A Radnóti-műsor szereplői

Eredményes évadja volt a nagykikindai Egység Művelődési Egyesületnek. Legutóbb az Acélkórus című irodalmi dokumentumjátékot mutatta be Radnóti Miklós születésének századik évfordulója alkalmából.
- Mi azért dolgozunk, még az állandósult anyagiak hiányában is, hogy egymás szemébe és lelkébe tudjunk nézni, s ha a jóra való törekvéseinknek nyoma marad, akkor már elvégeztük azt, amit Nagykikinda magyarsága elvár tőlünk, Észak-Bánát legnagyobb, legtömegesebb művelődési egyesületétől, annak minden tagjától - mondta nemrégiben Kiss László, az egyesület elnöke. Ezek a szavak minden évad végén vagy kezdetén elhangozhatnának, mert az egyesület bármikor megmutathatja a tisztulás és a gyógyulás módozatait. A 2008/09-es évadban valamennyi szakosztály aktivizálódott, a program társadalmi méreteiről mások szólhatnának - hallottuk Komarek Magdolnától, az egyesület titkárától, mindenesétől, a színjátszók súgójától és ügyelőjétől, kosztümtervezőjétől.
- Örömmel számolhatok be az elmúlt évad eredményességéről - mondja Magdolna. - Dolgoztunk, megizzadtunk, mérgelődtünk, el-elsírtuk magunkat, tanakodtunk, de senki sem mondta azt, hogy nem csinálja tovább, hogy erről a hajóról leszáll. Mert nálunk hajózni szükséges, ahogyan a nagy bölcs mondta. Nem, a világot nem változtattuk meg, ám nagyon vigyáztunk arra, hogy ne ébresszük fel az emberekben a depressziós hangulatot. Természetesen az elmúlt évadban is csak addig nyújtózkodhattunk, ameddig a takarónk ért. Egyetlen rendezvényünk sem fulladt azonban kudarcba. Már szeptemberben - a tavalyi évről beszélek - az Egyedem-begyedem gyermektánccsoport fellépett a Zmaj Játékokon, ugyanakkor az åszirózsa asszonykórus a mokrini falunapokon mutatkozott be. A Rézi néni című előadással színpadunkon vendégszerepelt a magyarországi taksonyi színjátszó csoport. Működött a Játszóház, szüreti mulatságot rendeztünk. A következő hónapban megemlékeztünk az aradi vértanúkról, koszorúztunk a kopjafánál, a református templomban istentiszteleten vettünk részt. Novemberben adventi koszorúkat készítettek a Játszóház tagjai, aztán volt a Mikulás-csomagok osztása, felléptünk a Gerontológiai Központban, az adventi gyertyagyújtás alkalmából sokan itt voltak. A gyertyát a Kiss László elnök, valamint Retek Etel, a legidősebb tagunk és Szabó Adrián, a legfiatalabb reménységünk gyújtotta meg. Karácsonykor városunk plébánosa, Szemerédi Pál volt a vendégünk. A Sirülő tánccsoport Mokrinban lépett fel, volt népzenei hangverseny Húzzad, kedves muzsikásom! címmel, Kátai Tibor tanítványai Törökkanizsán és az Észak-Bánáti Szemlén is bemutatkoztak. Mint minden évben, az idén is ott voltunk a Durindón és a Gyöngyösbokrétán. Ezenkívül még számos rendezvényünk volt: a gyermek tánccsoportunk a tavaszt köszöntötte a város terén, teadélutánokat szerveztünk a Viola kézimunkacsoport segítségével, sikeres volt az évadzáró találkozó. Bemutattuk Csömöre Zoltán könyvét, de a farsangi sokadalom, a jelmezbál és a bábégetés is népszerű volt, mint mindig. Regrutákat is búcsúztattunk, valamennyi községi szemlén képviseltettük magunkat, májusfát állítottunk, megszerveztük az óvodások ballagását. Az évad minden hetében életjelet adtunk magunkról, és újra csak azt mondhatom el, hogy a mi ajtónk, de a szívünk és a lelkünk is nyitva áll mindenki számára.
Az Egység ME színjátszói most is sikert sikerre halmoznak, csakúgy, mint a múltban. Az egyesületben a leghagyományosabb stílus mellett a legkorszerűbb elgondolásokig minden műfaj életképes. A színjátszók örökifjú, nagy tehetségű színésze és rendezője Lepár Ferenc, aki több rangos elismerésben részesült, ebben az évben az Amerikai álom című Albee-színjátékot állította színpadra a tőle megszokott alapossággal és műértéssel. Előadásunkkal Tordán, Magyarcsernyén, Tóbán, Törökkanizsán, Kisoroszon vendégszerepeltünk, valamint Muzslyán, az amatőr színjátszók szemléjén, ahonnan két díjjal tértünk haza. Tóth Hunor színészi elismerésben részesült, Lepár Ferencet a sikeres díszletképéért hívták a dobogóra. Az elmúlt évadban a Hazudj inkább, kedvesem! című vígjátékot a hódmezővásárhelyiek, a csókaiak és a szentmihályiak tapsolták meg. Elmondhatom még, hogy nálunk vendégszerepeltek a kisoroszi színjátszók Örkény Pisti a vérzivatarban című darabjával, valamint az Újvidéki Színház társulata az Orfeummal. Jeles színészünk, Tóth János, egy mulatságos kabaréműsorral örvendeztette meg a műfaj szerelmeseit, és végük júniusban Radnóti Miklós születésének századik évfordulója alkalmából Lepár Ferenc megrendezte az Acélkórus című irodalmi dokumentumjátékot. Felléptek: Kökény Gizella, Kátai Tibor, Balázs Martin, Tóth János, Tóth Hunor, Király Annamária, Szabó Ilona, Tápai Róbert és Jakovlyevity Diána.
Továbbra is vannak terveink, de nincs dinárunk - fejezte be az összefoglalóját Komarek Magdona. - Az áldozatkészség és a határtalan lelkesedés változatlan, de azért tessék figyelni ránk, az anyagi és az erkölcsi segítséget, támogatást szívből megköszönnénk.