Sajnos még mindig nem látszik annak a bizonyos alagútnak a végén a fény, nem tudjuk, mikor lélegezhetünk fel a mindennapjainkat most döntően befolyásoló járványhelyzettől. Többnyire a negatív hatásairól cikkeznek, bár a közlekedés visszaeséséből eredően bizonyos környezetvédelmi szempontból előnyös mellékhatásokról is beszélhetünk.
A tömegével törölt légi járatok, működésüket teljesen leállító kereskedelmi légitársaságok, szellemkastélyokká vált, kiürült repülőterek gazdasági szempontból mind-mind káros következményei a helyzetnek. Ennek egyik mellékhatása pedig, hogy egy ideje már mérhetően kisebb a légszennyezés, amióta felütötte a fejét a vírus. Amellett, hogy a pandémia súlyos gazdasági visszaesést okoz, a környezetvédelemnek nagyon is jót tesz: sokkal kevesebb ember mer vagy tud kontinenseket átrepülni egy-egy hosszú hétvége miatt, átlagosan nem kevesebb, mint 13 000 járatot törölnek naponta a légitársaságok, a hajóutak népszerűsége is a karanténos rémtörténetek után egyértelműen visszaesett. Nem mellékesen vannak olyan fogyasztási cikkek, amelyek most nem utaznak sok ezer kilométert azért, hogy a bolti kínálatot gazdagítsák. Az emberek a helyi termékekre térnek át.
Ahogyan a világ bezárkózott most a koronavírus miatt, úgy lélegzik fel a Föld. Bizonyos elemzések szerint most élünk olyan életmódot, amely ahhoz kellett volna, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon megállítsuk. Nyilván nemigen lehet ezt ilyen pontosan kiszámolni, de ha csak részben is igaz, már akkor is a pozitív mellékhatások közé sorolhatjuk. A bolygónkat szennyező, életmódunkból fakadó károsanyag-kibocsátás most jelentősen lecsökkent.
Illusztráció (Pixabay.com)
Egy meglepő eredményeket mutató elemzés szerint több emberéletet sikerült megóvni a légszennyezés csökkenése által, mint ahányan meghaltak a járvány következtében. Ezzel természetesen nem a koronavírust szerették volna pozitív színben feltüntetni, de az analízis eredményei mégis elgondolkodtatóak.
Maradj otthon! — általában erre biztatnak most mindenkit a kormányok, járványügyi szakemberek. Az otthoni energiahasználat azonban ennek nyomán megnő. Az energia jó részét pedig még mindig környezetszennyező, fosszilis energiahordozók égetésével termeljük. Az arányok ugyan országonként és régiónként változnak, de ez biztosan egy káros mellékhatásként jelenik meg.
Ha viszont hosszabb távon vizsgálódunk, és arra koncentrálunk, mi várható a jövőben, arra döbbenhetünk rá, hogy amíg az óriásvállalatok vezetői nemrég még többnyire a környezetvédelmi törekvésekre koncentráltak, és nagyobb pénzösszegeket tettek félre arra, hogy a márkájuk zöldebbé váljon, addig a járvány után ilyesmire nem lesz tőkéjük, hiszen mindent a fennmaradás érdekében fognak felhasználni.
Azt is érdekes megfigyelni, hogyan hat a járvány a bűnözésre lokális és globális szinten is. Chicagóban, az egyik legtöbb bűntényt regisztráló amerikai nagyvárosban összességében 10 százaléknyit esett vissza a bűnözés a járvány kezdete óta. A kábítószerrel való visszaélés 42 százalékkal csökkent. Világszerte is azt mutatják a statisztikák, hogy kevesebb a gyilkosság, a bűnözők nem zaklatnak annyi embert. A körülmények is megnehezültek a korlátozások miatt, de nyilván a bűnözők is félnek attól, hogy elkapják a vírust, ezért otthon maradnak.
A gazdaság kifehérítését is jelentősen elősegíti a helyzet. A nem bejelentett foglalkoztatottaknak nem lehet bizonylatot kiadni, ha kijárási tilalom idején kellene munkára menniük, továbbá az állami kedvezmények és támogatások sem igényelhetőek. A jövőbeli statisztikákat érdekes lesz majd ennek tükrében is megvizsgálni. Alapos elemzéssel még a szürkegazdaság részarányát is egészen pontosan meg lehet határozni.
