home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Mi lesz így velünk?
Tóth Péter
2019.10.28.
LXXIV. évf. 43. szám
Mi lesz így velünk?

Tudósok, kutatók, környezetvédők és civilek évtizedek óta arra figyelmeztetnek, hogy a termelés és a fogyasztás jelenlegi trendje lehet a klímaválság gyökere. Az utóbbi időben „felénk” is divatos lett környezetvédőnek lenni. Nincs is ebben semmi rossz. Sőt! Ha mindenki úgy élné az életét, hogy a lehető legkisebb mértékben károsítja és szennyezi a környezetet, az talán már elég is lenne. Vagy mégsem?

Ez egy olyan kérdés, amelyre nehéz konkrét választ adni. Még csak mérni sem lehet, hogy milyen hatással van, ha változtatunk viselkedésünkön. Mert a klíma és a környezet mindig is változott. Általunk és tőlünk függetlenül is. Illetve általunk csak a civilizáció kialakulásának kezdete óta. Köztudomású például, hogy a múltban több jégkorszakon esett át a bolygó, az Északi-sark közelében őserdő állt, az Egyenlítő környékén pedig jég volt. Egy időben dinoszauruszok népesítették be az összes életteret, folyamatosan változott a klíma, anélkül, hogy emberi hatás érte volna. Ha a Föld korát egy napra sűrítjük, az ember csak az utolsó öt percben bukkant fel. Fajunk tehát legfeljebb csak a most is tartó klímaváltozásért lehet részben felelős. A korábbi történések más okokkal magyarázhatóak.

A média naponta bombáz bennünket hírekkel a globális felmelegedésről, a szén-dioxid környezetszennyező szerepéről. De vajon mi a valóságalapja mindennek? Mennyire fenyegeti az emberiséget a környezet változása? Milyen mértékben járulunk hozzá mi magunk a környezetünk szennyezéséhez, és mi az, ami ennek minősül? Ez az, amire a nagy tudású szakemberek is keresik a választ, és ilyenkor merülhetnek fel bennünk a kételyek, hogy most akkor kinek lehet hinni.

A nyár végén röppent fel a hír, mely szerint a kutatók több területen is, így Bajorországban, a svájci Alpokban és az Északi-sark térségében gyűjtött hómintákban is találtak mikroműanyagot, azaz a pollenhez hasonló méretű műanyagdarabkákat. A legnagyobb mennyiséget egy bajorországi autóút mentén mérték, literenként 154 000 részecskét. Az északi-sarkvidéki hóban ehhez képest jóval kevesebb van, literenként 14 400 részecske. Ez azért eléggé ijesztően hangzik!

Ha tudjuk, hogy a világ, azon belül is különösen a fejlett országok tőkefelhalmozásra összpontosító, a profit hajszolásán alapuló gazdasági rendszert építettek ki, akkor felmerül a kérdés, hogy mi vár ránk a jövőben ennek árnyékában. A folyamat évszázadok óta tart, az utóbbi esztendőkben azonban jelentősen felgyorsult. Most úgy tűnik, nincs más kiút, mint hogy a fejlett országok vezetőinek a környezetszennyezés drasztikus csökkentését célzó folyamatok élére kell állniuk. Ellenkező esetben semmi jót sem várhatunk.

Ha nem lesznek rendszerbeli megoldások, viszont továbbra is azzal áltatjuk magunkat, hogy valamilyen csodaszer megment bennünket, vagy azt reméljük, azzal segítünk a bolygónak, hogy nem kérünk zacskót a boltban, akkor nem várható előrelépés. Az éghajlatváltozás életünk minden területére — közvetve vagy közvetlenül — hatással van.

Ma ott tartunk, hogy jóformán minden térség küzd a gazdasági fejlődésért és egy erősebb társadalomért. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy ez nem minden esetben a fenntarthatóság szellemében történik. Egyelőre sajnos nincs egy olyan fórum, egy olyan tekintélyes szakember vagy hiteles szervezet sem, amelynek/akinek ajánlásait magunkévá tehetnénk azzal a megnyugtató tudattal, hogy valóban teszünk valamit azért, hogy unokáinknak is egy élhető bolygót hagyjunk hátra.


A nyitókép illusztráció (Pixabay.com)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..