Versek és videóblogok

A Szabadkai Városi Könyvtár olvasótermében a hetedik és nyolcadik osztályos versmondók mutatkoztak be, akik első alkalommal kapcsolódhattak be az esemény megmérettetésébe. A fiatalok Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című ciklusából választott verseiket mondták el a Kálló Béla, Mezei Kinga, Raffai Ágnes és Szilágyi Ákos színművészek alkotta zsűri előtt.

— Színvonalas, erős volt a mezőny, és mindenki győztes, aki verset mond, hiszen Kosztolányi városában a költeményeivel foglalkozni felemelő érzés — mondta az értékelés során Kálló Béla, majd jótanácsként megjegyezte, mindenképp arra kellene ügyelni, hogy a versek közvetítésmódja a hallgatóságig is eljusson. Hangsúlyozta, az sem jó, ha a ritmus, a lüktetés veszi át a vezető szerepet a gondolatiság helyett, mert olyankor a vers vezeti a mondóját, és nem fordítva. A fellépőket arra biztatta, olvassanak minél több verset, és ne fogadják el minden esetben a felkészítő tanáruk ajánlatát, hiszen az a jó, ha nekik is van versötletük, melyet a saját világukra alapozva tudnak megszólaltatni. Így lesz sokkal személyesebb a találkozás a verssel és a közönséggel is.

A bírálóbizottság döntése alapján harmadik lett a csókai Jaksa Dominika (Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület), második a kishegyesi Vanka Réka (Ady Endre Kísérleti Általános Iskola), első pedig a palicsi Omerović Imola (Miroslav Antić Általános Iskola).

A rendezvény második részében a középiskolások jutottak szerephez, akik Kosztolányi felébredt 2019 tavaszán címmel, irodalomtörténeti megközelítéssel videóblogokat készítettek. Ezeket a munkákat a verseny előtt lájkolni lehetett, és továbbra is megtekinthetőek a YouTube-on, a subiblioteka címen.

Szilágyi Ákos, Mezei Kinga, Omerović Imola, Vanka Réka, Jaksa Dominika, Kálló Béla, Raffai Ágnes és Berényi Eszter könyvtárvezető

Miután az Amerikai Kuckóban a jelenlevőknek is levetítették a kisfilmeket, Brenner János szerkesztő elmondta, a zsűrinek több okból is nehéz dolga volt: egyrészt a videóblog mint műfaj újszerűsége, nehezen behatárolhatósága, másrészt a beérkezett pályaművek sokszínűsége miatt.

— Az értékelés során a leglényegesebb szempont az volt, hogy a mozgókép síkjain hogyan sikerült a művészi értelemben vett kifejezés, az egyedi módon történt képi megfogalmazás, tartalmilag pedig az, hogy mennyire dominált a teljes életmű vagy annak egy részlete.

A legtöbb lájk alapján közönségdíjas lett a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium Kosztis című videóblogja, mely a bírálóbizottságtól a második helyezést kapta. A harmadik helyre a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium A megszállott című kisfilmje került, az első helyet pedig szintén a Kosztolányi-gimnázium egyik csapata szerezte meg, mely Kosztolányi címmel készítette el az alkotását. 

Nemcsak a nyertesek, hanem a verseny minden résztvevője is kapott egy jutalomkönyvet, Lovas Ildikó Rózsaketrec című prózáját.

Március 29-én, miután Mihályi Katalin, a Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok szervezőbizottságának tagja megnyitotta a tudományos tanácskozást, a meghívott előadóké volt a főszerep. Szőcs Géza budapesti Kossuth-díjas költő Száz év után című előadásában elmondta, úgy véli, nincs teljes mértékben körüljárva az író és az apja közötti viszony, és ő is ezen a téren kutat. Rövid ízelítőt adott Kosztolányi Fürdés és A hamiskártyás című novelláiból, ezek segítségével próbálta elemezni a családi kapcsolatot, továbbá a jelenlevők azt a levelet is hallhatták, amelyet a szerző a már halott édesapjához írt. A költőtől megtudhattuk, hogy a szabadkai író/költő nem rákban halt meg, hanem a radioaktív kezelések miatt.

A nyertes filmesek a zsűrivel (Fejős Csilla, Pasza Alen, Szabó Réka Dorottya, Hegedűs István, Bicskei Armand, Tolnai Zsigmond, Brenner János, dr. Antal Szilárd) és a könyvtár vezetőjével

A szintén budapesti irodalomtörténész és a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetője, Kovács Ida Kosztolányi arcai címmel egy rendkívül színes előadással, mondhatni, kiállítással kedveskedett a közönségnek, hiszen a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványaként megjelent Halkan szitál a tört fény című kötetben szereplő fényképeket vetítette le. Az író gyermekkorától kezdve egészen a kórházba vonulásának pillanatáig betekintést nyerhettünk a magán- és az irodalmi életébe is. Az előadótól megtudtuk, hogy Kosztolányi szeretett csinosan, elegánsan öltözködni, és a fotózást sem vetette meg. Egyszer ezt nyilatkozta: „Ünnepélyes pillanat, amikor múló életünknek egy pillanatát megörökítik. Barátságos arcot kell vágnom mindenhez, ami körülöttem van, kicsit nehéz, de megpróbálom.” Kosztolányinak még kedvenc fotósa is volt, méghozzá Rónay Dénes személyében.

Az irodalmi tanácskozás záróakkordjaként Urbán László érdi irodalomtörténész Miért nem kapta meg Kosztolányi a Nobel-díjat? című előadását Bíró Erzsébet gazdagította az irodalmi idézetek felolvasásával. Az irodalomtörténész felvetette azt a költői kérdést, hogy miért nem kapott Nobel-díjat például Ady Endre, Radnóti Miklós, Franz Kafka vagy Federico García Lorca. Kosztolányi Dezső, mint sok más szerző, megérdemelte volna az irodalmi Nobel-díjat, de igazságtalan módon nem tüntették ki vele. Az előadó azzal kapcsolatban is értetlenségét fejezte ki, hogy miért titkosították az ajánlók nevét (csak ötven év múlva lehet őket nyilvánosságra hozni), amikor már régen aktualitását veszítette a dolog. Urbán véleménye szerint örüljünk a neves magyar szerzőinknek, és ne ápoljuk vagy őrizzük a magyar kultúrát, hanem szeressük.

A rendezvény utolsó állomása a Svetozar Marković Gimnázium előtti tér volt, melyen megkoszorúzták az író és költő mellszobrát, a Gimnazistát, illetve a gimnázium falán elhelyezett emléktáblát.

A rendezvény a Magyar Nemzeti Tanács és Szabadka város önkormányzatának támogatásával valósulhatott meg.

Szalai Attila felvételei