A szerző felvételei

Hatvanhét évvel ezelőtt, csupán egyszer lett megrendezve a palicsi Magyar Ünnepi Játékok. Akkor elődeink nagyot álmodtak, és több tízezer délvidéki magyar ember gyűlt össze azért, hogy gyökereit és összetartozását ünnepelje. Az 1940-es, véres évek után közösségi hitét megerősíteni, építkezni. Egy alkalom volt az akkor, egyetlen alkalom lehetett csak, és tudjuk jól, miért. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség az 1992. évi megalakulása után rögtön azon munkálkodott, hogy méltó utódként visszahozza a délvidéki tájba a Magyar Ünnepi Játékoknak ezt a feledhetetlen csodáját. 1994-ben új alapokon, de ugyanazon célok mentén és ugyanabban a hitben útjára indította a vajdasági magyarság egész kulturális, művelődési életét átfogó rendezvénysorozatát úgy, hogy abban mindvégig a keresztény alapokon nyugvó kultúránk, hagyományvilágunk, közösségi értékeink kapjanak szerepet és kerüljenek előtérbe — emelte ki Némedi Imre, az est műsorvezetője.

Himnuszunk eléneklése után áldáskérő szertartást celebrált Paskó Csaba kelebiai katolikus plébános, Orosz Attila református esperes és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes, majd az ünnepi beszédeket és köszöntőket színes művelődési műsor követte.

— A délvidéki magyarság megannyi öntevékeny alkotója, színjátszója és színművésze, kórusa, irodalmára, képzőművésze, népdalkörök és néptáncegyüttesek, az értelmiség megannyi jeles képviselője részvételével és alkotó cselekedetével egy megismételhetetlen, de máig ható, erőt sugárzó ünnep és szeretetasztal lett valósággá hatvanhét évvel ezelőtt — kezdte ünnepi beszédét Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke. Majd számos kérdést is megfogalmazott: Mit jelképezhet ma számunkra az 1952. évi palicsi Magyar Ünnepi Játékok? Mit üzen? Meghalljuk-e a múltbéli áldást? Meghallották-e ezt a múltbéli áldást 1994-ben az I. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok szervezői, az újjá- és újraálmodók? Beszédét folytatva kiemelte: — Meghallani, újjá- és újraálmodni annyit tesz, mint tudni, hogy örökösök vagyunk. Ennek tudata kell, hogy meghatározza mindennapi cselekedeteinket. Örökösnek lenni olyan állhatatosság, amely felelőssé tesz arra, hogy örökössé, örökösül tegyünk embert és tájat: közösséget varázsoljunk itt, a Kárpát-medence déli részein, hittel, emberséggel és testvéri hűséggel a kárpátaljai, a felvidéki, az erdélyi, a Mura-vidéki, a baranyai-szlavóniai-horvátországi, őrvidéki és anyaországi nemzettársainkkal együtt és magunk mellett értük. Az örökség a ragaszkodás és az együvé tartozás története, egyúttal annak a reménynek a fohásza, hogy ne lehessen szűnése, hogy önmagától elfordulni ne kényszerüljön, hogy tudhassuk ölelni a múltat a jelenben, és akarjuk ölelni a jövőt. Összesereglésünk, lobogóbontásunk megerősít, meg kell hogy erősítsen bennünket abban, hogy a ránk bízott akár talpalatnyi földet, a ránk testált tőkét, sarjat, lombkoronát s igazán a gyökereket elődeinktől tanult jó pásztor módjára vigyázzuk, gondozzuk.

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség 2004 óta díjakkal ismeri el a közösségért végzett szolgálatot: azt a derűt, azt a hiteles őrző és teremtő munkát, amely az érték és a család, az örökség, a hagyományhűség, az alkotó- és művészi tevékenység mindennapi hitéből közösséget teremt és varázsol. Az elismeréseket a közösségektől, szervezetektől, magánszemélyektől beérkező javaslatok alapján ítéli oda a művelődési szövetség elnöksége. Sutus Áron ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:

— A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok nyitórendezvénye, úgy érzem, méltó pillanat arra, hogy meghirdessük pályázatunkat, és kérjük tagszervezeteinket, a magyar közösségi életet szervező intézményeket, önkormányzatainkat és magánszemélyeket, hogy november 15-éig küldjék meg felterjesztéseiket a Magyar Életfa díjra, az Aranyplakett és Plakett elismerésekre.

A rendezvényen számos közéleti és vallási elöljáró is részt vett, Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára pedig levélben köszöntötte az ünneplő közösséget. Kiemelte, hogy a hazaszeretet nem köthető földrajzi helyhez.

— Az ehhez szükséges erő és kitartás fontosságát valamennyien ismerik, akik Magyarország határain kívül is őrzik őseik nyelvét és kultúráját. Tudják, ahogyan mi is tudjuk, hogy a haza bennünk van, és a haza mindenhol ott van, ahol a világban magyarok élnek. Dél-Amerikában is, Ausztráliában is, de ugyanúgy a Kárpát-medence legkisebb magyar szórványában is. Mindenhol ott van a haza, ahol magyarul mesélnek az édesanyák, magyarul énekelnek a gyerekek, és együtt derülnek vagy gondolkodnak el magyar filmeket nézve. A haza szeretete és jobbításának vágya mindannyiunkat összeköt világszerte, akik tiszta szívből örülünk, és büszkék vagyunk arra, hogy a magyar nemzetbe születhettünk. A haza és a nemzeti hagyomány nélküli légüres térben, a közösség értő és részt vevő figyelme nélkül nem születnek nagy dolgok. Elődeink, akik nyomában járva újra felfedezzük az általuk felfedezett örök létigazságokat, s utódaink, akik majd a nyomunkba lépnek, mind nemzeti hagyományaink éltetői. A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok a kezdetek óta a felszabadult közös örömnek és közös ünneplésnek biztosít otthont és színteret. A nemzeti hagyomány talaján építkezve válhatott ez az otthon és színtér ilyen nagy és erős várrá, amely most 2019-ben immár 26. alkalommal várja színes és gazdag eseménykínálatával az érdeklődőket. Méltán vált népszerű rendezvénnyé napjainkra szerte a Kárpát-medencében, köszönjük ezt a mindenkori szervezőknek!

Gondolatait egy idézettel zárta: „A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.”

Az ünnepi műsorban fellépett az immár 40. életévébe lépett Csörgő citerazenekar, a Magyar Életfa díjas Faggyas József vezetésével, Kálló Béla Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Halmos Béla-vándordíj 2019. évi kitüntetettje, Csonka Ferenc prímás. Szalai Klaudia hajdújárási mesemondó, a jubileumi, XXV. Kálmány Lajos Népmese-mondó Verseny Szűcs László-díjasa, az idén tizenöt éves fennállását ünneplő Szajkó énekegyüttes Kishegyesről, az adai Bodros tamburazenekar és a Becsei Vonós Banda. Az ünnepségen válogatást tekinthettek meg Puskás Károly magyarkanizsai nyugalmazott építészmérnök a kubikosok, vályogvetők és falverők emlékének szentelt kiállításából.

Az elkövetkező hetekben, hónapokban a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok programjaiként kórustalálkozókon, néptáncosműhelyekben, szakmai értékeléseken, filmvetítéseken, irodalmi találkozókon, színjátékos vendégelőadásokon, szavalóversenyeken találkozhatunk majd egymással — hangzott el a rendezvényen.