Száz terhességből egy méhen kívüli. Kialakulásának okai nagyrészt ismeretlenek. Arra a statisztikai adatra sincs pontos magyarázat, hogy miért jön létre nagyobb arányban azoknál a nőknél, akiknek már volt méhen kívüli terhességük.

Akkor alakul ki, amikor a megtermékenyült petesejt nem a méh üregében ágyazódik be. Ennek megértéséhez fontos tudnunk, hogy a petesejt megtermékenyülése nem a méh üregében történik, hanem a petesejt „utazása” közben, a petevezetékben. A megtermékenyült petesejt ezután osztódásnak indul, és folytatja útját a méh ürege felé, ahová csak néhány nap elmúltával ér — többsejtes állapotban —, és itt beágyazódik a méh falába. Néha (gyulladásos betegségek, a petevezetéken vagy a női kismedencében végzett műtétek következtében, de leginkább ismeretlen okból) a megtermékenyült petesejt nem vándorol tovább a méh felé, hanem a petevezeték falába ágyazódik, és itt indul növekedésnek. A méhen kívüli terhességnek ez a leggyakoribb formája (98%). A fennmaradó 2 százalék esetében a méhnyakon, a petefészken és a hasüregben alakul ki.

A méhen kívüli terhesség tünetei és diagnosztikája

Manapság a modern diagnosztikai eszközök segítségével a betegség felismerése nem okoz különösebb nehézséget, feltéve hogy gondolunk rá. Szándékosan használtam ezeket a szavakat, a betegség tünetei ugyanis a legtöbb esetben nem jellegzetesek. Melyek ezek? Alhasi fájdalom, elmaradt menstruáció és — nem minden esetben — enyhe vérzés. Vegyük sorra a tünetek okait:

• Alhasi fájdalom: jelentkezhet a petevezetékben fejlődő embrió növekedésének következtében, mivel az embrió elegendő hely hiányában feszíteni kezdi a petevezeték falát. Ezt fájdalom kíséri, valamint a fal meg is repedhet, ami hasüregi vérzést idézhet elő, és ez — ha nem ismerjük fel időben — a beteg halálához vezethet.

• Elmaradt menstruáció: noha nem a megfelelő helyen, a terhesség mégis létrejön. A hormonális hatásra folytatódik a sárgatest progeszterontermelése, és ez meggátolja a méh nyálkahártyájának lelökődését — akárcsak a normális terhességek esetében. Ennek következményeként elmarad a menstruációs vérzés. Mindezek után zavarba ejtő a következő tünet, amely nem más, mint a:

• Vérzés: minden esetben később, tehát nem a várható menstruációs vérzés idején jelentkezik, kisebb intenzitással. Ennek oka, hogy noha a hormon (HCG) termelése megindul, szintnövekedésének üteme elmarad a normál terhesség során megszokottól, ezáltal a méh nyálkahártyája instabillá válik, és helyenként lelökődik. Ez a menstruációshoz hasonló, de annál jóval gyengébb vérzést okoz.

Ha a fenti tünetek megléte gyanút ébresztett, diagnózisunkat a következő módon igazolhatjuk:

— BHCG-mérés: mint már említettem, ez a terhesség idején létrejövő hormon, melyet a méhlepény szövete termel. Szintjéből következtethetünk a terhesség fennállására. A gyógyszertárakban is kapható terhességi tesztekkel ellentétben igazán megbízható eredménnyel csak a laboratóriumi vérvizsgálat szolgálhat.

— pozitív BHCG-teszt esetén, ha az ultrahangos vizsgálat során nem észlelünk terhességet a méh üregében, biztosak lehetünk benne, hogy a beágyazódás a méh üregén kívül történt. A fejlődő embriót csak ritkán sikerül azonosítani, általában csak akkor, ha elér egy bizonyos méretet anélkül, hogy súlyosabb tüneteket okozna.

A méhen kívüli terhesség kezelése

Indokolt esetben megkísérelhető a gyógyszerrel való kezelés, ennek részletes ismertetése azonban meghaladja a cikk kereteit. A leggyakoribb megoldás az egyoldali petevezeték eltávolítás, mely történhet nyitott hasi műtéttel vagy — manapság mind gyakrabban — laparoszkópos beavatkozással. Ez utóbbi kisebb heggel jár, és a műtét utáni felépülés is rövidebb ideig tart.