Maradnak az EU-s szankciók Oroszországgal szemben 

Az Európai Unió (EU) újabb fél évvel, 2020. március 15-éig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének megsértése miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat — közölte az Európai Unió Tanácsa. A korlátozó intézkedések jelenleg 170 emberre és 44 szervezetre vonatkoznak, és a vagyoni eszközök befagyasztása mellett utazási korlátozásokat foglalnak magukban. Az uniós külügyi tanács — ahol ez szükséges volt — írásbeli eljárása keretében frissítette a vonatkozó adatokat, valamint az érintettek jegyzékbe vételét alátámasztó indokolást. Az Európai Unió 2014 márciusa óta több lépésben vezetett be korlátozó intézkedéseket Oroszországgal szemben. Az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is foganatosított. Például az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat rendelt el, melyek jelen állás szerint 2020. január 31-éig vannak érvényben. A Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán elrendelt, kizárólag e két területre vonatkozó büntetőintézkedések jelen állás szerint 2020. június 23-áig vannak érvényben.

Hiányosak az EU-tagállamok katonai képességei 

Az uniós tagállamok katonai képességeinek és együttműködésének jelentős hiányosságai miatt — ha Európa teljesen magára lenne utalva a védelem terén — váratlan helyzet esetén több 100 milliárd euró azonnali kiadásra lenne szükség, közölte az EU luxembourgi székhelyű számvevőszéke friss tanulmányában. A jelentés szerint ha az Egyesült Királyság kilép az unióból, az tovább súlyosbítja a helyzetet, mivel Európában ez a tagállam költ a legtöbbet védelemre. Az uniós tagállamok együttes védelmi kiadásainak mintegy egynegyede származik a brit költségvetésből — közölték.

Magyarország megérkezett, nem kompország többé 

Itt az ideje, hogy a magyar költők új metaforákat keressenek hazájuk helyzetének jellemzésére, mert Magyarország többé már nem Kelet és Nyugat között ingázó kompország, hanem szilárd helye van Európa közepén — hangsúlyozta Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke Berlinben, a magyarországi határnyitás 30. évfordulója alkalmából megtartott ünnepségen. A politikus rámutatott, Magyarország súlyos kockázatot vállalt azzal, hogy 1989. szeptember 10-én megnyitotta határát a mintegy 200 000 keletnémet menekült előtt, nemcsak azért, mert 80 000 szovjet katona tartotta megszállás alatt az országot, hanem azért is, mert a Szovjetunió addig valamennyi szabadságtörekvést vérbe fojtott az uralma alá hajtott térségben. A magyarok azonban mégis segítettek a németeknek, aminek révén az elnyomást egy „közös szabadságélmény” váltotta fel. A németek azóta is hálásak ezért, és ez az érzés a következő évtizedekben sem szűnik meg — mondta a Bundestag elnöke.

A nyitókép illusztráció (Pixabay.com)