2015-re két nagyobb versenyt tervezett, az egyik a június közepén megrendezendő prágai kontinensviadal, a másik pedig az októberi, chicagói világbajnokság. A világbajnokság előtt egy héttel azonban Szabó Ozor, a magyar válogatott tagja felajánlotta Miklósnak, hogy ha kedve tartja, velük tarthat a Budapesttől 850 km-re fekvő városba.

— A prágai Eb-re napi 2,5-3 órát edzek, az ukrajnai viadalra viszont nem készültem különösebben, hiszen sokáig azt sem tudtam, hogy a WPA szövetség világbajnokságot tart. Az Eb-re való felkészülés ötödik hetében voltam, és úgy gondoltam, miért ne próbálnám meg a kontinensviadalt. Utánanéztem, kik is lesznek ott a versenyen, és láttam, hogy ellenfeleim 205 kg teljesítésére képesek, én pedig, ha nagyon muszáj, akkor kinyomom a 225-230 kg-os súlyt is. Elsőre 210 kg-ot kértem. Életemben először a súlyt beleütöttem a villába, a szervezők ugyanis nem a hármas, hanem az ötös villába tették a nehezéket, így nekem utána kellett nyúlnom, hátrább kellett csúsznom, és emeléskor a súly a villához ért. A gyakorlat közben érzékeltem, mi a helyzet, viszont lesz, ami lesz alapon kinyomtam a súlyt. A főbíróval ellentétben a segédbírók sikeresnek minősítették a gyakorlatot. Ellenfeleim 195 kg-mal kezdtek, majd másodikra 205 kg-ot kértek. Én másodikra 215 kg-ot teljesítettem, harmadikra pedig még 5 kilogrammal többet, azaz 220-at, mely új Európa-csúcs. Ozor barátom javasolta, hogy harmadikra inkább kérjek 225 kg-ot. Én viszont úgy gondoltam, hogy nem terhelném feleslegesen a szervezetem, inkább tartalékolnék az Eb-re, melyen világcsúcsot szeretnék dönteni. Biztosra mentem. A második helyezett cseh sportolót így is 15, a harmadik lengyelt pedig 25 kg különbséggel győztem le — mondta Miklós, aki 2011-ben az egyesült államokbeli Atlantában, két évvel később a finnországi Tamperében, egy évre rá pedig az ausztriai Telfsben lett világbajnok, valamint kétszeres világcsúcstartó is egyúttal. Az ukrajnai vb-t rendkívül jól megszervezték, az időpontokat pontosan betartották. A mezőny pedig a legerősebb volt, mellyel Miklós valaha találkozott, hiszen az egykori szovjet tagköztársaságok mindegyike képviseltette magát. Több világraszóló eredmény is született, hiszen a 100 kg-os mezőnyben a vállsérüléssel bajlódó Oleg Bazilevics 247,5 kg-ot teljesített, az abszolút bajnok, grúz Roman Emerasvili pedig a 75 kg-os mezőnyben 230 kg-mal lett első. Ráadásul mindketten rendkívül segítőkészek, nem úgy, mint az egyesült államokbeli versenyzők, akik már igencsak elrugaszkodtak a földtől.

Miklósnak ez volt az első olyan nagyobb versenye, amikor másnap nem volt izomláza. Természetesen büszke a negyedik világbajnoki címére, de várja a további támogatók és a segíteni tudó emberek jelentkezését is, hiszen az a vágya, hogy részt vehessen a chicagói vb-n.

Az edzésmódszeren az utóbbi időben egy kicsit változtatott, immár szervezetkímélőbb megoldásokat részesít előnyben.

— Tavaly még havonta egyszer törekedtem a maximális súly elérésére. Ezt azonban többet nem csinálom, mert ezzel a módszerrel a verseny előtt csúcsformába kerültem ugyan, de előfordult, hogy a megmérettetés során már nem tudtam azt teljesíteni, amit az edzésen elértem. Az új módszer szerint az edzésen 85-90 százalékot teljesítek, majd ezt kétszer-háromszor megismétlem. Az a lényeg, hogy nagy súly legyen a kezemben, de ne a lehető legnagyobb. A versenyen viszont már mindent beleadok. Ez a módszer jól bevált. Nemsokára negyvenéves leszek, és a szervezetem már nem ugyanúgy reagál a nagy súlyokra, mint korábban, másrészt viszont, ha nem muszáj, akkor nem terhelném feleslegesen az ízületeimet, a versenyen éppen eléggé igénybe vannak véve — mondta, majd megköszönte mindazoknak a támogatóknak a segítségét, akik lehetővé tették számára az ukrajnai vb-n való részvételt.

A június 16-án kezdődő prágai Eb-n erős mezőnnyel számol, a célja pedig az aranyérem megszerzése mellett megdöntetni a világcsúcsot, mely reményei szerint június 17-étől már 235 kg lesz. A chicagói világbajnokságnak hasonló célokkal vágna neki, a vb-cím megvédésén kívül ott is új világrekordot szeretne felállítani.