A világ egyik legértékesebb és legnagyobb területen termesztett gabonaféléje a búza, vetésterülete 245-250 millió hektár körüli. Népélelmezési jelentőségét csak a rizs közelíti meg. A magyarban ,,élet'-nek is nevezik. Mert az elmúlt évszázadokban, de még pár évtizeddel ezelőtt is a búzatermés a következő aratásig az életet jelentette. Mára némiképpen megváltozott a helyzet, noha gazdasági szempontból a régi magyar életbölcsesség mit sem veszített értelméből. A gabonaválság a termelők számára egzisztenciájuk elvesztését jelentheti, mivel az életük fenntartására szolgáló pénzük nagy része a gabonatermésben van. A búza hazánkban a legfontosabb és viszonylag nagy területen termesztett gabonaféle, jelentős ágazata növénytermesztésünknek, amelynek mindenkori feladata az, hogy a lakosság kenyérgabona-szükségletét kielégítse. Nem csak az állam miatt kerülnek egyre rosszabb helyzetbe a gazdák, a kedvezőtlen időjárás szintén meg tudja keseríteni az életüket.
Milyen lesz az idei aratás? - kérdeztük a héten olvasóinktól.
BÍRÓ Jolán horgosi termelő:
- Ha nagyon meleg lesz a nyáron, akkor tartok tőle, hogy ,,megsül' a termés, de a túl sok eső is kárt tud tenni benne. A búzának közepes mennyiségű napfényre és esőre van szüksége ahhoz, hogy megfelelő legyen a hozama. Ha az előző évek átlaghozamát nézzük, akkor mindenképpen levonhatjuk a következtetést, hogy az idén majdnem fele akkora termés lesz, mint az előző években. Az év első felében sok csapadék hullott, magas a talajvíz, és a földeken még mindig sok helyen áll a víz. Ezeken a földeken tönkrement a termés. Azokon a parcellákon, amelyek korábban víz alatt voltak, de már szárazak, azért lesz rosszabb a termés, mert sok rajtuk a gyom, nem tudták gondozni őket a gazdák. Szőlőtermesztéssel szintén foglalkozunk, és ez az időjárás ebben a növényben is kárt tesz. A nagyon meleg és a sok csapadék kedvez a peronoszpórának.
FRANCSIK József, a kispiaci AGRO-KÖRÖS Földműves-szövetkezet igazgatója:
- A búzának az idén is, mint az elmúlt évtizedekben, megalázóan alacsony az ára. Szerbiában azonban az idén sem kell kenyérhiánytól tartani, ami elsősorban a vajdasági búzatermelőknek köszönhető. Ők azok, akik alázattal tekintenek a kenyérre, a búzára, viszont a malom- és a sütőipar meg az állam is csak a mezőgazdasági termények egyikének tekinti, egyetlen céljuk a profit.
A kilenc dináros ár a termelési költségeket sem fedezi. Ez a felvásárlási ár megközelítőleg azonos ugyan a külföldivel, de ott állami támogatásban is részesülnek a termelők. Számomra érthetetlen, miért éri meg a feldolgozó iparnak, az országnak aratás után jóval drágábban behozni kétes minőségű búzát, miközben a hazai jó minőségű termés egy része a vályúkban fog kikötni.
BERÉNYI Zoltán horgosi termelő:
- Horgoson és környékén nagyon silány lesz a hozam, elsősorban a belvíz okozta károk miatt. Közép-Bácskában, Bajmok vagy Tavankút körzetében, ahol sokkal jobb a föld, és a belvíz sem okozott nagyobb gondot, jobb lesz a termés. Több hektáron gazdálkodom, és úgy saccolom, hogy azokon a földeken, amelyek nem állnak víz alatt, hektáronként 30 mázsát takarítok be. Kukoricát és takarmánybúzát is vetettem az idén. A búzát csak saját részemre termesztem, mert nem éri meg vesződni vele. Ha esetleg átlagon felüli lesz a hozam, akkor elképzelhető, hogy a szövetkezetbe is szállítok belőle.
MASA Antal feketetói nyugdíjas:
- Én még nem kezdtem el az aratást, valószínűleg a napokban fogok hozzá az árpa betakarításához. Az őszi árpa hozama se nem jó, se nem rossz, inkább közepesnek mondható. Környékünkön a termelők az árpa egy részét már learatták, de a minőséggel nagyon nincsenek megelégedve, mivel a kedvezőtlen időjárás, a gyakori záporok jócskán gyengítették a termést. Minden egyes esőzés tízszázalékos veszteséget okozott az árpának. A búza betakarítása a héten kezdődik. A határt járva úgy látom, hogy a táblák aránylag jó állapotban vannak. Bízunk benne, hogy meglesz a holdankénti húsz mázsa, mert egyedül ebben az esetben termelhetünk nyereségesen, ekkor leszünk pluszban. Ha ez alá esik a termés, akkor az már kész ráfizetés. Emlékszem, legénykoromban még az a termelő, akinek nyolc-kilenc métermázsa búzája termett, maradéktalanul elégedett volt, ma meg a húsz métermázsa termésből sem nagyon képes ellátni magát. Szerbiában a földművesek a legnagyobb befektetők, akik az egész országot ellátják élelemmel. Sokaknak fogalmuk sincs, mennyi munka, mekkora befektetés szükséges a búzatermesztéshez, a termelőknek pedig szinte könyörögniük kell azért a kegyelemkenyérért, amit nagy nehezen kézhez kapnak munkájukért. Alacsony a felvásárlási ár is, ráadásul nem is fizetnek azonnal.
BOGNÁR Pál, a martonosi helyi közösség elnöke:
- A Martonos és Kishomok területén levő 2850 hektárnyi termőföldben jócskán kárt tett a tavaszi árvíz, a belvizek és a gyakori esőzés. A töltés mellett a Tisza magas vízállása következtében elég sok termőföld használhatatlanná vált, a legnagyobb probléma azonban az úgynevezett Hatút környékén keletkezett, ahol 1000 hektárnyi termőföld került víz alá. Tudomásunk szerint az illetékes szerveknél 92 termelő jelentette be a kárt, többek között 61 hektár őszi vetésű búza, 15 hektár őszi árpa, 17 hektár tavaszi kalászos ment tönkre.
A búza idei átlaghozama legfeljebb 3,5 tonna lesz hektáronként, de sokaknál 3 tonna alá esik a betakarítható mennyiség. A minőség sem lesz kifogástalan, mivel a gyakori esőzések sem kedveztek a termésnek. Termelőink 300 hektárnyi területen vetettek búzát, ebből maradt 200 hektárnyi, a 110 hektár őszi árpából jó, ha 50 hektárnyi megmaradt, a többi tönkrement. A termelők már elkezdték a betakarítást, a tűzoltóság átnézte a gépeket, a malmok megőrzésre átveszik ugyan a termést, de árat még nem tudnak mondani.