Merről fúj a szél?

Merről fúj a szél?

Új szelek fújnak Európában. Ezt az utóbbi időszak történései egyértelműen éreztetik és láttatják. Nem tudni, mit hoz a közeli és a távolabbi jövő, de talán még mindig van esély, hogy az öreg kontinens magára találjon. Az európai alapértékeknek tekintett szabadság és egyenlőség különböző módon történő értelmezése is sokban hozzájárult ahhoz, hogy ide jutottunk. A szabadság természetesen nem jelentheti azt, hogy bárki bármit megtehet, vagy például azt, hogy önmagát kiáltsa ki az „igaz” vélemény birtokosának. Sokat lehet ilyen témákon filozofálgatni, és az, hogy erről a véleményt szabadon ki lehessen fejteni, szintén az alapértékek egyike kell hogy legyen.

Vajon Európa meg tud-e újulni? Képes-e a kor kihívásainak megfelelő formában, de megőrizni értékrendjét? Mindez nagyon sok mindentől függ, de elsősorban attól, hogy az őshonos európai nemzetek képesek lesznek-e fizikai értelemben is folyamatosan reprodukálni önmagukat. A kontinens sűrűn lakott, a demográfiai mutatói alapján azonban a népesség elöregedőben van. Gazdasága erős, viszont a nagyhatalmi státusza már nem a régi.

Lényegében az emberiség egész történelme migrációkról, lakosságcseréről szól. Mindenki jött valamikor és valamiért valahonnan. Az viszont az egész emberiség és a kontinens, illetve a régiók szempontjából is meghatározó, azok lesznek-e számbeli fölényben, akik máshonnan jönnek, más kultúrát és más értékrendet képviselnek. Ilyen szempontból a történelmi tapasztalatok szerint vagy az történik, hogy a „jövevények”, hódítók átveszik a meghódítottak szokásait, kultúráját, akár még a nyelvét is, vagy ennek a fordítottja. De azt is mutatják a történelmi tapasztalatok, hogy ez a folyamat egyáltalán nem ilyen egyszerű, és nem is egyszerűsíthető így le. Gondoljunk csak a római vagy a görög kultúrára, illetve őseinkre a honfoglalás idején és az azt követő időszakokban. De sokkal régebbre is visszamehetnénk, ha jobban ismernénk a történéseket. A mostani ismeretek szerint azonban a neandervölgyiek eltűnését is tekinthetnénk hasonló folyamatnak. Egy életrevalóbb — vagy mondjuk úgy: sikeresebb —, máshonnan jött népesség okozhatta a vesztüket, de génjeink 2-3 százalékát tőlük örököltük. Ennyi maradt belőlük.

A belső kulturális-társadalmi viszonyokra több tényező van hatással. Az elsősorban keletről és délről Európába özönlő bevándorlók fiatalabbak, mint a meglevő népesség. Különféle okokból a termékenységi rátájuk is sokkal magasabb. Európán belül a nagyvárosok vonzáskörében telepednek le, viszont jó részük nem hajlandó asszimilálódni a többségi társadalomba. Nem kell csillagjósnak lenni, hogy előrevetítsük, hova vezet ez.

A történelem azonban olyan példákat is mutat, hogy a megfordíthatatlannak látszó folyamatok megfordulhatnak. Akár politikai döntések nyomán kialakuló társadalmi változások, akár váratlan események következtében. Vagy mindkettőnek az együtthatása eredményeként. Alapértékekről folyik ma is a történelemalakító vita Európa minden fórumán. Időnként úgy tűnik, egyik-másik vélemény elfogadottabbá válhat. Azt viszont szem előtt kell tartani, hogy ezt a vitát lényegében nem azok döntik majd el, akik között zajlik. Nem a politikusok vagy az értelmiségiek. Még csak nem is a választók. A vitát a megszülető vagy meg sem születő gyerekek döntik el. Végül mindenképp azoké lesz az igazság, akik megszületnek, hiszen azoké nem lehet, akik a világra sem jönnek.


Illusztráció (Pixabay.com)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nézőpont rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Merről fúj a szél?
Nézőpont
  • Tóth Péter
  • 2020.07.25.
  • LXXV. évfolyam 30. szám
Merről fúj a szél?
Nézőpont
  • Tóth Péter
  • 2020.07.18.
  • LXXV. évfolyam 29. szám
Facebook

Támogatóink