Egy rákbeteg fiú ádáz küzdelme
A nagyfényi Crnković család mögött egy borzalmas, megpróbáltatásokkal teli év áll. Akkor derült ki ugyanis, hogy a most tizenöt és fél éves fiuk, Dániel komoly betegségben szenved. Először csak az influenzához hasonló tünetekkel, hőemelkedéssel kezelték, de később kiderült, sokkal komolyabb a baj.
- 2009 decemberében vittem először orvoshoz a fimat - meséli Ildikó, az édesanya. - Azt mondták, hogy influenzás, majd amikor egy hónap elteltével sem csillapodtak a tünetek, sőt a fiam már a karját is nagyon fájlalta, beutaltak bennünket a szabadkai közkórházba. Miután megröntgenezték a karját kiderült, hogy a felkarcsonton egy kinövés van, amiből az orvosok a lehető legrosszabbra gyanakodtak. Újvidékre utaltak bennünket, ahol megállapították a nyirokrendszer daganatos megbetegedését, a Hodgkin-kórt.
Van esély a gyógyulásra
A Hodgkin-kór a nyirokszövetek rosszindulatú daganatos megbetegedése. Az első tünet gyakran a fájdalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodás. Két korosztályban, a 15-35 és az 50-70 évesek körében gyakori. Kezeléssel a Hodgkin-kór kórjóslata nagyon kedvező, a betegek jelentős része gyógyul meg teljesen. Jelenleg ez a rákfajta a legsikeresebben kezelhető.
- Szörnyű érzés volt, amikor az orvosok tudatták velünk, hogy a fiunk rákbeteg. Először nem is tudtam, mihez kezdjek, hogyan álljak a dolgokhoz. De nem is sok idő jutott gondolkodásra, hiszen azonnal megkezdték a kemoterápiás kezelést, ami hat hétig tartott az Újvidéki Gyermekklinikai Központ hematológiai osztályán. Közben egyik vizsgálat a másikat érte, majd két hét szünet után következett a sugárkezelés. A 18 terápiából álló kezelést Dániel már Kamenicán kapta meg.
Pszichiáter nélkül nehezebb lenne...
A fiú betegsége állandó felügyeletet igényel az orvosok részéről, a sugár- és kemoterápiák, illetve az egyéb - nem ritkán kifejezett fájdalommal és rosszulléttel járó - vizsgálatok elviselésében pedig elsősorban az édesanyjára van szüksége, aki éjjel-nappal a fia mellett van. å az, aki szavakkal, öleléssel, simogatással ad erőt elsőszülött gyermekének, aki mindig ott van, ha egy pohár vízre, egy zsebkendőre vagy csak néhány kedves szóra van szükség. Rendületlenül küzd fia helyett is és nem adja fel a reményt, hiszen az édesanyák számára nincs lehetetlen, ha gyermekük élete a tét.
- Egy tizennégy és egy másfél éves gyermeket hagytam otthon a nagymamával, hogy a nagyfiammal lehessek a kórházi kezelések idején. A férjem Szlovéniában dolgozik teherautósofőrként, csak nagyon ritkán jár haza. Ráadásul Dániel speciális iskolába jár, mivel beilleszkedési és viselkedési zavara van. Mentálisan nincs vele semmi probléma, mindent megtanul, amit kell, értelmes gyerek, csak éppen az idegrendszere érzékenyebb, mint az egészséges társaié. Emiatt nem tudták az orvosok elvégezni a csontvelő-elemzést sem. Dániel agresszívan elutasított minden vizsgálatot, ezért gyermekpszichiáterhez utalták. Most gyógyszereket szed és elfogadja a megmásíthatatlant, hogy különféle vizsgálatokon és újabb kemoterápiákon kell átesnie ahhoz, hogy meggyógyulhasson - mondja sírva az édesanya. - Jelenleg a nyaki vénába bevezetett szondán keresztül kapja a kemoterápiát, de nagyon hősiesen viseli...
Bánatra, gondra halmozódó adósság
A Crnković családot nem csak lelkileg, hanem anyagilag is megviselte fiuk betegsége. És bár a kezeléseket a gyermek ingyen megkapja, az egyéb kiadások, amelyek az utazással, az édesanya kórházi tartózkodásával stb. járnak, meghaladják a család anyagi lehetőségeit. Adósságra adósságot halmoznak, csakhogy Dániel meggyógyulhasson. A remény és a határtalan szülői szeretet segítik a kamasz fiút és családját abban, hogy győzedelmeskedjenek a szörnyű betegség felett és elfeledhessék végre az elmúlt időszak megpróbáltatásait...
Kérjük segítőkész olvasóinkat, hogy amennyiben tehetik, támogassák anyagilag a Crnković családot. Az édesanya elérhetőségeivel a szerkesztőség telefonszámán ( 024/555-856) szolgálunk.