Megváltozott a francia politikai logika
Talpai Lóránt
2021.07.10.
LXXVI. évf. 27. szám
Megváltozott a francia politikai logika

Regionális választásokat tartottak Franciaországban, az eredmény vélhetően bizonyos szempontból kihathat majd a jövő évi elnökválasztásra is. Dr. Soós Eszter Petronella politológust és Franciaország-szakértőt kérdeztem a választások kapcsán.a

Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi francia belpolitikai folyamatokat, érdemes egy kissé visszatekinteni, és visszaugorni néhány esztendőt a legutóbbi francia elnökválasztásig. Akkor Emmanuel Macron rendkívül furcsa körülmények között került hatalomra, hiszen még a választások napjának végéhez közeledve is úgy tűnt, hogy nem nyerhet, de valamilyen „rejtélyes” csoda folytán fordulat következett be.


Dr. Soós Eszter Petronella

* Hogyan kormányzott az eddigiekben Macron?

— A legfontosabb változásként azt emelném ki, hogy az elmúlt években átalakult a pártrendszer. Egészen 2017-ig a két nagy kormányzópárt, a Republikánus és a Szocialista Párt váltotta egymást. Ekkor azonban történt valami, ami megtörte ezt a hagyományos politikai struktúrát, és dominánssá tette a globális-lokális versengést. Ennek a bizonyos globalizációs törésvonalnak az egyik oldalán áll Emmanuel Macron, a másik oldalán pedig Marine Le Pen. Ez a folyamat pedig háttérbe szorította a hagyományos pártokat. Macron egyrészt képes volt átalakítani a politikai erőviszonyokat, másrészt ügyesen élezte ki, illetve erősítette fel a globális-lokális szembenállást a választók között. Természetesen Macron kormányra kerüléséhez szerencse is kellett. Például ha François Fillonnak nem derülnek ki korrupciós ügyei, akkor a 2017-beli választások nem biztos, hogy az ismert eredménnyel zárultak volna. Macron eddigi kormányzásának a lényege tehát a francia politikai logika átalakítása és megváltoztatása volt.

* A napjainkban megtartott regionális választásokon Macron pártja rendkívül rossz eredményt ért el, riválisa, Marine Le Pen jóval jobban szerepelt, de neki sem sikerült átlépnie saját árnyékát. Elképzelhető, hogy jövő évi elnökválasztáson nevető harmadikként Nicolas Sarkozy egykori pártjának, a Republikánusoknak a jelöltje fog befutni? Egyszóval mit olvashatunk ki a regionális választás eredményeiből, és mi várható jövőre?

— Személy szerint a regionális eredményéből sok mindent nem olvasnék ki, mivel jelentős szavazói réteg maradt távol a voksolástól. Ezáltal a regionális választásokon azok a pártok szerepeltek jól, amelyeknek idősebb és fegyelmezettebb szavazói bázisuk van. Emellett újra kiderült, hogy mind Macron, mind Le Pen pártjának rossz a helyi beágyazottsága. Az is egyértelművé vált, hogy a konzervatívoknak, avagy a Republikánus Párt jövőbeli jelöltjének is van esélye az elnökválasztáson. Xavier Bertrand lehet egyébként a konzervatívok potenciális jelöltje, de mindez csak jövő őszre fog kiderülni. Egy jó kampánnyal, és kihasználva Macron meg Le Pen pártjának esetleges kampányhibáit, kijelenthető, hogy igenis van esélye a Republikánus Pártnak. Továbbá a jövő évi elnökválasztás azért sem előre lejátszott, mert a polgárok 79%-a mondja azt, hogy szavazna szélsőséges jobb- vagy baloldali pártokra is, esetleg otthon maradna, érvénytelenül voksolna. A mai számok alapján Macron a fő esélyes, de számos olyan körülmény alakulhat ki, amely felülírhatja a papírformát.

* Macron politikai stratégiáját figyelve egyértelműen érezhető egy bizonyos jobbrafordulás az utóbbi időszakban. Bizonyára érzi, hogy a republikánus szavazók nélkül nem sok esélye van a közeljövőt illetően.

— Igen, ez Macron első fordulós stratégiája, mindezt annyival egészíteném ki, hogy a második fordulóban szüksége lesz a baloldali szavazókra is. Ezért arra számíthatunk, hogy a következő hónapokban nekik is próbál valamiféle üzenetcsomagot küldeni, főként azért, mert a baloldali szavazók egy része egyre kiábrándultabb. Ahhoz pedig, hogy működjön a Le Pennel szembeni köztársasági összefogás, Macronnak mind a jobboldali, mind a baloldali szavazókat meg kell szólítania.


MTI felvétele

* Mint ismeretes, Franciaország 2022 első félévében, az elnökválasztási kampány kellős közepén lesz az Európai Unió soros elnöke. Vélhetően mindez Macron malmára hajthatja a vizet.

— Mondhatjuk, hogy Macron nagyon szeretné ezt kihasználni, 2017-ben is egyértelműen ő volt a proeurópai elnökjelölt, és azóta is nagyon aktív Európa-politikát folytat. Macron mindenképp jelentős szimbolikus tőkét próbál majd kovácsolni az unió soros elnökeként. Legutóbb egyébként 2008-ban volt soros elnök Franciaország, és akkor Nicolas Sarkozy is nagyon jól tudott kijönni ebből a pozícióból. Az uniós elnökség tehát kiváló lehetőség a politikai imázs építésére.

* Az utóbbi időszakban egyre inkább előtérbe került a francia választási rendszer megváltoztatásának igénye. Ha a különféle politikai oldalak szempontjait vesszük figyelembe, ki hogyan és mit változtatna a választási rendszeren?

— Franciaországban kétfordulós választási rendszer van, ami a nagy pártoknak kedvez. Egyes kisebb pártok azonban hosszú ideje azt követelik, hogy tegyék a választási rendszert arányosabbá vagy vegyessé. Erre született is egy reformjavaslat, de olyan mandátumkiosztási szabályokkal, hogy az nem tetszett az érintetteknek. Szóval egyelőre még nem történt meg a rendszer átalakítása, a nagyobb pártoknak ugyanis továbbra sem érdekük a reform.

* Végül, de nem utolsósorban melyek napjaink Franciaországának legnagyobb társadalmi és gazdasági kihívásai? Mi foglalkoztatja leginkább a franciákat?

— Néhány nagy társadalmi konfliktust emelnék ki. Az egyik a sárgamellényesek lázadása, mely a társadalmi mobilitásról, avagy a társadalmi ranglétrán történő magasabbra jutás nehézségeiről szól. Ez főként a vidéki dolgozók és az alsó középosztály nehéz helyzetéből fakad. Egy másik mobilitási probléma a külvárosokban élő, bevándorló származású népesség ügye. A köztársasági szolgáltatások ezeken a helyeken nem működnek túl jól, és nyilván mindez megnehezíti az integrációt is. A harmadik fő gond pedig a nemzetbiztonsághoz, a terrorizmushoz és az iszlamizmushoz kapcsolódik. Az iszlám kérdése különösen foglalkoztatja a franciákat. De mindegyik problémakör része a társadalom klasszikus kérdéseinek is, mégpedig azoknak, hogy tudnak-e az emberek előrehaladni, illetve mennyire vannak biztonságban, vagy hogy milyen jövője lesz Franciaországnak.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..