Olyan elemzésekkel is találkozhatunk, hogy ez a valami se nem mesterséges, se nem intelligens. Ahogyan az emberek különböző véleményeket fogalmaznak meg, a világ kormányai is eltérő álláspontot képviselnek a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Míg egyes helyeken lelkesen fogadják az új technológiát, és még kormányzati döntések meghozatalakor is használják, szép számmal vannak azok is, akik óvatosabbak, illetve akik csak a veszélyeit látják. Elsősorban a diktatórikus berendezkedésű államokra jellemző, hogy politikai, kulturális vagy biztonsági okokra hivatkozva korlátozzák vagy be is tiltják a hozzáférést.

A tiltások általában olyan országokat érintenek, ahol egyébként is szigorúan ellenőrzik az internetet, mint például Kínában vagy Észak-Koreában. Nézőpont kérdése, hogy mennyire kell félni a negatív hatásoktól, illetve hogy mennyire tarthatunk attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkahelyünket. Egy bankautomatát például csak enyhe túlzással tekinthetünk a mesterséges intelligencia megjelenési formájának. Megjelenése és elterjedése azt eredményezte, hogy a pénzintézetek csökkenteni tudták a banki alkalmazottak számát. De új feladatok is lettek, hiszen a bankautomatát is fel kell tölteni pénzzel, karban kell tartani, szervizelni, stb. A mesterséges intelligencia banki ügyekben történő felhasználásának egy magasabb szintje azonban már feltételez készpénzhasználatot. De más szektorokban is kifejti hatásait az új technológia „járványszerű” terjedése. A hazai munkaerőpiacról például elmondható, hogy továbbra is feszes, a munkanélküliségi ráta pedig viszonylag alacsony. A számok azonban azt is jelzik, hogy még mindig magas azoknak az aránya, akik tartósan kiszorulnak a munkaerőpiacról. Egyes ágazatokban azonban megfigyelhető a munkaerő iránti keresletcsökkenés is. Ez az olyan kedvezőtlen demográfiai folyamatokkal megspékelve, mint a népességfogyás vagy a külföldre költözés, stagnáló állapotban tartja a munkaerőpiacot.

A munkaerőhiány az egyszerű, monoton feladatok végzése esetében is egyre aggasztóbb, de a magasan képzett, nyelveket jól beszélő fiatalokból is kevés van. A mesterséges intelligencia nagy kihívás elé állítja a munkaerőpiacot. Már most megfigyelhető, hogy az egyszerűbb adminisztratív és ügyfélszolgálati feladatokat kiváltják a különféle, mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások. A termelésben, a feldolgozóiparban pedig a robotizáció fejlődése az alacsonyabb hozzáadott értékű manuális munkák kiváltásával hoz jelentős változást. Mindezek tükrében a munkavállalói készségek terén előtérbe kerül az alkalmazkodás, a folyamatos fejlődésre való törekvés. Már most is alapelvárás az élethosszig tartó tanulás, ha valaki a változó világban boldogulni szeretne. Természetesen mindezek tükrében kormányzati részről elengedhetetlen az oktatási rendszer folyamatos fejlesztése, ami az oktatás szisztémájának megváltoztatásával jár. Sajnos, az utóbbi időszakban nem az oktatási rendszer fejlesztéséről, hanem annak leépítéséről beszélhetünk, melynek valódi okait lehet, hogy még a mesterséges intelligencia sem tudja felfedni.