Az évforduló alkalmából az intézet Kárpát-medencei értéktár-konferenciát és értéktár-kiállítást szervezett, melyhez kísérőrendezvények is társultak.

A szakmai tanácskozáson megjelent muravidéki, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, anyaországi és vajdasági résztvevőket, vendégeket Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója üdvözölte. Mint mondta, a Kárpát-medencéből azok a meghatározó partnerintézmények, szakmai műhelyek, egyesületek képviselői, intézményvezetői vannak jelen, akikkel már évek óta sikeres együttműködést alakítottak ki és közös szakmai programokban vettek részt, erre az alkalomra pedig az értékmozgalomra, az értékmentésre és –gyűjtésre vonatkozó előadásokkal érkeztek. Ők azok, akik azon dolgoznak, hogy a nemzeti értékek mentése, bemutatása és újrafogalmazása közös üggyé váljon.

— Az elmúlt két évtized során az intézetünk fáradhatatlan munkával, elhivatott intézményalapítók és -vezetők, kollégák, együttműködő partnerek, alapító szervezetek és támogatók közös erejével azon dolgozott, hogy feltárja, dokumentálja, láthatóvá és elérhetővé tegye a vajdasági magyar közösség értékeit, mindeközben hidat építsen múlt, jelen és jövő, valamint nemzedékek és régiók között. És hogy ennek a hídnak a pillérjeibe beleépítsünk mindent, amit a múltból a jövőbe átvinni érdemes — ahogyan Wass Albert is fogalmazott — hangsúlyozta Kormányos Katona Gyöngyi. A teremben felállított értéktárasztalokról kiemelte, annak a közös történetnek a darabjai, amely a magyar kultúra, a magyar nyelv és a nemzeti identitás megtartásáról szól, és összeköti a Kárpát-medencében élő magyarságot.

Kormányos Katona Gyöngyi

Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága Délvidék és Diaszpóra Főosztályának főosztályvezetője köszöntőjében rámutatott, újra és újra rádöbbenünk arra, hogy hitünk és kulturális örökségünk a legerősebb megtartó gyökérzetünk, melyhez istenhitünk szent erejével, magyar szívünk szeretetével ragaszkodnunk kell. Sőt, meg kell őriznünk és tovább kell adnunk azt a friss, érdeklődő nézőpontot, amely megláttatja és felfedezteti azokat a szellemi és épített kincseket vagy éppen a konyhában sütött finomságokat, amelyeket a jövőnek meg szeretnénk tartani, vagy be szeretnénk mutatni más nemzetek számára. Emlékeztetett arra, hogy 2012-ben született meg a nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény, melynek célja, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, dokumentálásához, hozzájárulva ezzel az összegyűjtött értékek szélesebb körben való megismertetéséhez. A nemzeti értékek és a hungarikumok — mint például a Zsolnay porcelán, a kalocsai paprika, az egri bikavér, a tokaji aszú, a gulyás, de a Puskás-életmű vagy a Kodály-módszer is — mind-mind olyan jellemzők, amelyek alapján a világ bármely táján be tudják a magyarságot azonosítani, és összekötik a nemzet tagjait, bárhol éljenek is. Emellett a magyarokat a közös eszmények és példaképek — mint a szentjeink, tudósaink, olimpiai bajnokaink, költőink és íróink — is összetartják. Pirityiné Szabó Judit azt is megemlítette, hogy a nemzeti értékek gyűjteménye dicséretre méltóan bővül, gyarapszik és folyamatosan gazdagodik a határon túli értékekkel. Vajdasági kezdeményezésre a Professzorok Batthyány Körének közreműködésével hungarikummá vált ez év februárjában a déli harangszó, mely a világ számos keresztény templomában szól az örömhír és a hálaadás jeleként, és jövőre immár 570 éve hirdeti nemcsak Hunyadi János nándorfehérvári, fényes győzelmét, hanem a hit diadalát is.

Pirityiné Szabó Judit

Ótott Róbertnek, a Tartományi Kormány alelnökének a köszöntőjét távollétében Kudlik Zoltán tartományi művelődési, tömegtájékoztatási és vallási közösségi segédtitkár tolmácsolta. A beszédben a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet tevékenységét, az értéktárbizottságok tagjainak munkáját méltatta, és megállapította, hagyományaink, kulturális kincseink határokon átívelően összekötnek, vagyis az értéktármozgalom nemcsak megőriz, hanem közösséget is épít.

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke rámutatott, a helyi értékek felkutatása, a forrás megtalálása az első lépése annak, hogy valamilyen tárgy, esemény vagy szellemi termék hungarikummá válhasson. A hungarikumok és a helyben gyűjtött értékek azonban túlmutatnak a puszta értékmegőrzésen. Nemzetpolitikai szempontból éppen olyan jelentősek, mint a legkisebb közösség szempontjából. Éppen ezért a Magyar Nemzeti Tanács számára is rendkívül fontos a települési értéktárbizottságok munkája, mert olyan szellemi és tárgyi értékekre irányítják a figyelmet, amelyeket mások, talán még az ott élők sem ismernek. 

A megnyitón közreműködött Gábor Zoltán opera- és koncerténekes, a zentai Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola zenepedagógusa, akit Szenti Áron kísért zongorán.

A tanácskozás folytatásában két plenáris előadás hangzott el. Antal Andrea, a magyar Agrárminisztérium Hungarikum Főosztályának főosztályvezetője Szerethető értékeink a Kárpát-medencében és azon is túl — Mi tart minket össze? címmel, dr. habil. Raffay Endre, a Pécsi Tudományegyetem Művészettörténet Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense Az aracsi templomrom — Pusztába kiáltott szó címmel értekezett. Ezután érdekes előadások hangzottak el például a vajdasági magyarságszimbólumokról, az értékválasztás felelősségéről, a Kárpát-medencei régiók értéktárainak szerepéről, és néhány jó gyakorlatot is bemutattak.

A kísérőrendezvények sorába tartozott az Előhívott értékek — Kulturális örökségünk a fiatalok szemével című fotópályázatra beérkezett alkotások ünnepélyes tárlatmegnyitója és díjkiosztója, Nagy Csaba Liszt Ferenc-díjas tárogatóművész koncertje, valamint a táncház a Mojo Klubban az adai Borbolya tamburazenekar közreműködésével.

Az esemény kiemelt támogatója az anyaországi Agrárminisztérium Hungarikum Főosztálya volt, emellett a program megvalósulását a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Magyar Nemzeti Tanács, Vajdaság Autonóm Tartomány kormánya, valamint több intézmény és vállalkozó segítette.

A Hét Nap kiadványai az értéktárasztalon