Mi forrong Keviben?

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Mi forrong Keviben?

Perpauer Attila (áll) beszámol a kialakult helyzetről - A szerző fotójaA kevi Móra István Művelődési Egyesület, amelynek mintegy 90 tagja van, 2001-ben vált hivatalosan is bejegyzett civil szervezetté. Jelenleg az asszonykórusnak, a kézimunkaklubnak, a tamburazenekarnak, a színjátszó csopor...

Perpauer Attila (áll) beszámol a kialakult helyzetről - A szerző fotója

A kevi Móra István Művelődési Egyesület, amelynek mintegy 90 tagja van, 2001-ben vált hivatalosan is bejegyzett civil szervezetté. Jelenleg az asszonykórusnak, a kézimunkaklubnak, a tamburazenekarnak, a színjátszó csoportnak ad otthont. Rendezvényeik közé tartozik március 15-e megünneplése, az évzáró, a kenyérszentelés, a nyugdíjasok köszöntése, a Mikulás-ünnepség és a karácsonyi műsor. Tevékenységükhöz pályázatok útján is igyekeznek anyagiakat szerezni, többször kaptak már támogatást a tartományi kisebbségi titkárságtól, a Szekeres Alapítványtól. Az épületen, amelyet használnak, különböző javítási munkálatokat kellene végezni, felújításra szorul például a tetőszerkezet és a színpad. A vezetőség a munkálatok tervezgetése során döbbent rá, hogy az objektum magántulajdonban van, ami kizárja, hogy a renoválási költségeket pályázat útján teremtsék elő. Hamarosan kiderült, ez sem okoz különösebb gondot, mert a tulajdonos, Nagy Boldizsár készségesnek bizonyult, és az egyesületnek ajándékozta a nevén levő ingatlant. Ajándékozási szerződést kötöttek, a szándékot a bíróságon is bejegyeztették, az épületrész új tulajdonosa a Móra István Művelődési Egyesület lett. Az eljárási költségeket a Magyar Nemzeti Tanács segítségével fedezték. Szép történet, hiszen minden jó, ha a vége jó, tartja a népi bölcsesség is. Vagy mégsem?
Politikailag motivált bosszú?
Nemrégiben meghívót kaptunk a Móra István Művelődési Egyesület taggyűlésére. Az összejövetelen Perpauer Attila elnök elmondta, hogy tulajdonképpen ünnepelniük kellene, de nincs hozzá kedvük. A községi egyes politikusai ugyanis igyekeznek megfélemlíteni Nagy Boldizsárt, aki egyébként az önkormányzat alkalmazásában áll. Rácz Szabó László, a községi képviselő-testület elnöke beszélgetésre hívta, a helyi tanács elnöke pedig személyesen felkereste, és fenyegető hangnemben közölte vele, hogy ha nem bontja fel az ajándékozási szerződést, bírósági pert akasztanak a nyakába.
- Keviben mindig az előrehaladást és a fejlődést támogattuk, nem a vitát és a széthúzást, ezért a zsarolást sem tűrhetjük meg. Ez a jelenség olyan egyéni gyarlóságra utal, amely ellen mindenkinek tiltakoznia kell. Azt a kijelentést is meg merem kockáztatni, hogy ez azért következett be, mert a Magyar Összefogás nagyszerű eredményt ért el a választáson, amit a másik oldal nem tud elfogadni - hangsúlyozta Perpauer Attila.
A megbeszélésen jelen volt Józsa László, az MNT eddigi elnöke, aki szerint az ajándékozó megnyugodhat, mert nem kényszeríthető rá semmiféle lépésre. Az ajándékozási szerződést nem lehet felbontani, esetleg a bíróságon semmisíttethető meg bizonyos, a törvényben előirányzott esetekben.
- Fenyegetni, persze, lehet, de remélem, Nagy Boldizsár nem hagyja magát. Nekünk kell őt megvédenünk, ha mással nem, a kimondott szó erejével, ezért vagyunk most itt. Az volna az igazi, ha a történet minden szereplője jelen lenne, hogy szemtől szemben hallgassuk meg egymást. A politikailag motivált bosszú nem igazán jó tanácsadó és nem egy nemes cselekedet.
Nagy Boldizsár a sajtó jelen levő képviselőinek kijelentette, azt szeretné, ha az épület mindenkié lenne, de elsősorban a település fiataljaié.
- Engem mindenki ismer a faluban, több tevékenységgel foglalkozom, mezőőr és sírásó vagyok. Nagyon rosszul esik, hogy meghurcolják a nevemet, ilyen rágalmakat nem vártam el. Én párton kívüli vagyok, mindenkinek szívesen segítek. Valóban hívogattak, hogy bontsam fel a szerződést, mert ebből nagy baj lesz, pedig én csak jót akartam. Nem tudom, van-e ennek az egésznek politikai alapja, de az épület nem az egyesület elnökéé - ha esetleg valakinek ő nem tetszik.
A gyűlésen részt vevő idősebb asszonyok felháborodottan meséltek arról a szórólapról vagy szennylapról, amelyet mostanában terjesztettek el valakik a településen. A gúnyirat címe A kilenc gonosz, és Perpauer Attila meg Nagy Boldizsár mellett más falubeliek is szerepelnek rajta. Beszélgetőtársaim gyalázatosnak tartják, hogy egyes embereket így meghurcoljanak, és az elkövető ne is bűnhődjön a tette miatt. Többször is elmondták, az ő kis közösségükben ilyesmi még nem történt. Előfordult viszont néhány évvel ezelőtt Zentán, csakhogy azon, az egyébként hasonló stílusban íródott röpiraton hét gonosz szerepelt.
Hogyan lett a társadalmiból magántulajdon?
Rácz Szabó László, a községi képviselő-testület elnöke határozottan elvetette azt az állítást, hogy Nagy Boldizsárt bárki megfenyegette volna. Elismerte, hogy beszélgetésre hívta, de Nagy Boldizsár nem ment el hozzá.
- A mi tudomásunk szerint ezt az épületrészt vagy termet annak idején az ifjúság építette fel. A helyi közösség kérte, nézzük meg, mi a helyzet, ki a tulajdonos, hogyan állnak a papírok. A levéltárból kikerestük az adatokat, de nem magunknak, nekik. Az látszik, hogy nacionalizált épületrészekről van szó, amelyek valami nagyon furcsa módon kerültek egyik tulajdonostól a másikig. Nagy jogi összevisszaság van az egészben, és valóban nem ártana kideríteni, miként lett a társadalmiból egyszerre magántulajdon. Szerintem ez az ügy onnan indult, hogy eddig Keviben azok voltak a helyi közösség élén, akik a Móra István civil szervezetet vagy a vezetőségét képezik. Én úgy tudom, a helyi közösség próbálja rendezni a költségvetést, helyre kíván rakni olyan dolgokat, amelyek eddig nem voltak rendben. Azt is hallottam, hogy különböző visszaéléseket találtak, aminek minden bizonnyal feljelentés, hatósági vizsgálat lesz a vége. Nem hiszem, hogy bosszúállás lenne a háttérben. Inkább a másik fél akar visszacsapni ezzel a helyiséggel, mert valaki számon meri rajta kérni, mit csinált az elmúlt időszakban.
Az én személyes véleményem szerint az lenne a jó, ha ez a helyiség mindenkié lenne a faluban, nemcsak egy csoportosulásé. A közösség képviselője viszont a helyi közösség. Én annak örülnék, ha az derülne ki, hogy az épület továbbra is a helyi közösség tulajdona. Ha valóban két hónapja ajándékozták oda az egyesületnek, akkor ez politikai kérdés, rivalizálás, semmi más. Az is jó lett volna, ha arra a bizonyos összejövetelre elhívnak engem vagy a helyi közösség képviselőjét, de én például nem is tudtam róla. Egyébként a helyi közösség dolga, hogy megvédje a tulajdonát. Igen, én az ő nevükben perre vinném a dolgot, mert azért vannak a bíróságok, hogy eldöntsék az ilyen kérdéseket. Azt azonban nem tudhatom, hogy a kevi helyi közösségben hogyan határoznak, mert nekik kell dönteniük.
Rácz Szabó Lászlótól megkérdeztük, mit tud arról a bizonyos szórólapról.
- Először is hadd mondjam el, hogy a másikhoz, a pár évvel ezelőttihez sem volt semmi közöm, és erről is most hallok először. Nekem az a véleményem, hogy vannak olyan emberek, akik ezt saját maguk ellen csinálják, mert szimpátiát válthatnak ki vele. Meg kellene kérdezni a VMSZ-t, nem az ő taktikai lépésük ez? Lehet, hogy ezzel akarják védeni magukat, vagy lejáratni a helyi közösség új embereit - a politikában minden lehetséges.
Molnár Gábor Ákos, a helyi közösség elnöke a Magyar Szó újságírójának így nyilatkozott:
- Az államosítás idején egy Katona Ferenc nevű, kuláknak kikiáltott embertől vették el a falu központjában levő területet. Mivel nagy birtok volt, több részre osztották fel. Létesült itt egy vendéglő, posta, helyi közösségi iroda, piac, ezek a mai napig megvannak, valamint egy bolt és egy magánház. A bolthelyiséget 1966-ban lebontották, és a helyén az akkori fiatalság közmunkával, helyi hozzájárulásból építette fel a mai, úgynevezett ifjúsági otthont. Nagy Boldizsár eltartotta a magánházban élő személyt, és megörökölte a házat, ami az ő nevén van. Megjegyzem, közötte van a piac, a posta, a helyi közösség irodája és csak utána az ifjúsági otthon. Mi arra kerestük a választ, hogyan kerülhetett az egész, vagyis több telek az ő nevére? Amikor megkérdeztem tőle, azt mondta, nem is tudta, hogy az egész az ő nevén van, de törvényesen megörökölte, és nem akarja használni. Azt ajánlottam neki, menjen be a városházára, keresse meg a vagyonjogi ügyészt és beszéljék meg a dolgot. Ennyiben maradtunk. Amíg nem tisztázódik, hogy az épület hogyan jutott az ő birtokába, nem lehet lezártnak tekinteni az ajándékozás tényét. Én egyébként nem tudtam arról az összejövetelről, ami az otthonban volt, nem hívtak meg.
A szórólapból én is kaptam, meglehetősen primitív, mocskolódó stílusban készült. Semmi közöm hozzá és arról sem tehetek, hogy bizonyos politikai erők az én nyakamba akarják varrni. Lehet, hogy éppen azok az emberek készítették, akik rajta vannak. Kevi elég csendes falu, nyolc évig egy vezetősége volt, tavaly, a helyhatósági választásokon megbuktak, azóta forrongnak a kedélyek.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Mi forrong Keviben?
Bánáti Újság
Mi forrong Keviben?
Községeink Életéből
Facebook

Támogatóink