Ceglédi Rudolf, Zenta polgármestere szeptember 2-án nyilvános hirdetményt írt ki a község területén található állami földek bérbeadására, beleértve a csődeljárás alatt álló Mezőgazdasági Rt. által használt 2416 hektár állami földet is. A bérbeadás meghirdetésének pillanatában a Mezőgazdasági Rt. eladási eljárása folyamatban volt.

Szeptember 15-én az újvidéki Matijević húsfeldolgozó üzem nyilvános árverésen megvásárolta a Mezőgazdasági Rt-t, a részvénytársaság tulajdonában lévő 541 hektár termőfölddel, a jószágfarmokkal és az öntözőrendszerrel együtt. A Mezőgazdasági Rt. és az új tulajdonos a Szabadkai Gazdasági Bírósághoz fordultak, hogy ideiglenes intézkedést kérve leállítsák a Mezőgazdasági Rt. által használt, 2416 hektár állami tulajdonú föld bérbeadását, amelyen a Mezőgazdasági Rt. öntözőrendszere található.

A Mezőgazdasági Minisztérium szeptember 16-án kelt levelében arra sarkallta a Zentai Önkormányzatot, hogy a nyilvános hirdetményre jelentkezőknek adja bérbe azokat az állami földeket, amelyeket eddig a Mezőgazdasági Rt. használt, függetlenül attól, hogy azokon a Mezőgazdasági Rt. öntözőrendszere található és függetlenül attól is, hogy a Mezőgazdasági Rt-t új tulajdonos vásárolta meg.

Szeptember 18-án az állami földek bérbeadását koordináló bizottság elnökének, Borbély Ferenc alpolgármesternek a vezetésével ki kellett volna bontani az egyes földterületek bérbevételére zárt borítékban átadott árajánlatokat. A borítéknyitás helyett Ceglédi Rudolf polgármester megbízásából Borbély Ferenc a Mezőgazdasági Minisztériumba utazott azzal a céllal, hogy a minisztériumban egy olyan jogi állásfoglalást szerezzen be, amellyel alátámasztható lett volna a kiírt nyilvános hirdetmény megsemmisítése. Zenta alpolgármestere üres kézzel tért haza Belgrádból, mivel nem sikerült a minisztérium jogi álláspontját megváltoztattatni.

Vajon mi motiválta a VMSZ-es vezetésű Zenta polgármesterét és alpolgármesterét, hogy egy olyan minisztériumi jogértelmezéshez igyekezzenek hozzájutni, amellyel a zentai termelők támogatása helyett az újvidéki nagyvállalkozó érdekeit szerették volna alátámasztani?

Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium továbbra is a termelők érdekei mellett áll ki, Zenta polgármestere kényszermegoldáshoz folyamodott és még aznap (szeptember 18-án) egy újabb rendelettel módosította a kiírt nyilvános hirdetményt és a Mezőgazdasági Rt. által használt 2416 hektár állami földet kivonta a bérbeadásra kerülő területek közül. A szeptember 21-én megtartott borítéknyitáson a Mezőgazdasági Rt. által használt 2416 hektár állami parcella nem került bérbeadásra.

Jó lenne megtudni, hogy bérbeadás meghirdetésével, majd visszavonásával Zenta polgármestere tudatosan vezetett-e félre körülbelül kettőszáz helyi termelőt és okozott nekik kárt?

Meg nem cáfolt sajtóhírek szerint a bérbeadás elmaradásakor Borbély Ferenc azt mondta, hogy a 2416 hektár állami föld bérbeadása a Szabadkai Gazdasági Bíróság elnökének intelme alapján maradt el, továbbá, hogy a bíróság figyelmeztette arra az önkormányzat vezetését, hogy az új helyzetben ne adja bérbe a Mezőgazdasági Rt. által korábban használt földeket. Jó lenne, ha a Zentai Önkormányzat vezetői a közvélemény számára is hozzáférhetővé tennék a Szabadkai Gazdasági Bírósággal folytatott hivatalos levelezésüket.

Nem vitás, hogy a törvény alapján, a jövőre nézve, a Mezőgazdasági Rt. új tulajdonosát előbérleti jog illeti meg a 2416 hektár állami földre annak alapján, hogy a tulajdonában lévő öntözőrendszer található az állami földterületen. De csak a következő, 2016. őszi bérbeadási eljárás során illette volna meg az új tulajdonost ez a jog. A leállított bérbeadási folyamatban a Mezőgazdasági Rt. nem élhetett előbérleti jogával, mivel a korábbi tulajdonos évekre visszamenőleg nem fizette a földbéreletet.  

A jogvitákat egy jogállamban a bíróság dönti el. Az önkormányzat nem végez igazságszolgáltatást, de döntéseivel befolyásolhatja a jogviták irányát. A zentai földbérbeadási botrányra is érvényes ez a megállapítás. Zenta vezetői tudatosan befolyásolták a termelők kárára a kialakult jogi helyzetet. Ahelyett, hogy döntéseikkel a helyi gazdálkodók oldalán lévő jogi érveket erősítették volna, az újvidéki nagyvállalkozó érdekérvényesítését segítették. Egyelőre sikertelenül. A Szabadkai Gazdasági Bíróság szeptember 19-én kelt végzésével elutasította a Mezőgazdasági Rt. és a Matijević húsfeldolgozó azon kérelmét, hogy ideiglenes intézkedéssel kötelezze a Zentai Önkormányzatot, hogy vonja ki a bérbeadásra szánt területek közül a 2416 hektár állami földet. A bíróság indoklásában megállapította, hogy a Zentai Önkormányzat rendelkezik a törvényes jogalappal ahhoz, hogy a megfelelő eljárásban bérbaadja a 2416 hektár állami tuladonban lévő földterületet.

Miért hallgat napok óta Zenta polgármestere és alpolgármestere a bírósági döntésről?

Vajon Zenta vezetői önállóan vagy valakivel konzultálva, esetleg valakinek az utasításai alapján tették meg eddigi lépéseiket, hozták meg döntéseiket?

Végezetül, hogyan szándékozik a Zentai Önkormányzat mérsékelni a tragikus méreteket öltő elvándorlást a községből, amikor döntéseivel a többségében fiatal termelők fejlődési lehetőségeit csorbítja?

A Magyar Mozgalom felszólítja Zenta polgármesterét, hogy azonnal helyezze hatályon kívül azt a rent, amellyel kivonta a bérbeadás alól a 2416 hektár állami földet és késlekedés nélkül bonyolítsa le a bérbeadást a szeptember 2-ai nyilvános hirdetményre jelentkezett termelők részére.

Zenta, 2015. szeptember 26.

Sándor József, a Magyar Mozgalom Mezőgazdasági Munkacsoportjának koordinátora
Zsoldos Ferenc, a Magyar Mozgalom Zenta Községi Csoportjának koordinátora