MILOŠEVIĆ BÜSZKE LENNE RÁ. Február 2-án, pénteken Belgrádban járt Martti Ahtisaari, az ENSZ kosovói különmegbízottja, hogy ismertesse a Kosovo státusának rendezésére vonatkozó megoldási javaslatát. Vázlatot hozott, tervet, és nem végleges dokumentumot, hiszen azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell majd elfogadnia. Érkezésének hírére a szerbiai kormányfő, Vojislav Koštunica sietett megüzenni: nem fogadja az ENSZ diplomatát, mert a január 21-ei választást követően ő csak ,,technikailag' miniszterelnök, akinek erre ,,nincs felhatalmazása'. Nem is fogadta. Ahtisaari nem sértődött meg (csak a munkáját végzi, mondta), Koštunica viszont önmagáról állított ki egy újabb bizonyítványt. Ez a ,,nem érek rá' fajta pukkadozós, dölyfös, nem kimondottan diplomatikus magatartás Milošević stílusára emlékeztet. Az eset kapcsán nem véletlenül mondják a kommentátorok: ,,Milošević most büszke lenne rá'.
Az ENSZ-diplomatát Boris Tadić, Szerbia elnöke fogadta, s a találkozó után a kamerák előtt elmondta: a tervezetben nem szerepel ugyan a ,,független Kosovo' kifejezés, de az sem, hogy Kosovo Szerbia területének szerves része. ,,Elmondtam Ahtisaarinak, hogy Szerbia és én - mint annak elnöke - soha nem fogjuk elfogadni Kosovo és Metohija függetlenségét. Kosovo ránk erőltetett függetlensége ellentétes lenne a nemzetközi jog elveivel, s mint ilyen komoly politikai és jogi precedensnek számítana' - nyilatkozta Szerbia elnöke, aki hétfőre (február 5-ére) találkozóra hívta a parlamenti pártok és koalíciók képviselőit, hogy megismertesse őket a tervezettel. Hogy a kosovói dráma végkifejletének heteiben, hónapjaiban komoly politikai események elé nézünk, az az ENSZ diplomata látogatását megelőzően sem volt kétséges. A fejlemények lehetséges következményei sajnos a Vajdaságot sem kerülik el. Már hétfői számában első oldalon foglalkozik ezzel a Magyar Szó. ,,Újabb betelepülés?' címmel közöl cikket, melynek lényege: a dominóeffektus szerint könnyen megtörténhet, hogy a kosovói szerbek kiköltöznek, Vajdaságból pedig folytatódik a kisebbség elvándorlása.
KOSOVO - MINT KORMÁNYALAKÍTÁSI ULTIMÁTUM. A múlt héten Vojislav Koštunica nemcsak korányfői, hanem pártelnöki minőségében is produkált egy meghökkentőt. Az általa vezetett Szerbiai Demokrata Párt-Új Szerbia koalíció kormányalakítási tárgyalási platformot dolgozott ki. Ez a nyilvánosságra hozott dokumentum a tárgyalási alap címet viseli, valójában azonban ultimátum. Azt üzeni, hogy ,,Nem adjuk Kosovót!' Koštunica pedig csak olyan párttal hajlandó kormányt alakítani, aki ezt nyomban aláírja! Aki nyomban aláírja a fenyegetést, hogy ,,minden államnak, amely elismeri Kosovo függetlenségét, számolnia kell azzal, hogy ez kedvezőtlen következményekkel jár a Szerbiával való viszonyban'. Aláírja azt, hogy ha a NATO bármely tagállama elismerné Kosovo függetlenségét, az ,,komolyan veszélyeztetné Szerbia és a NATO viszonyát'. A miloševići dörgedelmek stílusában írt szövegből nem derül ki, hogy ez mit jelentene: puszta ökölrázást, vagy esetleg a diplomáciai kapcsolatok megszakítását is?! Úgy tűnik, oda jutottunk, ahol voltunk: Szerbia nevében megint valaki hadat akar üzenni a fél világnak.
Az USA belgrádi nagykövete ,,nagy kiábrándultsággal' vette tudomásul a platformba foglaltakat, mégis reményét fejezte ki, hogy Szerbiában a demokratikus erők alakítanak kormányt. A politikai elemző, Vladimir Goati szerint ezzel Koštunica a radikálisok szavazóbázisának üzen: az a tény, hogy Koštunica a politikai helyzet kiélezését választotta, azt jelentheti, közelebb vagyunk az újabb választások kiírásához, mint a kormányalakításhoz. A kérdés csak az, hogy a kormányalakítási sikertelenséget követő választásokon megint Velimir Ilić Új Szerbiájával indulna-e az SZDP, hiszen az ÚSZ keveset, mindössze 5%-ot hozott a konyhára. Ez egyben azt is jelenti, hogy Koštunicának nem 17, hanem csak 12%-os támogatottsága van. Nem jó jel, hogy feltételszabások diktálásával igyekszik aláaknázni a kormányalakítási tárgyalásokat, s hogy a radikálisok szavazóbázisa felé kacsintgat.
TADIĆ VÁLASZA KOŠTUNICÁNAK: NEM! A Demokrata Párt a múlt csütörtökön elvetette az SZDP ultimátumát, hogy ,,vagy támogatjátok a Kosovóra vonatkozó platformunkat, vagy nem lesz semmi a kormányalakításból!' A NEM indoklása a következő: ,,Mivel Kosovo státusának kérdésében már létezik egy állami platform - amelyet a Szerbiai Képviselőház egyhangúlag elfogadott - teljesen érthetetlen számunkra, miért állt elő az SZDP most egy pártplatformmal, s ennek elfogadását tekinti feltételül a kormányalakítási tárgyalások folytatásához... Szerbia polgárai a minapi parlamenti választásokon többségi szavazatukkal az európai Szerbiát, a jobb élet és a jövő politikáját támogatták és nem a múlt, a rombolás és gettósítás politikáját' - olvasható a DP közleményében. A pártközlemény szerint Szerbia elnöke, Boris Tadić még egy pártkonzultációs fordulót tart, s ha ezután sem kap javaslatot a kormányalakító személyére, akkor Božidar Đelićet (DP) fogja javasolni a miniszterelnöki posztra.
A TÁRGYALÁSOK HETE VOLT. Szerbia elnöke, Borist Tadić a múlt héten négy napon át a kormányalakításról tárgyalt a radikálisokkal, a DP küldöttségével, a Koštunica SZDP-ÚSZ koalíció, a szocialisták, az LDP vezette koalíció, valamint a kisebbségi pártok és koalíciók képviselőivel. Az elnökkel folytatott csütörtöki megbeszélésen a VMSZ-t Kasza József pártelnök, Pásztor István, a párt elnökségi tagja és Egeresi Sándor, a VMSZ Tanácsának elnöke képviselte. Az ötvenperces, jó hangulatú megbeszélés után Pásztor István a Magyar Szónak ezt nyilatkozta: ,,A köztársasági elnöknek elmondtuk, mi elsősorban abban vagyunk érdekeltek, hogy Szerbia mielőbb új kormányhoz jusson. Számunkra az is fontos, hogy ez a kormány olyan legyen, amely megfelel a VMSZ programjába foglaltaknak, s ennek köszönhetően teljesíteni tudjuk az elképzeléseinket.' Kasza József pártelnök a tárgyalást követően kijelentette: a VMSZ támogatni fogja a demokratikus beállítottságú szerbiai kormány megalakítását, szerinte azonban a miniszterelnök személyéről a DP-nek és az SZDP-nek kell megegyeznie.
A VMSZ PARLAMENTI KÉPVISELåI. A Vajdasági Magyar Szövetség 3 képviselői helyet szerzett a szerbiai parlamentben, s mindhárom helyre 35 évnél fiatalabb, egyetemi végzettségű, idegen nyelvet jól beszélő személyt jelölt. A jelöltek: Galgó Ferenci Andrea (34) óbecsei okleveles közgazdász, Varga László (30) szabadkai okleveles jogász és Pásztor Bálint (27) szabadkai okleveles jogász.
VASÁRNAP, FEBRUÁR 8-ÁN 6 SZAVAZÓHELYEN MEGISMÉTELT SZAVAZÁS! A Szerbiai Legfelsőbb Bíróság utasítására csütörtökön este összeült a Köztársasági Választási Bizottság, hogy ismét megvizsgálja az óvásokat, amelyet a január 21-ei parlamenti választás után a Magyar Összefogás Koalíció és a Szerb Radikális Párt nyújtott be. A bizottság olyan határozatot hozott, hogy február 8-án megismételt választást tartanak 6 szavazóhelyen, mégpedig: Zentán, Vresecen, Šabacon és Knjaževacon egy, Lipljanban pedig két szavazóhelyen. A megismételt voksolás mindössze 4124 szavazópolgárt érint, a szerbiai választótestületnek nem egész 1%-át. Ebből adódóan nincs esély arra, hogy a megszerzett parlamenti mandátumok tekintetében bármi is változzon. Ettől eltekintve a Köztársasági Választási Bizottság kimondta, hogy az általa január 25-én közzétett hivatalos végeredmény nem végleges, s ezzel a parlament összehívására megadott határidő is legalább két héttel eltolódik.