Megvalósította a megvalósíthatatlant
Kartali Róbert
2022.07.08.
LXXVII. évf. 27. szám
Megvalósította a megvalósíthatatlant

Család, munka és közösségépítés — ez a három fő cél vezérelte egész eddigi életében Miavecz Béla nyugalmazott ügyvédet és közjegyzőt, a temerini községi bíróság korábbi elnökét, az újvidéki Európa Kollégium megálmodóját, aki több évtizedes közösségi munkájának elismeréséül Magyar Arany Érdemkeresztben részesült.

Miavecz Béla 1954-ben született Temerinben, iparos-, vállalkozói, értelmiségi és politikuscsaládban. A gimnáziumot Újvidéken magyar nyelven fejezte be, majd az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán diplomázott. Nemzetközi közjogi és magánjogi posztgraduális tanulmányait Bécsben és Regensburgban folytatta, majd Újvidéken nemzetközi magánjogi szakon szerzett magiszteri diplomát. Pályája kezdetén három évig dolgozott vállalati jogászként, majd tizenegy évig volt a Temerini Községi Bíróságnak előbb bírája, majd elnöke. 1992 és 2015 között ügyvédként tevékenykedett, majd a 2021-beli nyugdíjaztatásáig közjegyző Temerinben. A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, a Vajdasági Magyar Jogászegylet és a VMSZ temerini szervezetének alapító tagja.

— Negyvenöt éve vagyok a közéletben, tavaly októberben lettem nyugdíjas. Örök életemben jogászként dolgoztam, és mindig a munkámból éltem meg. Politizáltam, de sohasem voltam megélhetési politikus. Mindezt meggyőződésből tettem, nem pedig azért, hogy kapjak valamilyen jól fizető állást. Először a történelmi VMDK-nak voltam tagja, majd a pártszakadás után beléptem a VMSZ-be. Úgy gondoltam, hogy a javaslataimmal, ötleteimmel segíteni tudok a magyar közösségen. A dél-bácskai és a szerémségi körzeti szervezet elnöke voltam, ez volt a VMSZ területileg legnagyobb körzeti szervezete, idetartozott Temerin, Újvidék, egész Szerémség, Titel, Verbász, Szenttamás. Mindig új ötlettel álltam elő, mivel kisgyerekkorom óta megtanultam, hogy nincs lehetetlen. Ha célt tűzöl ki magad elé, még ha az egyeseknek megvalósíthatatlannak tűnik is, de te úgy látod, hogy megvalósítható, akkor azt meg kell tenni. Ezt a szüleim és a nagyszüleim is így csinálták, nekem pedig a génjeimben maradt. Soha nem voltam az a típus, hogy ne kezdjünk el valamit, mert úgysem lesz belőle semmi. Így történt ez az Európa Kollégium esetében is.

* Hogyan valósult meg az, amit ma joggal nevezhetünk élete egyik legfontosabb érdemének?

— Úgy gondoltam, kellene egy egyetemistaotthont építeni, mert amikor beiratkoztam a jogra, negyvenöt elsős magyar joghallgató volt, de mi sajnos nem ismertük a többi magyar egyetemistát, pedig abban az időben sokan voltunk. Akkoriban még nem voltak magyar gólyabálok, mint az utóbbi években, ahol megismerkedhettünk volna. Az volt az ötlet, hogy az új magyar kollégiumban a magyar egyetemisták között, amíg be nem fejezik az egyetemet, életre szóló kapcsolatok, barátságok, de akár házasságok is kialakulhatnak. Voltak, akik azt mondták, ne álmodozzak Újvidéken magyar egyetemistaotthonról, és jó néhány újvidéki értelmiségi megkérdezte: Béla, hát mit csinálsz te? Nem vagy te normális, szegregációt akarsz? Persze nem álltam el az elképzelésemtől. Láttam, hogy a telepi katolikus templomnak van egy óriási telke, mely jó helyszín lehetne a kollégiumnak, közben pedig létrehoztam az Európa Alapítványt. A körzeti szervezet alelnöke Bunyik Zoltán volt, ő is támogatta az ügyet, és Galambos László is. Elmentünk Szabadkára, bemutattuk a tervet az elnökségnek. Akkor Kasza József volt a VMSZ elnöke. A nevek már nem fontosak, viszont az elnökségi ülésen Szabadka akkori polgármesterének nem nyertük el a támogatását, mert szerinte náluk kellett volna megcsinálni a magyar egyetemistaotthont. Az elnökségből még néhányan kétségüket fejezték ki, és végül nem is született döntés. Később Újvidéken összehoztunk egy megbeszélést a katolikus papokkal, ők támogattak bennünket, és kértünk időpontot Pénzes János megyés püspöktől. Nagyon szépen fogadott bennünket, Isten áldja még nagyon sokáig. Megcsináltuk a telek ajándékozási szerződését, melyet a püspök aláírt a speciális vörös színű tintával, melyet Rómában kevernek be, és minden püspöknek ugyanolyan színű tintája van, hogy ne lehessen hamisítani. Így a tulajdonunkba került a csaknem egyholdas telek, melynek a forgalmi értéke akkor is, és ma is 25 darab 70 négyzetméteres lakás árának felel meg. Kasza József ezután mondta, hogy jó, akkor csináljuk meg. Írogattam Magyarországra az akkori miniszterelnöknek, de nem sok sikerrel, mivel baloldali volt. Végül kaptunk 100 000 eurót, melyből megcsináltuk a 6000 négyzetméteres épület tervdokumentációját. Ezután volt az elnökváltás, és Pásztor István került a VMSZ élére, aki teljes vállszélességgel beállt az ügy mögé. Tíz évig tartott az építkezés, óriási nehézségek jöttek közbe, de végül 2015 őszén a kollégium megnyitotta kapuit, és ma mintegy négyszáz magyar egyetemistának nyújt összkomfortos lakhatást, színvonalas ellátást, tanulási, szórakozási és kulturális lehetőségeket. Snejder-Sára Ildikó igazgatónő pedig azóta is nagyon pedánsan vezeti az intézményt.

* Hét éve működik a kollégium, melyet a vajdasági magyar értelmiség keltetőjének is nevezhetnénk.

— Nem csak keltetője, annál is több, hiszen a magyar értelmiségbe ilyen mérvű befektetés mind ez idáig nem történt. A vajdasági magyar fiatalok egy olyan objektumban tanulhatnak, amely a világ egyik legszebb egyetemistaotthona. Gyönyörű épület, márványlépcső, lift, minden emeleten két étkező konyhával, és minden szobában van fürdőszoba. Teljes felszereltség és ragyogó tisztaság, gyönyörű udvar, sportpályák. Most már csak rajtunk áll, hogy ezt fönntartsuk, ameddig itt magyar lesz, márpedig magyar az lesz nagyon sokáig, mert mi megmaradunk. Szóval számomra nem az a nagy dolog, hogy megkaptam a magyar állami kitüntetést, hanem az, hogy a vajdasági magyarsággal el tudtam fogadtatni a kollégium felépítésére vonatkozó javaslatot, mely nagyon merész volt, és szinte felfoghatatlan, hogy megépült akkor, amikor a tartományban a demokratákkal voltunk koalícióban, de közben a radikálisok voltak hatalmon Újvidéken. Akkor az öreg Vučević volt a városi képviselő-testület elnöke, aki ügyvéd volt — és a mostani Vučević polgármester apja. Amikor az első lépés megtörtént, elmentem hozzá, egyébként jó beszél magyarul, mert Zentáról származott. Mondtam neki, doktor úr, magyar ügyben jöttem a radikális vezérhez, ha bírsz, akkor segíts. Mondta, le a kalappal, én támogatni fogom. És valóban, akármilyen szinten volt fennakadás, rögtön intézkedett.

* Az ön nevéhez nem csupán az Európa Kollégium köthető, voltak más sikeresen véghez vitt ötletei is.

— Temerinben új bíróságot „építettem”, amikor bírósági elnök voltam. Eladtuk a régi épületét, és helyette egy gyönyörű, új bíróságot hoztunk létre. Amíg ott voltam, nem engedtem, de sajnos mára teljesen megszüntették a temerini községi bíróságot. Többször javasoltam a mostani vezetőségnek, hogy indítsa meg az újraszervezését, mert Temerinnek van 35 000 lakosa, és bíróságra szükség van, mert minden tyúkper miatt Újvidékre kell rohanni. És milyen község az, amelyiknek nincs bírósága? Nincs kihágási bíróságunk sem, azt is megszüntették. Szóval abban az időben én új bíróságot építettem, de előtte letettem a temerini sportcsarnoknak az alapkövét. Annak nem én voltam az ötletgazdája, de én voltam az akkori testnevelési titkárság közgyűlésének az elnöke.

* Van üzenete a következő generációnak?

— Meggyőződéssel állítom, hogy minden magyarnak, aki valamilyen funkciót kap, a magyar szavazóknak köszönhetően, annak kötelessége ezt megszolgálni és alázatosnak lenni. A telefonokra tessék jelentkezni, és nem patópáloskodni, hanem igenis szolgálni. És ha jó ötleted van, azt meg lehet valósítani. Először a saját közösségen belül kell elfogadtatni, majd a többségi nemzet, a szerbek támogatását is meg kell szerezni. Itt elsősorban anyagiakról van szó, hiszen nem várhatjuk el, hogy nekünk mindent az anyaország fizessen. A kollégium felépítésére 5 millió eurót adott a tartomány, mivel a vajdasági magyarságnak kellő számú képviselője volt a tartományban. Az Orbán-kormány 1 millió euró értékben rendezte be a kollégiumot, és az intézmény működését a mai napig az anyaország finanszírozza. Ez mind nagyon szép, de nem lehet állandóan a magyar támogatásra számítani, ezért kell hogy mi, magyarok mindig pozícióban legyünk. Hála istennek most ott vagyunk, de okosan kell politizálni, hogy minél több támogatást szerezzünk a vajdasági magyar ügyeknek.

Fényképezte: Molnár Edvárd

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..