Az új összetételű zentai önkormányzat vezetői szerdánként tartanak sajtótájékoztatót, hogy beszámoljanak a folyamatban lévő ügyekről. A legutóbbi találkozók egyikén jelentette be Širková Anikó polgármester asszony, hogy többek között megkezdték egy régi probléma felmérését, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium leállított építkezését. Elhangzott: a gondot az okozta, hogy az objektum egy része a régi Udarnik nyomda - jelenleg a Stylos csoporthoz tartozik - portájára épült. Sőt, a felügyelőség egyszer már a bontási engedélyt is kiadta, amely ellen a középiskola fellebbezett. Širková Anikó elmondta, Édes Katalinnal, a községi tanács új oktatási megbízottjával felkeresték a Stylos vállalat igazgatóját, aki ugyan továbbra is sérelmezi a gimnázium vele szembeni magatartását, de sikerült meggyőzni, hogy közös megegyezéssel tegyenek pontot ennek a több éve húzódó ügynek a végére.
Habár minden illetékes azt mondja, hogy a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium esete igen bonyolult és többszereplős folyamat, néhány közszereplő megszólaltatásával igyekeztünk kibogozni a szálakat.
Kormányos Katona Gyöngyi, az előző önkormányzat oktatási tanácsosa szerint 2008 késő őszén értesültek arról, hogy állnak a munkálatok, a Bolyai gimnázium ugyanis kb. fél négyzetméterrel a mezsgyén túl építkezett, a telek tulajdonosa, a Stylos nyomda igazgatója pedig átadott egy bontási kérelmet.
- Mivel ez az objektum közpénzekből épült, Pék Zoltán volt polgármester többször tárgyalt a Stylos képviselőivel. Először félhektárnyi területet kínált fel az ipari zónában, aztán ugyanabban az udvarban egy hasonló nagyságú szomszédos telket, majd a pénzbeli kárpótlás is szóba került, de a másik fél egyiket sem fogadta el. Én úgy tudom, a nyomda tulajdonosa a kijárat miatt a Fő utca 15. szám alatti épületet és annak a telkét szeretné cserébe. Ez az úgynevezett Magyar Ház, vagy a civil szervezetek háza, ami értékben természetesen jóval többet ér. Mivel a telek és a ház az önkormányzat tulajdonában van, nagyon problematikus lenne elcserélni. Először meg kell szerezni a községi képviselő-testület jóváhagyását, majd a tárgyról a belgrádi Vagyonjogi Ügynökség dönt, ám ez a folyamat legalább egy évet vesz igénybe. A szóba jövő megoldás talán az lehetne, ha azt az egy kérdéses falat lebontanák és újra felhúznák a mezsgyén belül. Az iskola el is készítetett egy tervet, amely alapján ez a munkálat mintegy hárommillió dinárba kerülne. Mi eddig jutottunk el, aztán megtörtént a koalíció felbomlása és kikerültünk az önkormányzatból. Természetesen gondot jelent az is, hogy a nagyberuházási alapnál áll a megítélt pénz.
Mindezeket hallgatva, a külső szemlélőben felmerül a kérdés: az építkezés megkezdése előtt nem lehetett rendezni a telekügyet? Főleg, ha tudjuk, hogy a volt Udranik nyomda és a gimnázium között 2006 szeptemberéből létezik egy írásbeli, hitelesített megállapodás a lépcsőzetes mezsgye kiigazításáról. A nyomda ebben azt kéri, hogy a telekkönyvezést a másik fél végezze el. A telek tulajdonosa viszont nem a gimnázium, hanem az önkormányzat.
Tuza Valéria, a községi közigazgatás városrendezési és lakásügyi-kommunális osztályának vezetője leszögezte, hogy osztályuk valóban kiadta az építkezési engedélyt, de egy kisebb objektumra. A Bolyai gimnázium elkészíttetett egy másik tervdokumentációt, amely nagyobb épületet irányoz elő, de arra már nem kapták meg a jóváhagyást. Tuza Valéria is tud arról, hogy tárgyaltak az akkor még állami tulajdonban lévő nyomdával, de sem a kataszterben, sem a telekkönyvi hivatalban nem folytatódott le a megfelelő eljárás. Az új tulajdonos 2008 szeptemberében kapta meg a bontási engedélyt, melyet a Bolyai gimnázium fellebbezése nyomán 2009 áprilisában semmisít meg a tartományi építészeti és városrendezési titkárság, az ügyet pedig visszautalja újratárgyalásra az elsőfokú szervhez. Időközben a városrendezési és lakásügyi-kommunális osztály megkapta az új épület legalizációs kérelmét is.
Az ügyhöz hozzátartozik az a 2007. szeptemberi árverés is, amely bírósági kezdeményezésre zajlott le a nyomdában. Ezen érdekelt volt a Bolyai Farkas Alapítvány a Szerbiában Magyarul Tanuló Diákokért is. A licitáción, természetesen felárral, a Stylos nyomda egyik vállalata jutott hozzá az épületekhez és a telekhez. Sokak szerint a gondok éppen ekkor kezdődtek.
Gajda Attila, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium igazgatója elöljáróban elmondta: súlyos helyhiánnyal küszködnek, hiszen jelenleg a hat tagozatuk 140 diákjának az oktatása öt helyszínen zajlik. Ennek ellenére a tanulóik jelentős sikereket érnek el, és az iskola hírneve évről évre növekszik.
- Megkezdődött az építkezés az udvarba, mosodával, gyakorlótermekkel, raktárakkal bővült volna az intézményünk. Az induláshoz szükséges 4 millió dinárról a Szülőföld Alap gondoskodott, a második szakasz pénzelésére a zentai önkormányzattól kaptunk ígéretet, majd következett a harmadik fázis, vagyis a Nagyberuházási Alapnál megnyert tízmillió dinár. Kezdetben a pénzhiány hátráltatott minket, utána a felgyülemlett jogi problémák. A munkálatok 2008 júniusától szünetelnek, majd szeptemberben, a Stylos cég feljelentése nyomán visszavonták az építkezési engedélyünket. Az illetékes községi felügyelőség bontási végzést adott ki, amely ellen fellebbeztünk. Hangsúlyoznom kell, hogy jelen pillanatban nincs ellenünk jogerős bontási végzés. Azzal sem vádolhatnak minket, hogy nem tárgyaltunk a nyomdával, sőt, bele is egyeztek a mezsgye kiigazításába, amiről írásos dokumentummal rendelkezünk. Igen, szó volt a visszabontásról is, amely arra vonatkozott, hogy a szomszéd területéről lebontottuk volna a kérdéses falat, és az építkezést a mi telkünkön fejezzük be. Az új összetételű önkormányzat képviselői nagyon gyorsan reagáltak, találkoztak a tulajdonossal és kecsegtető válasszal tértek vissza. Ha sikerülne ezeknek a megbeszéléseknek a végére járni, akkor az építkezést egy hónap alatt be lehetne fejezni. Hogy tulajdonképpen mekkora területről van szó? Ha azt a bizonyos kiegyezést semmisnek tekintjük, akkor 24-25 négyzetméterről, ha viszont érvényesnek tartjuk, akkor mindössze 0,52 négyzetméterről, végtére ugyanis - mivel az épület derékszöge így kívánta meg - ennyivel léptük túl a határt.
Végül megkérdeztük Širková Anikó polgármester asszonyt, hogy az új önkormányzat vezetői hajlanak-e arra a megoldásra, hogy az ügy elsimítása érdekében feláldozzák a Fő utca 15. alatt lévő épületet és telket. A város első embere határozott nemmel válaszolt, és hozzátette, erről a témáról nem tárgyalnak.