A hétvégén választások voltak Ausztriában. Az egyik fontos tét az volt, hogy az ország leválik-e az orosz gázról. Dr. Nagy Andor 2018 és 2023 között volt Magyarország bécsi nagykövete. A nemzetközi jogászt és diplomatát kérdeztem az osztrák politikai helyzetről.

* Milyen esélyekkel vágtak neki az egyes oldalak az osztrák politikai megmérettetésnek? Mit tudhatunk az ausztriai politikai palettáról, milyen pártok alkotják? A választások után lehetséges-e nagykoalíció, Németországhoz hasonlóan?

— Az ausztriai parlamentben 5 parlamenti párt van, eddig a kormányon a Néppárt és a Zöldek voltak, ellenzékben pedig a Szabadságpárt, a Szocialista Párt és az úgynevezett NEOS. A két utóbbi baloldali párt az elmúlt évek folyamán igencsak lejtmenetbe került. Várható volt, hogy ezúttal sem szerepelnek jól. A nagykoalíció nehezen elképzelhető, a Néppárt és a Szocialisták közötti ideológiai különbségek miatt, de természetesen nem kizárt. A biztos többség érdekében könnyen megeshet, hogy egy harmadik fél is szükségeltetik a kormányalakításhoz. Lehetséges, hogy ezúttal nem a Zöldek lesz a partner, hanem a Néppártból kivált liberális szárny, a NEOS — Az Új Ausztria és Liberális Fórum.

Nagy Andor (fotó: MTI/Bús Csaba)

* A Szabadságpárt elég jó esélyekkel vágott neki a politikai megmérettetésnek, de vajon Ausztriában is karantént vonnak köré, mint ahogyan az AfD esetében Németországban?

— Ahogyan az várható volt, a legtöbb szavazatot a Szabadságpárt kapta. Az előzetes felmérések is ennek a pártnak a fölényét mutatták. Ám azt is előre lehetett tudni, hogy nem tud majd kormányt alakítani, mivel az összes többi párt elhatárolódott tőle. A baloldaliak odáig mentek, hogy egyfajta tűzfalat húztak a Szabadságpárt és az úgynevezett baloldali demokrácia között. Szóval eléggé hasonló játszma folyik, mint Németországban az AfD kapcsán. Mindenki próbálja a Szabadságpártot karanténba tenni, egyúttal a választópolgárok nagy része nem osztja a politikusok véleményét.

* Az évszázados múltra visszanyúló történelmi kapcsolat miatt Magyarország mindig egyfajta mintaként tekintett Ausztriára. Önnek bécsi nagykövetként mik voltak a tapasztalatai, Ausztria valóban mindenben továbbra is évtizedekkel előzi meg Magyarországot?

— Ausztria azon szerencsés országok közé tartozik, ahonnan már 1955-ben kivonultak az oroszok. Ennek az előfeltétele egy nagyhatalmi megállapodás volt, mely egyébként úgy szól, hogy Ausztria az orosz kivonulás után nem léphet be a NATO-ba, tehát semlegesnek kell maradnia. Azóta is a polgárok 80 százaléka támogatja a semlegességet, mivel mindenki azt gondolja, hogy ez a bizonyos semlegesség a feltétele a jólétnek. Ez valójában közvetlenül nem így van, de összefügg vele, hiszen 1955-től a kapitalizmust tovább építhették. Ezért mi, magyarok mindig Ausztriára vetettük a tekintetünket, és szerettünk volna olyanok lenni, mint az osztrákok. Az I. világháború előtt a magyar GDP körülbelül 70 százaléka lehetett az osztráknak, ez jelenleg csupán 50 százalék. Szóval egyértelműen sokat kell még behozni ahhoz, hogy kiegyenlítődjön az életszínvonal.

* Kapcsolódva az előző kérdéshez, bármennyire jóléti társadalom is az osztrák, mégis nagy társadalmi feszültségek sújtják, illetve osztják meg a polgárokat. Melyek azok a témák, ügyek, amelyek jelenleg a leginkább foglalkoztatják az osztrák közéletet?

— A legfontosabb kulcskérdés talán két szóval írható le: migráció és integráció. Ausztriában egyébként a lakosság lélekszáma növekszik, csak a növekedés kizárólag bevándorlóknak köszönhető. Másfél millió osztrák ember él egyedül Ausztriában, és csak úgy lehet fenntartani ezt a demográfiai helyzetet, ha egyre több külföldi érkezik. Ami egyúttal a legnagyobb gondot is okozza, mivel egyre kevésbé és nehezebben lehet integrálni a tömegeket. Bécs egyes kerületeinek iskoláiban már csak elvétve lehet osztrák gyereket találni, és rengetegen vannak, akik alig értik az államnyelvet. Szóval jelentős probléma az Ausztriába bevándorolt gyerekek integrációja. Van egy olyan korosztály, amelynek nincs egy stabil nyelve sem, tehát a németet még nem beszéli, az anyanyelvét pedig már nem tudja.

* A jobb-, illetve a baloldalnak mennyiben vannak valódi, lényegre törő válaszai a gondok kapcsán, melyek esetleg a kampányban is felmerültek? Vagy Ausztriában is, mint az Európai Unió számos országában, egyfajta politikai ködösítés és a dolgok szőnyeg alá söprése a jellemző?

— Ahogyan a fentiekben elhangzott, továbbra is nagy a jólét Ausztriában, de a polgárok egy része is azzal szembesül, hogy minden jelentősen drágul, és egyre nehezebben élnek meg a fizetésükből. Az energiaárak teljesen elszálltak, és mindenért többet kell fizetni. Ez egyébként az egyik legfontosabb kampánytéma is. A választások eredményétől függ ugyanis az Oroszországgal való gázszerződés meghosszabbítása vagy megszüntetése. A másik téma pedig a migráció, mely különbséget tesz a pártok között. Az összes párt közül talán csak a Szabadságpárt képvisel markáns, jól körülhatárolható álláspontot a különféle ügyek kapcsán. Szerinte Ausztriának olyannak kellene lennie, mint egy erődnek, és meg kellene védenie határait az illegális bevándorlóktól. Akik az országban élnek, azokat integrálni kell, akik viszont nem hajlandóak integrálódni, azokat haza kell küldeni. Végül fontos megjegyezni, hogy az országot sújtó árvíz is kampánytéma volt, de mivel a Néppárt jól kezelte a válságot, mindez számára hozott népszerűséget.