Az egyik legfontosabb változás, hogy kötelező képzést vezetnének be a választási bizottságok és a szavazatszedő bizottságok tagjai számára. Ez nemcsak az állandó összetételű, hanem a bővített összetételű szavazatszedő bizottságokra is vonatkozna. A cél az, hogy a szavazóhelyeken dolgozó testületek egységes, szabványosított felkészítést kapjanak, és szakmailag alkalmasak legyenek a választási eljárás lebonyolítására. A képzéseket a Köztársasági Választási Bizottság szervezné, amelynek a törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül kellene meghatároznia a képzés módját és részletes szabályait.

A képzést elvégző személyek igazolást, illetve tanúsítványt kapnának, amely három évig lenne érvényes. A Köztársasági Választási Bizottság külön nyilvántartást vezetne azokról, akik sikeresen elvégezték a képzést. A tanúsítvány bizonyos esetekben elveszíthető lenne: például akkor, ha az érintettet jogerősen elítélik választójog elleni bűncselekmény miatt, vagy ha az adott szavazóhelyen a választást megsemmisítik.

A helyi, vagyis városi és községi választási bizottságok tagjainak, elnökeinek, elnökhelyetteseinek és titkárainak szintén képzésen kellene részt venniük. A helyhatósági választásokról szóló törvény módosítása külön rögzítené, hogy a városi és községi választási bizottságok kötelesek együttműködni a Köztársasági Választási Bizottsággal a képzések lebonyolításában. A javaslat azt is kimondja, hogy a képzésre jelentkezőkkel szemben nem alkalmazható hátrányos megkülönböztetés, különösen politikai meggyőződésük vagy politikai álláspontjuk alapján.

Fontos újdonság, hogy egy választópolgár a jövőben több választási listát is támogathatna aláírásával. Ez a jelenlegi szabályozáshoz képest érdemi változás, mert növelheti a jelöltlisták indulási esélyeit, különösen a kisebb településeken, ahol alacsonyabb a választópolgárok száma. A javaslat indoklása szerint ez a megoldás erősítheti a politikai pluralizmust, és szélesebb választási kínálatot biztosíthat a polgároknak.

A módosításcsomag a választási listák elutasításának szabályait is enyhítené. A parlamenti választásokra vonatkozó törvényből törölnék azt a rendelkezést, amely bizonyos hiányosságok esetén a lista elutasítását írta elő. Ehelyett a lista benyújtójának lehetőséget adnának arra, hogy a feltárt hiányosságokat kijavítsa, és így a választási lista végül kihirdethető legyen. Ez a szabályozás szintén azt a célt szolgálná, hogy kevesebb formai hiba vezessen automatikusan a választási részvétel ellehetetlenüléséhez.

A nemzeti kisebbségi listákra vonatkozó szabályok is pontosabbá válnának. Az a lista, amely nemzeti kisebbségi lista státuszt kíván szerezni, köteles lenne nevében feltüntetni az adott nemzeti kisebbségi párt teljes vagy rövidített nevét. Koalíció esetén mindegyik koalíciós pártnak nemzeti kisebbségi pártnak kell lennie. Ha pedig polgári csoport kíván nemzeti kisebbségi listaként indulni, a lista nevében szerepelnie kell annak a nemzeti kisebbségnek a nevének, amelynek érdekeit képviselni kívánja. Ezzel a szabályozás célja a kisebbségi listák jogállásának egyértelműbb meghatározása és az esetleges visszaélések megelőzése.

A javaslat a személyes adatokkal való visszaélésekre is reagál. Amennyiben a választási lista támogatásához szükséges aláírások gyűjtése során személyes adatokkal való visszaélés gyanúja merül fel, a Köztársasági Választási Bizottság, illetve az illetékes városi vagy községi választási bizottság köteles lenne büntetőfeljelentést tenni az illetékes ügyészségnél.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása elsősorban a választási jogorvoslati eljárások határidejét érinti. A választási eljárást lebonyolító szervnek a jelenlegi nyolc nap helyett három napon belül kellene megküldenie az Alkotmánybíróság számára a szükséges iratokat és bizonyítékokat. Az Alkotmánybíróságnak a választás megsemmisítéséről szóló döntését a jelenlegi harminc nap helyett húsz napon belül kellene meghoznia. Ugyanakkor, ha az Alkotmánybíróság valamely szavazóhelyen a választás megismétlését rendeli el, a megismételt szavazás megtartására rendelkezésre álló határidő tíz napról legfeljebb harminc napra hosszabbodna.

Összességében a mostani módosítások három fő irányba mutatnak: szakmai képzéshez kötik a választási szervekben való részvételt, rugalmasabbá teszik a választási listák indulásának feltételeit, valamint gyorsítják az Alkotmánybíróság előtti választási jogorvoslati eljárást. A választási jogszabályok átalakítása ugyanakkor már korábban megkezdődött: a parlamenti képviselők 2025 novemberében elfogadták a választói névjegyzékről szóló törvény módosításait. Ez a módosítás egy, az egységes választói névjegyzék felülvizsgálatával foglalkozó bizottság létrehozását írja elő. A testület tagjait januárban választotta meg a parlament. A bizottságba nyolc tagot a parlament javasolt — ötöt a hatalmi pártok, hármat az ellenzék —, további két tagot pedig a CRTA és a CESID civil szervezetek delegáltak. A bizottság feladata a névjegyzék kezelésének, vezetésének, pontosságának és frissítésének ellenőrzése, annak érdekében, hogy javuljon az adatok megbízhatósága, a folyamat átláthatósága és a polgárok választási rendszerbe vetett bizalma.