2025-ben hosszú lesz a télbúcsúztató időszak, január 6-án, vízkereszt napján kezdődött meg és március 4-én ér véget. Másnap, hamvazószerdán kezdődik a böjt időszaka. Addig bőven lesz idő élvezni a báli szezont és a gazdagon terített asztalt.

Jeles napok a farsang időszakában: Január 6-a, vízkereszt a farsang kezdete. Február 27-én indul a mohácsi busójárás, mely egészen március 4-éig tart. Ez a legrégibb és legismertebb magyar tavaszköszöntő rendezvény. Március 4-e, húshagyókedd a farsangi időszak utolsó napja, a nagyböjt előtti utolsó alkalom a mulatozásra és a lakomára. Március 5-e, hamvazószerda a nagyböjt kezdete.

Fotó: Szerda Szófi

A farsang eredete

A farsang ősi hagyományokon alapuló ünnepkör, melynek lényege a tél, a sötétség elűzése, a tavasz, a megújulás köszöntése. Napjainkban a farsang a jelmezes felvonulásokról és a bálokról szól, eredete azonban mély kulturális és vallási gyökerekre vezethető vissza. Ezek az évszázadok alatt folyamatosan változtak és gazdagodtak.

A farsang az ókori Rómához köthető, ahol a Saturnalia és Lupercalia ünnepek szokásai adták a mintát. A Saturnalia a téli napforduló utáni időszak ünnepe volt, a Lupercaliát pedig február közepén tartották a természet megújulásának és a termékenységnek a tiszteletére. Ehhez hasonló szokások más kultúrákban is jelen voltak. Az ókori görögök Dionüszoszhoz kapcsolódó ünnepei a mulatozásról és az álarcos felvonulásokról szóltak.

A kereszténység elterjedésével a pogány szokások egyéb, keresztény tartalmakkal bővültek. A farsang a vízkereszt és hamvazószerda közötti időszak, mely a húsvétot, a legnagyobb keresztény ünnepet megelőző felkészülés. Az egyház elfogadta és tolerálta a farsangot, mely lehetőséget adott az embereknek a szórakozásra, a bőséges étkezésre a negyvennapos böjt előtt.

A magyar nyelvterületen a tél végi mulatozás közösségteremtő erővel bír, hiszen ilyenkor az emberek összejönnek, bálba járnak vagy éppen felvonulásra látogatnak, ahol hagyományos farsangi, téli ételeket fogyasztanak. A legismertebb magyar szokás a mohácsi busójárás, melynek eredete a török hódoltságra vezethető vissza. A busók jellegzetes maszkokat és ruhákat viselnek, hangos zajt keltenek, mely elűzi a telet, meghozza a tavaszt. Ez egyébként az UNESCO szellemi kulturális örökségének része.

A farsang szó a német Fasching vagy az olasz carnevale kifejezésekből eredhet. A latin carne levare a hús elhagyását jelenti.

Farsangi ételek és italok

A farsang idején minden megengedett. Ilyenkor népszerű a kocsonya, a sült kolbász és hurka, a kenyérlángos, a hájaskifli, a töpörtyűs pogácsa, de ami elmaradhatatlan, az a szalagos fánk. Ezt az édességet szinte minden család elkészíti a nagyböjt előtti időszakban legalább egyszer. Porcukorral, lekvárral ízesítik, de ma már a mogyorókrém is közkedvelt feltét.

Hozzávalók az eredeti farsangi szalagos fánkhoz: 50 dkg liszt, 2 dl tej, 4 dkg porcukor, 3 dkg élesztő, 4 tojássárgája, 6 dkg vaj, 1 vaníliás cukor, 1 teáskanál rum, 1 csipet só, bőséges olaj a sütéshez.

Elkészítése: A lisztet egy nagyobb tálba szórjuk, majd felfuttatjuk az élesztőt a langyos, porcukros tejben. A liszthez adjuk a 6 tojássárgáját és a felolvasztott vajat. Rummal, vaníliás cukorral vagy kivonattal ízesítjük. Alaposan kigyúrjuk a tésztát, melyet letakarva egy órán át kelesztünk. Ekkor következik a nyújtás. Az ujjnyi vastagságú tésztát kiszaggatjuk, majd letakarjuk a köröket 15 percre. Az olajat felhevítjük, a fánkok közepébe egy kis mélyedést formázunk. A lyukas oldalukkal lefelé, átlátszó fedő alatt sütjük. Miután kisültek a fánkok, lecsepegtetjük az olajat, és meghintjük porcukorral vagy megkenjük lekvárral.

Magyar nyelvterületen a pálinka, a likőr, valamint a fűszerekkel ízesített forralt bor a farsang legjellemzőbb itala. Nemzetközi szinten a pezsgők és a különféle koktélok jellemzik ezeket a heteket.

Fotó: Tóth Tibor 

Velencei és riói karnevál

A velencei és a riói karnevál világhírű rendezvények, melyekre mindenhonnan érkeznek turisták. Előbbi mulatságot a húshagyókeddet megelőző két hétben tartják az olaszországi Velencében. A karnevál eredete a XVIII. századig nyúlik vissza, amikor is a helyiek a tél végét ünnepelték, valamint kihasználták a böjt előtti napokat a bőséges lakomákra. A velencei maszkok nagyon híresek, gazdagon díszítettek, elfedve a társadalmi különbségeket, valamint a kosztümök is igényesek, kidolgozottak. Ilyenkor elegáns, barokk pompát idéző estélyeket, színházi előadásokat, valamint szabadtéri programokat szerveznek.

A brazíliai Rio de Janeiróban is a húshagyókedd előtti napokban tartják meg a vidám rendezvényt. A karnevál a XVIII. századi portugál telepesek farsangi hagyományaiból alakult ki, majd afrikai, európai és helyi kulturális elemekkel egészült ki. Ez a világ legnagyobb utcai fesztiválja. Több millió ember vesz részt a programokon. Ilyenkor a szambaiskolák felvonulása a fő látnivaló. A karnevál lendületes, energikus, vidám, tele van életörömmel, zenével, tánccal.

A farsang üzenete

Ez az időszak az önfeledt mulatozás és a tél elűzése mellett egyéb üzenetet is hordoz. A kiszebáb elégetése nemcsak a zord időjárást űzi el, hanem a rossz szellemektől is megszabadít. A farsang vége a természet megújulását is jelzi, az új kezdetet köszönti. Ez egy átmeneti időszak a tél és a tavasz között, lehetővé téve az embereknek a szórakozást, a közösségi programok megszervezését, valamint a 40 napos böjt előtti feltöltődést, hiszen ilyenkor minden megengedett. Hamvazószerdával azonban megkezdődik az elcsendesülés. Ilyenkor már nem illik bált szervezni, mulatozni, valamint az étkezési szokásokon is változtatni kell.