Elias Ohoiledwarin verbita atya, a tábor fő szervezője elmondta, nagyon fontosnak tartják, hogy átadják a gyerekeknek a missziós tudatot.

— Először azt, hogy az egyházunk missziós egyház, és igazából az anyaszentegyházunk is misszióból él. A táborban összesen 113 gyerek van, és 21 segítő, hitoktatók, papok, valamint ifjúsági animátorok, akik innen származnak, a Nagybecskereki Egyházmegyéből. Az is nagyon fontos, és nagy öröm számomra, hogy ezek a mostani animátorok korábban mind táborozók voltak. Ők már jól ismerik, hogyan működik egy-egy tábor, és azt is látom, hogy nagyon akarnak szolgálni, misszionálni itt a táborban. Az első években segítséget kértünk a Szabadkai Egyházmegyéből, de mára már vannak fiatalok, akik nagyon lelkesek. Különféle programokat terveztünk a gyerekeknek, vannak sportok, vetélkedők, számháború, kézművesség, sőt az íjászatban is kipróbálhatták magukat. Két szállási lehetőség volt megadva, a bátrabbak sátoroztak, hiszen arra törekedtünk, hogy ilyen élményt is nyújtsunk nekik — mesélte Elias atya.

Több hitoktató is erősítette a tábor csapatát, a törökbecsei Micsik Béla is besegített.

— Mindannyian vállaltuk az önkéntes munkát, mert felismertük, hogy a közösségi foglalkozás jót tesz a gyerkőcöknek. Egy kis szocializáció, illemtan, terepi munka és a közös játék mellett megférnek a hittudományi tudnivalók is. Például, hogy milyen fontos a reggeli ima vagy a közösség, a közös ima, a közös éneklés, a közös játék. Az utóbbi sorába tartozik a számháború, az ügyességi játékok, a találós kérdések, esetleg egy bibliai jelenetnek az eljátszása. Több pedagógiai módszerrel próbáljuk egy kicsit megmozgatni a gyerekeket, és bízunk benne, hogy valamennyi ragad is rájuk, és az elkövetkező években is visszajönnek — fejtette ki gondolatait a hitoktató.

A mottóhoz — Missziósok vagyunk! — példaként szolgált, hogy két missziós fiatalember is jelen volt, akik Angolából, illetve Ghánából érkeztek, viszont Budapesten tanulták a magyar nyelvet, az Isteni Ige Társaság tagjai, és teológiai tanulmányaikat végzik.

Az angolai Manuel Francisco kispap elmondta, másfél éve tartózkodik Magyarországon, és örömmel jelentkezett a szajáni hittantáborba. Szerinte fontos, hogy bemutassák a gyerekeknek az egyház színességét.

Gabona Ferenc hitoktató, a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség elnöke is folyamatosan jelen volt a táborban, és örömmel állapította meg, hogy az idén sokkal többen jelentkeztek.

— Nagy lelkesedéssel fogadták, amikor meghirdettem a hittanórákon a tábor lehetőségét, és Muzslyáról is majdnem harmincan vagyunk, ez szép szám. Nagyon közel áll hozzánk a tábor mottója, a misszió, a küldetés, hiszen mindannyiunknak van küldetése, hogy az örömhírt, az evangelizációt átvigyük akár otthon, akár az iskolában, vagy bárhol vagyunk az életünkben.

A Nagybecskereki Egyházmegye papjai közül is többen megfordultak az eseményen, Tapolcsányi Emánuel atya nagybecskereki plébános pedig végig táborozott.

— Fontos, hogy egy kicsit a fiataljainkat, a gyerekeket ki tudjuk mozdítani otthonról, a családi körükből, és megmutassuk nekik, hogy léteznek az otthoni értékeken kívül más értékek is, vallási szempontból vagy például a hitünk szempontjából. Az idén a missziós lelkületnek a tematikájában próbálunk közeledni feléjük. Elmondani nekik, hogy miért jelentős ez az egyháznak, miért fontos nekik, hogy Krisztust magát tükrözzék. Tehát a világban jelenleg mint gyerekek, aztán, ha majd felnőnek, mint felnőtt személyek akárhol megjelennek vagy tartózkodnak, bátran merjék megvallani a hitüket. A tábor iránt évről évre nagyobb az érdeklődés, egyelőre két alkalmat szervezünk, de ha szükség lesz rá, növelni tudjuk az összejövetelek számát. Mindannyian azon igyekezünk, hogy minél sikeresebben lebonyolítsuk a tábori programokat, és reméljük, hogy ez a jövőben is folytatódik — nyilatkozta az atya.

A gyerekek láthatóan jól érezték magukat a táborban, sokan visszatérők voltak, de persze olyanok is akadtak, akik először táboroztak, először kerültek távolabb a szülőktől. Ezen gyorsan túltette magát mindenki, sírás sem volt. Az étellel is meg voltak elégedve, valamint a szálláshellyel is, a szobákban és a sátrakban is jót aludtak. Több gyerek jegyezte meg, hogy jövőre is táborozna, ami igencsak biztatóan hangzik.