Véget ért az idei méhészév, mely egy erősen közepes hozammal gazdagította a méhesek tulajdonosait. Marecskó Mihály bácsfeketehegyi méhésznél érdeklődtünk arról, hogy milyen nehézségeket tartogatott ez az esztendő a méhcsaládok számára.
— Az enyhe tél igencsak fontos tényezőnek számított, hiszen emiatt a méhcsaládokkal nem volt semmilyen problémánk sem, azaz szinte veszteség nélkül tudtuk átteleltetni a bogarainkat. A melegebb tél miatt a fiasítás is korábban elkezdődött, ami rákényszerítette a méhészeket, hogy elegendő táplálékot adjanak az állataiknak, mivel kora tavasszal többet használnak fel a sikeres fiasítás érdekében. A gyümölcsösökben a szeszélyes időjárás következtében fagykárosodást szenvedtek a fák, ergo kevés virággal indultunk a tavasszal. A hideg idő kihatott a repcére és az akácra is, amivel a későbbiekben szembesültünk. A fagyok után a repcevirágzásban bíztunk leginkább, hiszen ez általában robbanásszerű fejlődést tesz lehetővé a méhecskéknek. Nagyon fontos az akácfa virága is, de ott is 60-70 százalékos fagykárral számolhattunk az első virágoknál, így késett a második hullám. Itt megint csak gondot okozott az időjárás, nagyon lehűlt a levegő, ráadásul sok eső is esett, ezért csak elenyésző mennyiségű akácmézet tudtunk begyűjteni.
* Mi következett ezután?
— Az akácvirágzás végeztével általában a hársra szokták szállítani a rovarcsaládokat, de ezzel én magam nem foglalkozom. Inkább az erőviszonyaik kiegyenlítésére törekedtem, tehát rajokat állítottam össze, illetve atkairtást is végeztem. A hársot a napraforgó követte, amikor is egy újabb problémával találtuk magunkat szembe: több dél-szerbiai méhész érkezett községünk területére, és többnyire kérdezés nélkül helyezték el méhcsaládjaikat a napraforgószántóknál. Mindezt új helyszínek keresésével próbáltuk orvosolni.
* Gyakran hallani a méheket érintő mérgezésekről. Az idén volt-e erre példa?
— Szerencsére nem tapasztaltunk ilyesmit. El kell még mondanom, hogy az olajrepce, az akác és a hárs rendkívül gyenge virágzása után a napraforgó kihúzott bennünket a pácból. Ahová a saját méhesem volt felállítva, ott a virág nagyszerűen mézelt, ezért is lehetek elégedett az idei év hozamával, hiszen egy erősen közepes termést tudtam kipörgetni a méheim „verejtékes” munkájának köszönhetően.
* Augusztus elejétől fel kell készíteni a méheket az újabb télre. Ön hogyan végzi ezt?
— Itt a fészekrendezést kell elvégezni, azelőtt viszont az atkairtást. Fontos kísérni, hogy a méheknek mennyi élelmük van, hiszen át kell vészelniük a telet. Ilyenkor mi hazaszállítjuk őket a bázisunkra, amiatt is, hogy ne kelljen sokat utazgatnunk, meg hogy kéznél legyenek, így bármilyen gond merülne fel, könnyedén és gyorsan tudunk majd reagálni.
Mihály szerint a tavaszi mézbetakarítással szenvedtek a legtöbbet az idén, hiszen a szeszélyes időjárás több növényt is megkárosított. A virágocskák hiányában a méhcsaládok szorgos dolgozói nem tudtak elegendő nektárt gyűjteni, ami az időszak mézmennyiségén is meglátszódik. Interjúalanyunk elmondta még, hogy a napraforgónak köszönhető szép hozam a mutatója annak, hogy méhesét erős családok alkotják.