„Lehetséges olyan megoldást találni, amely elfogadható a nemzetközi közösség számára” — mondta a török államfő, hozzátéve, hogy a konfliktus elhúzódása senkinek nem áll érdekében. Erdoğan kifejezte reményét, hogy a két fél törökországi tárgyalásai kikövezhetik az utat a két ország vezetőjének találkozójához.

Erdoğan köszöntője után a delegációk azonnal megkezdték a tárgyalásokat.

Fotó: Tanjug/ Turkish Presidency via AP

Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter március 10-én már találkozott a dél-törökországi Antalyában, de a tárgyaláson akkor nem születtek konkrét eredmények. A delegációk a háború kezdeti szakaszában a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban találkoztak, majd azóta több egyeztetést tartottak videókonferencia formájában is.

Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes bejelentette, hogy kedden három humanitárius folyosón keresztül készülnek a civil lakosokat kimenekíteni ostromlott településekről. Elmondta, az egyik biztonságos folyosót a dél-ukrajnai Mariupolban próbálják meg kialakítani. A város polgármestere korábban azt mondta, 160 000 civil rekedt mindenféle energiaszolgáltatás nélkül az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban, ahol humanitárius katasztrófa fenyeget.

Szergej Lavrov és Dmitro Kuleba (fotó: Tanjug/ AP/Russian Foreign Ministry Press Service, Mads Claus Rasmussen/ Ritzau Scanpix)

Lavrov: az orosz és az ukrán elnök akkor találkozhat, ha közelednek az álláspontok

Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor találkozhat, ha közeledik a két fél álláspontja a kulcsfontosságú kérdéseket illetően — jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szerb sajtónak hétfőn Moszkvában.

Mint mondta, az elhamarkodott találkozó kontraproduktív lenne. Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy az orosz—ukrán tárgyalások kedden Isztambulban folytatódnak. Nemcsak látszatmegegyezés kell, mint amilyet Minszkben kötöttek, hanem eredmények kellenek — hangsúlyozta.

Hozzátette: Moszkva legfontosabb célja az, hogy Donbaszban abbamaradjon az öldöklés, melyről a nyugati nyilvánosság hallgat, és nem emelt szót akkor, amikor több ezer civil halt meg a bombázások következtében.

Ukrajna „demilitarizációja és nácitlanítása” a legfontosabb eleme a vágyott megegyezésnek — mondta az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov szerint az ukrán hadseregben szolgáló önkéntesek között sokan nyíltan náci elképzeléseket vallanak, ez pedig az európai értékrend szerint elfogadhatatlan.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint negatív következményekkel jár a globális élelmiszerpiacra az Ukrajna elleni orosz háború. Oroszország és Ukrajna a mezőgazdasági nyersanyagok, illetve élelmiszerek jelentős termelője és exportőre. A FAO előrejelzése szerint „a két országból származó gabona- és napraforgómag-export hirtelen és meredek visszaesésének lehetséges hatásait a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonban csak részben tudják majd ellensúlyozni az alternatív források”. Számos más exportáló ország termelési és ellátási képességét korlátozhatják a magas termelési és ráfordítási költségek — áll a szervezet közleményében, mely szerint „az ebből eredő globális kínálati hiány az egyébként is emelkedő nemzetközi élelmiszer- és takarmányárakat 8—22 százalékkal növelheti”.

A szervezet szakértői szerint a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonon túl is fennmaradhat „jelentős kínálati hiány a gabona- és napraforgópiacon”, ha az orosz invázió magasan tartja a kőolaj árát, és meghosszabbítja a két ország világexportban való részesedésének csökkenését. Ez akkor is megtörténik, ha az alternatív termelő országok a magasabb termékárakra válaszul bővítik termelésüket.

Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt

Humanitárius tanács: lakosságarányosan eddig Magyarországra érkezett a legtöbb menekült. A hétfői adatok szerint 530 587, az ukrajnai háború elől menekülő ember érkezett Magyarországra — közölte a kormányszóvivő a humanitárius tanács ülése után megtartott hétfői budapesti sajtótájékoztatón. Szentkirályi Alexandra elmondta, a menedékes kérelmek száma is napról napra emelkedik, 7947 ember nyújtott be ilyen igényt az elmúlt bő egy hónapban.

Értékelése szerint a háború kitörése óta eltelt időt elképesztő munka és óriási összefogás jellemezte, a magyar kormány, a segélyszervezetek, a civilek, az önkormányzatok az első percben reagáltak a humanitárius válságra. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta, egyértelmű a magyar álláspont: az ország segítséget ad minden menekültnek, de nem szállít és nem enged át a határain sem fegyvert, sem katonát.

Beszámolt arról is, hogy meghaladta a 800 millió forintot a magyar állampolgárok felajánlása a Híd Kárpátaljáért segélyprogram 1357-es adományvonalán, valamint az 11711711-22222222 számlaszámon.

Naponta 250—300, az ukrajnai háború elől menekülő ember keresi fel az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) fővárosi, Harmat utcai ügyfélszolgálati irodáját, melyet kizárólag menedékes kérelmezők ügyintézése céljából működtetnek — mondta az OIF budapesti és Pest megyei regionális igazgatóságának vezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Rózsa Mónika közölte: az idegenrendészeti főigazgatóság a kezdetektől segíti és tájékoztatja a háború elől menekülőket, a X. kerületi, Harmat utcai ügyfélszolgálati irodát pedig március 11-e óta a menedékes kérelmezőknek tartják fenn. Hétköznap, hétvégén és munkaszüneti napokon is reggel 8 órától várják őket, meghosszabbított nyitvatartással, és az ügyfélszolgálati dolgozók létszámát is emelték.

Összefoglalta: Tancsik Richárd

Források: MTI, Hirado.hu, Szerbiai RTV, Tanjug