home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Méltó kezekben az életműdíj
Tóth Tibor
2017.05.09.
LXXII. évf. 18. szám
Méltó kezekben az életműdíj

A magyarkanizsai Községi Sportszövetség igazgatóbizottsága Az év sportolója választáson négy életműdíjat osztott ki. Ezek közül az egyiket Oláh Tibor sportmunkás, sportszervező érdemelte ki.

Sportolni az általános iskolában kezdett, ahol olyan kiváló tornatanárok avatták be a diákokat a sportolás szépségeibe, mint Bicskei Tibor vagy Losonc Rezső. Előbb kézilabdakapusként hárította a veszélyesebbnél veszélyesebb lövéseket, majd az osztálytársak többségéhez hasonlóan ő is a labdarúgásra tért át. A ’70-es évek elejéig a Potisje csapatát erősítette, ekkor azonban az együttes feljutott a Vajdasági Ligába, a klub több vidéki játékost igazolt, így Tibor is váltott, és inkább sportszervezéssel kezdett foglalkozni.

— Munkahelyemen, a Metalban sportfelelősnek választottak, feladataim közé tartozott a vállalati sportélet szervezése. Akkoriban még élénk sportélet zajlott: kis- és nagypályás labdarúgás, kézilabda, atlétika, úszás, céllövészet, darts stb. közül választhattak a sportolni vágyók. A községi, majd a zónaversenyeken hatalmas küzdelem folyt, hiszen a győztes kvalifikálta magát a Munkásolimpiára. Abban az időben dicsőségnek számított eljutni a munkások legnagyobb sporteseményére. Tíz Munkásolimpián vettem részt, sporthorgászatban a Metal színeiben egy-egy arany-, ezüst- és bronzérmet szereztem, kispályás labdarúgásban pedig a negyedik hely a legjobb eredményünk. Később a Keramikába kerültem, a színeiben sporthorgászként két bronzot nyertem. A Metalban töltött éveim alatt a környék legnépesebb küldöttségeként látogattuk a munkássportjátékokat, szinte minden sportágban rajthoz álltunk — eleveníti fel a múltat.


Oláh Tibor az életműdíjjal (Szabó Attila felvétele)

A Testvériség-Bratstvo Sporthorgász-egyesületnek negyven éve tagja, egy mandátumban az elnöki tisztséget is ellátta, a sportszövetségben négy évig volt elnök, valamint a Partizan Községi Testnevelési és Üdültetési Szövetségben is szerepet kapott. Rengeteg eseményt szervezett, hiszen akkoriban a Munkásolimpia mellett Falusi olimpia is létezett, mely hatalmas népszerűségnek örvendett a községbeli települések körében.

— A sportszövetség elnökeként, immár harminchat éve elindítottuk a Horgos és Magyarkanizsa közötti úszó- és futómaratont, melyet harminc alkalommal — amíg a verseny nem költözött be a városba — le is futottam. A szervezésben mindmáig részt veszek, a csónakosok munkáját szervezem az úszómaraton alkalmával. A horgászversenyek szervezéséből is kiveszem a részem. A Testvériségben annak idején a felnőttek számára községi ligát, a pioníroknak és az ifiknek Tisza menti ligát szerveztünk. Mindkét korosztályban tizenöt-tizenöt csapat vett részt, melyek hétről hétre megmérkőztek egymással. A liga erősségét bizonyítja a tény, hogy az országos bajnokságon legtöbbször a Tisza menti körzet csapatai közül kerültek ki a bajnokok. A liga huszonöt éven át működött. Lánycsapatunk többszörös országos bajnok, többek között lányom, Gabriella is rengeteg érmet és serleget nyert ebben a sportágban. Mi indítottuk el a Kiskunhalas és Magyarkanizsa közötti testvérvárosi sporttalálkozót is 1987-ben. Tavaly májusban a magyarkanizsaiak még vendégszerepeltek Halason, az ősszel azonban a halasiak már nem látogattak el hozzánk. Nem tudom, ennek mi az oka, de úgy látszik, a kapcsolat megszakadt, vagy csak szünetel. Aktív szerepet vállaltam mind a tizenegy horgászfesztivál szervezésében — a rendezvény profi horgászversenyt is magában foglalt —, de ez sem létezik már. Sokat változott a sport, ebben pedig nagy szerepe volt a ’90-es éveknek, az ország szétesésének, a háborúnak és a gazdasági körülményeknek is. Évtizedekkel ezelőtt még selejtezni kellett a Munkásolimpiára, ma már viszont szinte minden jelentkező mehet a zárótornára. Manapság egyre kevesebb vállalat támogatja a sportot, és egyre kevesebb gyerek is érdeklődik valamely sportág iránt. Negyven éve az volt a dicsőség, ha az ember csinált valamit, nem is gondoltunk a pénzre. A mai világban azonban már más a helyzet — állapítja meg.

Nosztalgiával emlékezik vissza az egykori kis stadionra, melynek helyén ma a Művészetek Háza található. Nyitott, reflektorokkal és lelátókkal büszkélkedő kézilabdapálya várta a sportág szerelmeseit, akik a nagymise befejezése után végigszurkolhatták a vajdasági ligában szereplő Kanizsa csapatának mérkőzéseit. A létesítmény emellett a húsz-harminc csapat részvételével megtartott, nyári kispályás labdarúgótornának, majd a községi kispályás labdarúgóliga küzdelmeinek is otthont adott. Minden vállalat képviselte magát a bajnokságon, a vendéglátóipari létesítmények és több magáncég is indított csapatot. Szinte presztízsnek számított részt venni az izgalmas, parázs mérkőzéseken.

A sportágak közül a sporthorgászat áll Tiborhoz a legközelebb, azzal töltötte a legtöbb időt. Előfordult, hogy hónapokon át, versenyről versenyre jártak, szinte alig tartózkodtak otthon. Az életműdíj váratlanul érte, kellemesen meglepte.

— Szeretetből csinálom azt, amit csinálok. Ha nem így volna, akkor semmit sem szerveznék. Mindig az jut eszembe, nekem mennyire jólesett annak idején, hogy elődjeink kispályás focibajnokságokat és horgászversenyeket szerveztek, melyeken a többi fiatallal együtt én is részt vehettem. Szervezőként viszont most én nyújtok sportolási lehetőséget a fiataloknak. A sport a ’70-es évek elejétől a ’90-es évek elejéig élte fénykorát. Mindig azt vallottam: a sportot és a politikát külön kell választani. Mihelyt a politika beleszólt egy-egy sportesemény megszervezésébe, a rendezvény azonnal hanyatlásnak indult. Úgy voltam vele, hogy a politika tegye le az asztalra a szervezéshez szükséges pénzt, mi pedig tesszük a dolgunkat, senki se szóljon bele. Az esemény végeztével a politikusok mindig elmondhatták véleményüket, kritizálhattak is, de úgy voltam vele, a szervezést hagyják ránk — mondta Oláh Tibor.

A sportot ma is követi, csak a Potisje focimeccseire nem jár. A maraton és a különféle horgászversenyek szervezésében rendszeresen közreműködik. Munka mindig akad, hiszen a közelmúltban egyéni országos bajnokságot rendeztek a pionír és az ifjúsági korosztályú horgászok részére, májusban pedig a veteránok és a mozgássérültek selejtezőjére kerül sor Magyarkanizsán. A legnagyobb verseny a veteránok és a fejlődési rendellenességgel születettek világbajnoksága lesz, melyet június 5-e és 10-e között tartanak majd meg.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..