home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
„Minden eddigi tevékenységünk lényege az összetartozás”
Talpai Lóránt
2013.04.03.
LXVIII. évf. 14. szám
„Minden eddigi tevékenységünk lényege az összetartozás”

Az ezredforduló után mélypontra kerültek a magyar—magyar kapcsolatok. A szocialisták nyolcesztendős kormányzását követően tulajdonképpen az alapoktól kellett újra építeni a magyar nemzetpolitikát. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük a magyar nemzetpolitika megújulásáról.

* A Nemzetpolitikai Államtitkárság Magyarországon újra fontos szerepet kapott. Manapság már nemcsak szimbolikus feladatokat tölt be. Milyen folyamatokon ment át a magyar nemzetpolitika az elmúlt években? Továbbá: hogyan összegezné a programjaikat?
— Amikor 2010-ben kormányváltásra került sor, bizonyossá vált, hogy a nemzetpolitika területén gyökeres változásra van szükség. Ha egyetlen szóval kellene összegeznem az összes eddigi tevékenységünk, programunk, elképzelésünk lényegét, akkor az az összetartozás fogalma lenne. Ez a gondolkodásmód vezetett az állampolgárság felvételének lehetővé tételéhez, amely az egyik legfontosabb eredmény a nemzetpolitika területén az elmúlt esztendőkben. Most már közjogi értelemben is át lehet élni, meg lehet tapasztalni az összetartozást. Az állampolgárság iránt egyébként továbbra is nagyon sokan érdeklődnek, nem csökken a kérelmezők száma. Mindez azt mutatja, milyen fontos ez a határon túli magyaroknak. Az összetartozás fogalmát azonban nemcsak szimbolikus és jogi értelemben próbáltuk hangsúlyozni az utóbbi évek folyamán, hanem a politika világában, a mindennapok nyelvére lefordítva is. Új életet leheltünk a Magyar Állandó Értekezletbe, amelynek működése hat esztendeig szünetelt. Ezenkívül új együttműködési formákat is elindítottunk. Ilyen volt például a Magyar Diaszpóra Tanács megalapítása vagy a Nemzeti Regiszter létrehozása. Úgy véltük, hogy a magyar diaszpóra az eddigiekben méltánytalanul háttérbe szorított terület volt, ezért hoztuk létre a Diaszpóra Tanácsot. A diaszpóra egyébként egészen más problémákkal küzd, mint a Kárpát-medencei magyarság, esetükben egészen más élethelyzetekről beszélhetünk. Ezért volt fontos számukra is létrehozni egy testületet. A Nemzeti Regisztert szintén fontos intézménynek tartom. Tulajdonképpen a XXI. század technikáját segítségül hívva teszi lehetővé az azonnali kapcsolattartást a nemzet tagjai között. Ezenkívül létrehoztuk a Kőrösi Csoma Sándor-programot, amelynek keretében 47 fiatal ösztöndíjast küldünk el a diaszpóra-szervezetekhez tapasztalatcserére. 2011 novemberében egy hiánypótló stratégiai dokumentumot fogadott el a Magyar Állandó Értekezlet. A dokumentum feltérképezte a külhoni magyarság helyzetét, ezáltal egy átfogó képet kaptunk a magyar közösségek jelenlegi állapotáról. A stratégiában megfogalmazott fő cél, hogy a külhoni magyar közösségek megmaradjanak, megerősödjenek, és gyarapodó közösségekké váljanak. E stratégia alapján fogalmazzuk meg a konkrét cselekvési terveinket. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a magyar nyelvű oktatás és a magyar nyelvű oktatási intézmények támogatását. 2012-ben a Külhoni Magyar Óvodák Éve című programunkkal megszólítottunk mintegy 3500 határon túli magyar óvodát. Felhívtuk a szülők figyelmét a magyar nyelvű oktatás fontosságára, és igyekeztünk szakmai segítséget nyújtani az óvodapedagógusoknak. Ugyanilyen programot indítottunk az idén a kisiskolások számára is. A Határtalanul! elnevezésű programunkkal azt szeretnénk elérni, hogy az anyaországi diákok osztálykirándulás keretében a határon túlra utazzanak, és személyesen találkozhassanak külhoni társaikkal. Így válhat átélhetővé a gyerekek számára az összetartozás élménye.

* Jelentős előrelépések történtek a magyar nemzetpolitika terén az utóbbi néhány esztendőben. Sajnos azonban, ha csak az elmúlt hónapok eseményeire gondolunk vissza, nyilvánvaló, hogy továbbra is komoly biztonságpolitikai gondok vannak a határon túli magyar lakta területeken. Vonatkozik ez Vajdaságra és a Kárpátaljára, de elmondható a Felvidékről és Erdélyről is. Milyen lépésekkel tudják orvosolni a helyzetet, azaz hogyan próbálják javítani a nemzetek közötti kapcsolatokat?
— Ebben a tekintetben nagyon fontosnak tartom a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány megalapítását. Ez az intézmény azzal a céllal jött létre, hogy a sérelmet szenvedett külhoni magyarok ne maradjanak egyedül gondjaikkal. Ha valakit bármilyen bántódás ér a magyarsága miatt, a legfontosabb dolog az, hogy ne érezze magát egyedül, hanem tudja, hogy a Magyar Kormány kiáll mellette. Mi minden magyarsága miatt sérelmet szenvedett magyar ember számára megpróbálunk jogi, vagy diplomáciai segítséget nyújtani. Sajnos újra azt tapasztaljuk, hogy egyre nehezebb a magyarság helyzete a környező országokban. Voltak békésebb időszakok is az elmúlt évtizedekben, de most sok helyen visszalépést tapasztalunk a kisebbségi jogok területén. A Magyar Kormány elsősorban az ott élő magyarság helyzete alapján alakítja ki viszonyát egy adott szomszédos országgal. Természetes, hogy ha egy országban aggasztó a magyarság helyzete, akkor a Magyar Kormány — egyeztetve a külhoni magyar szervezetekkel — akár nemzetközi szinten is felhívja erre a figyelmet. Véleményem szerint mindenkor egységes fellépésre van szükség, a határon túli magyar szervezetek pedig maguk mellett kell érezzék a Magyar Kormány támogatását.

* Hamarosan csaknem félmillió új magyar állampolgár lesz. Mit jelentenek az újdonsült magyar állampolgárok egy jövőbeli Magyarország számára? Milyen programok várhatóak a nemzetpolitika színterén? Vannak-e hosszú távú terveik, olyanok, amelyek esetleg több kormányzati cikluson is átnyúlnak?
— Az új magyar állampolgárokat teljes jogú állampolgároknak tekintjük. Hogy részt vehetnek a magyarországi választásokon, olyan eredmény, amelyre kilencven év óta nem volt példa. Tudatosítani kell mindenkiben, hogy igenis függünk egymástól. Magyarország helyzetét, térségbeli állapotát, cselekvési lehetőségét, vagy gazdasági potenciálját igenis meghatározza, hogy milyen állapotban vannak a külhoni magyar közösségek. Ha a távolabbi jövőbe tekintünk, akkor meggyőződésem, hogy a kisebbségi közösségek hosszú távú, biztonságos megmaradását a különféle autonómiaformák tudják garantálni. A kisebbség és a többség harmonikus együttélését is az autonómiák szolgálják legjobban. Olyan autonómiát szeretnénk a magyarság számára is elérni, mint amilyen Dél-Tirolban, Katalóniában vagy az Åland-szigeteken már megvalósult. Európától csupán egyet kérünk, mégpedig, hogy ne mérjen kettős mércével! Ha Nyugat-Európában létezhetnek ilyen autonómiaformák, akkor azok miért ne létezhetnének a Kárpát-medencében is?
 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..