Klebecskó Ádám
Zarándoklat
Két nap között megpihent a józan ész,
Kaptam helyette azt, amitől te félsz,
Elrejtőztem vakító fényed elől,
Nem állhattál utamba nyugat felől.
Rám öntöttél egy vödör hideg vizet,
Azért, ami jár csak a bolond fizet,
Azt vártad, hogy jéggé dermedjek azon a helyen,
Sajnálom édes, nekem máshol a helyem.
Megállt életem a hosszú út után,
Te még vártál rám kissé bután,
Szememben felcsillant az apró remény,
De szíved, mint a kő, annyira kemény.
Elszállt minden, az is, ami nem volt,
Nincs rajtam más csak sok fekete folt,
Nem várom, hogy a világ egyszer megszépül,
Egy korhadt fa vagyok én, ami kidőlni készül.

* Az első és talán legfontosabb kérdés: miért írsz?
- Minden mű más és más indíttatásból készül. Vannak írások, amelyek azért születnek, mert a költőnek személyes problémái vannak és nem tudja vagy nem akarja megbeszélni őket senkivel. Ilyenkor muszáj írnia, kiadnia magából az érzelmeket, a fájdalmat. Ezek a versek többnyire sötét gondolatokat tartalmaznak, amelyek szépen be vannak csomagolva az olvasó számára. Azonkívül néha egy-egy egészen hétköznapi, megszokott dolog: egy tájkép, egy festmény, egy szemetes utca, egy szempár, egy hang is megihlet, elvarázsol, és írásra sarkall. A világon mindenben és mindenkiben ott van a szépség, csak néha kicsit nehéz meglátni. Olykor meg azért fogok tollat, mert valaki megkér: írjak neki egy verset. Általában lányok fordulnak hozzám ezzel a kívánsággal. Így egy picit nehéz írni, mert muszájból fakad, nem pedig ihletésből. Az utolsó késztető erő pedig a csalódottság, a harag, az emberek és a világ romlottsága. Az ilyen ihletésű versek legtöbbször kemény társadalomkritikát tartalmaznak.
* A versen kívül próbálkozol más műfajjal is?
- Szoktam kísérletezni más műfajokkal is, szeretem kipróbálni magam új dolgokban. Van sok esszém, pár novellám, drámarészlet, naplórészlet, de dalszöveget is írok. Egyetlen műfaj önmagában nem elég ahhoz, hogy igazán kibontakozhassam. De nem is baj, legalább nem lesz egyhangú a ''munkásság”-om.
* Mennyi ideig tart egy-egy művet megalkotni?
- Ez sok mindentől függ. Mindenekelőtt az inspirációtól. Aztán ott van a műfaji sajátosság. Nem lehet egy esszét olyan rövid idő alatt megírni, mint egy verset. Függ a helyszíntől, ahol írok, a témától, végül pedig attól, hogy milyen állapotban vagyok.
* Tanulsz pár idegen nyelvet. Magától adódik a kérdés: szoktál-e idegen nyelven írni?
- Természetesen igen, habár még egyik nyelven sem tudom úgy kifejezni magam, mint az anyanyelvemen. A legutóbbi ilyen verset közösen írtuk egy osztálytársammal. Ebben az a legkülönlegesebb, hogy egyszerre 6 nyelven van megírva. Hadd idézzek belőle: ,,For soy ich superior, ego ću be tu nagy conqueror.' Kicsit nehéz volt összeegyeztetni a nyelveket, mert a nyelvtanuk más és más, de megoldottuk.
* Ahhoz, hogy valaki írni tudjon, sokat kell olvasnia, beszélgetnie emberekkel, átélnie sok érdekes dolgot, hogy legyen témája, tapasztalata, emléke, érzelmei. Te mit szoktál olvasni?
- Az utóbbi két-három hétben nem igazán olvastam, mert sem időm, sem erőm nem volt hozzá. Viszont ez az időszak nagyon tartalmas volt. Buli buli hátán, beszélgetések, viták, ismerkedés stb. Tehát minden egyes percnek megvolt a maga kis érzelmi töltete és varázsa, tehát volt miről írnom. Hogy válaszoljak a kérdésre, inkább mondok pár példát: Orwell: 1984, Bergman: Az élet alapvető kérdései, Woody Allen: Lelki jelenségek vizsgálata, Franz Kafka: Az éhezőművész stb.
* Kinek szoktad először megmutatni az új verseket?
- Legtöbbször az osztálytársaim az elsők, akiknek felolvasom őket, de vannak néha kivételek. Hangulatfüggő, hogy kinek mutatom meg. Van azonban egy osztálytársam, aki mindig nagyon lelkesen jön oda hozzám szünetben, hogy szeretne valami újat olvasni. Kijelentette, hogy ő az ,,elsőszámú rajongóm'. Vele nagyon jól megértjük egymást, noha ő sohasem ír semmit.
* Hol szoktak megjelenni a verseid?
- Elsősorban a Csantavéri Újságban, de az internetre is felkerülnek. Egyik barátommal létrehoztunk egy blogot, ahova fel tudjuk tölteni az alkotásokat. Ha valaki szeretné megtekinteni, íme a cím: agondolkodok.blogspot.com.
* Versírástól függetlenül milyen témák érdekelnek, milyen kérdések foglalkoztatnak?
- Akármilyen meglepő, érdekel az irodalom, a filozófia, a vallás, a politika, a pszichológia meg az ezekkel kapcsolatos dolgok. Ezekről is szoktam írni, meg beszélgetni a barátokkal sörözgetés közben. Nincs is jobb szórakozás, mint vitatkozni egy olyan emberrel, aki szinte tökéletesen az ellentétem. Sokat tanulunk egymástól.
* Mit tanácsolsz azoknak, akik írni szeretnének?
- Az írásnál nincs sok egyszerűbb dolog. Csak ihlet, kedv, egy kis strukturális érzék és írói véna kell hozzá. Ez pedig mindenkiben benne van, csak elő kell hozni. Mindenki írjon bátran, aztán az alkotását ne féljen megmutatni a világnak.