— A táncosaink folyamatosan jelen vannak a magyarországi néptáncfesztiválokon, elsősorban tehát magunknak szerettünk volna létrehozni — az anyaországi fesztiválok mintájára — egy magyar vonatkozású rendezvényt, mellyel bemutathatjuk kincseinket, azaz a magyar hagyományokat és kultúrát. Akkoriban Papp Árpád volt a művelődési kérdésekkel megbízott tanácsos Szabadkán, és megemlítettük neki az ötletünket, az önkormányzat támogatása nélkül ugyanis nem lehetett volna megrendezni egy ilyen eseményt. Őt követte Lovas Ildikó, aki szintén támogatásáról biztosította a fesztivált.

Később arra gondoltunk, a magyar hagyományok bemutatásán kívül más nemzeti közösségek felé is nyitnunk kellene, ki kellene használnunk a többnemzetiségű környezet előnyeit — ezért neveztük el Interetnónak a fesztivált. Az egynapos programban környélbeli táncosok léptek fel. A Népkörben egy koncertet is szerveztünk, az épület előtt pedig vásárral kedveskedtünk az ide látogatóknak. Akkoriban a kézműves-kirakodóvásár meg nem volt ennyire elterjedve errefelé. Az első, sikeres rendezvény után kiköltöztünk a Népkör előtti utcára, és ott állítottuk fel a színpadot. Akkor már három napig tartott a fesztivál, és külföldi fellépőnk is volt. Az esti órákban összejöttek ugyan az emberek, de mégsem annyian, mint amennyire számítottunk. Nem tudtuk elfogadni, hogy a szabadkaiak idegenkednek ettől a számukra ismeretlen jellegű rendezvénytől. Ezért a negyedik évben a város főterén alakítottuk ki a színpadot. Akkor már együttműködtünk a százhalombattai Summerfest szervezőivel, az ottani fesztiváligazgató nagyon sokat segített nekünk. Egy mexikói együttes az ő rendezvényükön lépett volna fel, de kiderült, hogy a tagjainak a jegye későbbre szólt, úgyhogy mi láttuk őket vendégül, és a mi színpadunkon szerepeltek.

A szabadkai közönség nagy szeretettel fogadta a távoli országból érkező csapatot. A következő évben folytatódott az együttműködés az anyaországi partnerrel, és jöttek a külföldi fellépők. Így alakult ki a nemzetközi fesztivál.

Később az Ex Libris kiállítással gyarapodott a kínálat, de azt még mindig tudjuk bővíteni. Szeretnénk változtatni a színpad elhelyezésén, mert már rég kinőttük Etnopolist, valamint a gasztronómiai részen is javítanánk, színesebbé, elfogadhatóbbá kívánjuk tenni. Ebben is a magyarországi példát szeretnénk követni, hogy kialakuljon egy fesztiváli étkezési kultúra. Továbbá műhelymunkákat is tervezünk, mert a művészvilágban tevékenykedőket is jobban be szeretnénk vonni. A fesztivál életében nagy eredmény, hogy ismét tagja lettünk a magyarországi folklórfesztiválokat felölelő szervezetnek. Korábban a szerbiai szekcióhoz tartoztunk, ám az megszűnt, ezáltal egyetlen szerbiai fesztivál sem tartozik a szövetséghez, csak a miénk, de mi is Magyarországon keresztül értük el a tagságot. Együttműködést írtunk alá a nagyenyedi és a százhalombattai fesztiválokkal. Véleményem szerint ez sok lehetőséget rejt magában Szabadka számára, a világot járó táncosok pedig városunk nevét öregbítik, és ez jót tesz a hírnevünknek. Nem véletlenül kaptuk meg ismét a világszövetség tagságát. Örülünk neki, hogy Szabadka vezetősége is értékeli eredményességünket. Köszönettel tartozunk Maglai Jenő polgármesternek, amiért kiállt mellettünk. Hogy az Interetnót az idén is megrendezhetjük, azt elsősorban neki köszönhetjük. A jövőben is az lesz a célunk, hogy tartalmas szórakozást, szép pillanatokat nyújtsunk a közönségünknek, mert sok szabadkai számára az Interetno fesztivál a nyári kikapcsolódás.

Etnopolis hivatalosan augusztus 22-én nyitja meg kapuit, de már a nulladik napon is sok érdekesség várja a főtérre látogatókat. A programokról a fesztivál honlapján és a Facebook-oldalán is tájékozódhatnak.