásárlására. Szerbiában ráadásul nagymértékben csökken a lakosság létszáma, ez pedig egyrészt éppen azért van így, mert a fiatalok nem jutnak saját lakáshoz. Ha pedig ezután sem kapnak méltányos kölcsönt, az a jövőben tovább ronthatja az egyébként sem kecsegtető demográfiai adatokat. Ezért hangsúlyozom, hogy a lakáshitel szociális kategória, és az államnak kiemelten kellene foglalkoznia a kialakult helyzettel. Mivel a kölcsönt leginkább fiatalok vették fel, Szerbiának a saját jövője szempontjából nagyon gyorsan kellene megoldást találnia vagy kínálnia. Azt sem értem, hogy a kormány miért nem rögzíti a frank árfolyamát, vagy miért nem alkalmazza a magyar modellt, melynek persze bármilyen más nevet is lehet adni. Nem a pénzügyi intézkedés elnevezése a fontos, hanem az, hogy az államnak jelenleg mindenféleképpen lépnie kellene a devizahitelesek megsegítéséért.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Gazdaság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink