Most már magunk mögött tudhatjuk a legforróbb napokat, heteket, hónapokat. Az idén kár lett volna a hőhullámokat számolgatni, hiszen csak egy volt, de az kitartott az évszak egészében. Nem tudok visszaemlékezni ilyen nyárra, amikor egyáltalán nem volt csapadék, hiszen a kánikulát rendszerint zápor, zivatar enyhítette, mely nemcsak a természet számára nyújtott felfrissülést, megújulást, hanem az emberi szervezetnek is.

Az időjárás nagymértékben befolyásolja közérzetünket. A forróság úgy hat az autóvezetőkre, akár az alkohol, a legmelegebb napokon a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk az egészségükre, de a baj — minden óvintézkedés ellenére — sokszor elkerülhetetlen.

A mezőgazdaság is katasztrofális helyzetbe került. A termés jelentős része tönkrement, ami pedig megmaradt, azt is kénytelenek voltak sokkal előbb betakarítani a gazdák. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megállapítsuk, az élelmiszerek ára a következő hónapokban tovább emelkedik.

Az, hogy a klímaváltozás már javában tart, tény. A szakemberek szerint ezután is forróbb nyarak, csapadékmentes telek várhatóak. Egyre szélsőségesebb lesz az időjárás. Azt viszont nem tudhatjuk, jövőre is hasonló aszályban és hőségben lesz-e részünk, és ha igen, meddig tart egy-egy hőhullám. Egyébként 2015 szeptemberében is mértünk 30 Celsius-fok feletti értékeket, és ha mi nem is tapasztaltuk, de volt már ennyire tikkasztó a nyár utolsó hava, sőt, ennél még rosszabb is. 1901 óta 2024 augusztusa volt a második legforróbb. 1922 szeptember 13-án pedig a valaha mért legmagasabb hőmérsékleti értéket rögzítették. Líbiában 57,8 Celsius-fokot mutatott a hőmérő.

Szeptember második hetére elérkezett a megkönnyebbülést hozó enyhülés, helyenként a csapadék is. Élvezzük, szellőztessünk, sétáljunk nagyokat. Végre jólesik éjjel magunkra húzni a takarót.

„Tudd, hogy az igazi változások legtöbbször az ősszel kezdődnek. Ezért soha ne átkozd az őszt.” (Yasmin Mogahed)