A nemesmiliticsi Nemoda Éva hosszú évek óta készít különleges grillázstortákat, melyek nemcsak ízvilágukkal, hanem aprólékosan kidolgozott formáikkal is lenyűgözik a szemlélőt. Munkáiban a kézügyesség, a türelem és a művészi érzék találkozik, így a cukorból és dióból készült alkotások szinte életre kelnek a keze alatt.
Éva kávéval és természetesen grillázsból készült finomságokkal fogadott otthonában. A kóstoló után számomra is bebizonyosodott: nem hétköznapi dologról van szó. A diós mellett mákos és szezámos grillázst is csinál, s az évek során csaknem művészi szintre emelte tevékenységét. A legkülönfélébb formákkal volt már dolga, nem riad vissza a kihívásoktól.
Nemoda Éva évek óta készít grillázstortákat (A szerző felvétele)
* Hol tanulta a grillázskészítést?
– Az alapokat édesanyámtól lestem el. Gyerekkoromban még nemigen volt édesség a boltokban, mi, gyerekek pedig alig vártuk, hogy készüljön valami finomság. A legegyszerűbb, legolcsóbb csemege a grillázs volt, hiszen cukron és dión kívül semmi sem kell hozzá. Édesanyám csak a család részére, ünnepekre készítette, és ezzel eleinte én is így voltam. Később a gyerekeim nógattak, hogy alkossunk ilyen-olyan díszeket a tortákra grillázsból, úgyhogy egyre jobban belejöttem, de abban az időben még volt néhány idős néni a faluban, aki csinált nagyobb grillázstortákat. Sokat keresgéltem az interneten is, YouTube-videókat néztem, tehát teljesen autodidakta módon tanultam.
Nemoda Éva munkái (forrás: Nemoda Éva Facebook-oldala)
* Később hogyan vált népszerűvé?
– Amikor lett Facebook-profilom, a gyerekeim hatására posztoltam néhány fotót a korábbi munkáimról, és elkezdtek érkezni a rendelések. Mára egyedül maradtam a faluban, és talán egész Vajdaságban, aki ilyen bonyolult tortákat is készít. Először csak falubeliek érdeklődtek, aztán a kör egyre bővült. Van, hogy nem egész tortát rendelnek, hanem csak díszítést. Ilyenkor megadják a torta méreteit, és én ehhez igazítom a grillázsdíszítést. Az embereknek sokszor nem tetszik, amikor a cukrászok ehetetlen, giccses figurákkal cicomázzák a tortákat, ezért rendelnek inkább grillázst. Régen kizárólag esküvőkön jelent meg ez a fajta édesség, ma viszont már a legkülönfélébb alkalmakra viszik. Januárban, februárban egy kicsit kevesebb a munkám, de ahogy az esküvőszezon elkezdődik, nincs megállás. Megtörtént már, hogy egy hét alatt öt darab grillázstortát készítettem. Vannak „alkatrészek”, díszítőelemek, melyeket előre le tudok gyártani, de a legtöbb kívánság így is egyedi problémamegoldást igényel. Van, aki személyesen jön el hozzám, hogy megbeszéljük, milyen legyen a torta, de általában Messengeren írnak, és küldik el a mintát.
Magyarországon a grillázs elsőként a népi gyógyászatban tűnt fel. Köhögésre, torokfájás ellen használták. De tudjuk, hogy Mátyás király és Aragóniai Beatrix 1476-beli esküvőjén „az asztalt aranyozott cukorból készült fa, melyen angyalok és mókusok voltak, díszítette fákkal, cserjékkel és éneklő madarakkal ékesített, tisztán cukorból készült kerttel”. A szakértők szerint ez az asztaldísz bizonyára grillázsból készülhetett, és innen ered a hagyomány, hogy az esküvői asztalok méltó dísze a grillázs. (Forrás: www.folkmagazin.hu)
* A grillázskészítésnek milyen hagyománya, történelmi háttere van?
– A grillázstorták már a XV. században megjelentek Magyarországon. Vidékünkön, különösen Nyugat-Bácskában, az esküvőkön nagy hagyományuk van. Elsősorban a katolikus lakosság körében dívik ez a tradíció, a magyarok és a svábok mellett a sokácok is szívesen viszik lakodalmakba a grillázstortát, míg a szerbeknél ez a szokás szinte teljesen ismeretlen. Nemrég vittek tőlem Újvidékre egy tortát, az ottaniak számára is ismeretlen volt ez a szokás. Magyarországon több grillázskészítőt is ismerek, a leghíresebb közülük Rimóczi László, aki versenyeket is szervez. Én is rendszeresen kapok meghívást, de a hosszú utazás eddig sajnos mindig eltántorított a részvételtől.
* Milyen formákat készített az évek során? Mi okozta a legnagyobb kihívást?
– Számtalan formát csináltam már. Mindent feljegyzek egy füzetbe, ez alapján tudom, hogy eddig körülbelül 800 tortát készítettem. Ebbe nem tartoznak bele az apró grillázscsecsebecsék, díszek, nyalókák stb., hanem csak a nagy torták. Az ilyenek két nap munkát is igényelhetnek. Gyerekeknek készítettem már játékokat, autót, macit, tankot, de épületeket is megformáztam dióból és cukorból, így például a pécsi székesegyházat vagy a falunk templomát is. A palicsi víztornyot és az Eiffel-tornyot is megrendelték már tőlem, de a Titanic mását is. Ezek a munkák mind egyediek, és egyenkénti felkészülést igényelnek. Általában az internetről lesem el a mintát, megnézem az épület vagy a tárgy fotóját, melyet aztán átrajzolok egy papírra. Vannak alumíniumvonalzóim, melyekkel méretre tudom igazítani a forró masszát. Most például háromdimenziós pingvinekre van rendelésem – ez is egy különleges kihívás, hiszen kell találnom vagy gyártanom egy olyan formát, amelyre ráhajthatom a grillázsmasszát. Gyakran a torták szállítása is kihívás elé állít, merthogy ezek elég törékenyek. Mindig kiemelem, hogy ne műanyag tálcát hozzanak a kész tortának, mert az hajlik, így a grillázs deformálódhat. Teljesen stabil, szilárd anyagú alátétre van szükség. A termékeim szerencsére nem túl érzékenyek a hőmérsékletre: egy szobában celofánban tárolva hónapokig is fogyaszthatók maradnak, csak arra kell ügyelni, hogy közvetlen napfény ne érje őket. Amikor autóval jönnek a tortáért, mindig javasolni szoktam, hogy olyan időszakban érkezzenek, vagy úgy helyezzék el a tortát, hogy ne érje napsütés. Azt is fontos megemlíteni, hogy hűtűszekrénybe sem szabad tenni őket, mert kikerülve onnan a pára lecsapódik a felületükön, ami miatt felpuhulhat az anyag.
* Milyen készségekre van szükség, hogy valaki ilyen szinten tudjon grillázstortát készíteni?
– Elsősorban kézügyességre, és a kéznek jól kell bírnia a forróságot. (Nevet.) Voltak mások is, akik megpróbálkoztak ezzel, de a legtöbben már a folyamat elején rájöttek, hogy bizony nagy fába vágták a fejszéjüket.
* Az alapanyagokról, a receptről mit kell tudni? Mi a titka, ha szabad ilyet kérdeznem?
– Nincs semmi nagy titok. Az alapanyagok mindössze a dió és a cukor, semmi több nem kell. A dión kívül mákból, szezámmagból, mandulából, mogyoróból is elkészíthető a grillázs – ilyeneket is vállalok külön kérésre. Fontos, hogy a dió jó minőségű legyen. Egy ideig a megrendelők hozták, de erről hamar letettem, mert fontos, hogy a minősége állandó, jó legyen. Most a zombori piacról szerzem be a diót, melyet mindig meg is kóstolok. Első osztályú, fehér dióbél kell, melyet a megszokottnál valamivel nagyobbra kell darálni. Én márványlapra öntöm ki a masszát, melyet van, hogy előzőleg felmelegítek, hogy ne kössön meg túl gyorsan a grillázs. Sokaknak rossz tapasztalataik, emlékeik vannak a grillázzsal kapcsolatban. A leggyakoribb, hogy kisgyerekként a lakodalomban kitört tőle a foguk. Az emberek gyakran meglepődnek, amikor megkóstolják az én grillázsomat, hiszen ez puha, könnyedén ehető és elrágható. Ez annak köszönhető, hogy nagyon betartom a dió-cukor arányokat, grammra pontosan keverem el az összetevőket. A díszítést, a feliratokat általában tojásfehérjéből készítem, de ha kérik, akkor ételfestékkel varázsolom színpompássá a grillázst.
* Hová jutottak el az ön által készített torták?
– Vajdaságon belül már mindenhova, de Németországba, Ausztriába, Magyarországra is. A legmesszebbre eddig Bulgáriába vitték, oda egy vitorlás hajót készítettem. A környék falui a legnagyobb megrendelők, elsősorban Bezdán és Monostorszeg.
