Január közepén zajlott le a Szerbia alkotmányának módosításáról szóló népszavazás. Április 3-án Magyarországon országgyűlési választást és ezzel egy időben négy kérdés kapcsán népszavazást tartottak. Szerbiában pedig ezen a napon volt az elnökválasztás és az előre hozott parlamenti választás. Az eredmények úgy alakultak, hogy az elnökválasztásnál nem volt második forduló, így húsvétkor nem kellett az urnák elé vonulni, viszont azokon a helyeken, ahol meg kellett ismételni a szavazást, a katolikus nagyszombaton tartották meg az újrázást.

A választásokat megelőző időszakban a kampányrendezvények jellemezték a mindennapjainkat, most pedig a következő két-három hónapban a kormányalakításra várunk majd. A választási eredmények ismeretében annyit lehet tudni, hogy az eddigiekhez képest teljesen megváltozik a kormány összetétele, de a részleteket egyelőre homály fedi, azt sem tudni még, hogy az újra megválasztott régi-új államfő kit kér majd fel erre a feladatra. Magyarországon világos a helyzet, kétharmaddal győzött a Fidesz—KDNP, és ismét Orbán Viktor lesz a miniszterelnök.

Nekünk, vajdasági magyaroknak viszont ezzel még korántsem ért véget az év, ami a sorsdöntő eseményeket illeti. Számunkra 2022 még tartogat feladatokat és állampolgári kötelezettségeket. Négy évvel ezelőtt, 2018 novemberében tartották meg Szerbiában a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak választását, így az idén is valamikor az ősszel voksolhatunk a Magyar Nemzeti Tanács új, 35 tagú összetételére. Előtte azonban mindazoknak, akik korábban nem tették meg, vagy időközben nagykorúak lettek, fel kell iratkozniuk a magyar választói névjegyzékre.

Emellett tizenegy év után, az idén ősszel tartják meg a korábban elhalasztott népszámlálást is, mely október 1-jén kezdődik és a hónap utolsó napjáig tart. Az idén tehát kiderül, hogy a vajdasági magyaroknál mennyi az annyi, és merre lesz az előre.