Bizonyos nézőpontból az összes eddigi, emberek által megvívott háborút nem lehet olyan egyszerűen leírni, hogy volt egy gonosz, a másik oldalon pedig az, aki az igazságot birtokolta. A világ ma is, és mindig is túl bonyolult volt ahhoz, hogy egy ilyen fekete-fehér minősítést lehessen ráhúzni.
Az eddig lezajlott, illetve — sokak szerint — most is zajló világégést eredendően az emberi kapzsiság, mohóság, hatalomvágy, ostobaság, rövid távú gondolkodás okozta. A szubjektív látásmód és megítélés mindig beazonosítható a háttérben. Mondhatnánk azt is, hogy a tényleges objektivitás csak elméleti fogalom, mert még a róla alkotott vélemény is mindig szubjektív. Shakespeare és más korabeli írók művei alapján tudhatjuk, hogy a technika és a technológia ugyan sokat fejlődött, az emberi természet eközben alig, mondhatni, semmit sem változott. Az emberi értékrend az elmúlt mintegy 300 évben jelentős átalakuláson ment át. A változás nem egyik napról a másikra történt. Több nagy történelmi korszak és fordulópont hatására korunk embere nyilván másképp gondolkodik, mint elődeink. Az emberi alaptulajdonságok, gyengeségek azonban a jelek szerint nem sokat változtak. A XVIII. századi felvilágosodás idején az emberek egyre inkább megkérdőjelezték a hagyományos tekintélyeket, mint amilyen a királyoké vagy az egyházé volt egykoron. Az ész, a tudomány és a kritikus gondolkodás felértékelődése, az egyéni szabadság és jogok hangsúlya, a vallási magyarázatok helyett a világi gondolkodás erősödése volt megfigyelhető. Az ipari forradalom radikálisan átalakította a társadalom szerkezetét. Ez alapozta meg a modern demokráciák értékrendjét.
Szalai Attila rajza
A közösségi, falusi értékek helyett a városias felfogás kezdett teret hódítani. Ezzel párhuzamosan nőtt a társadalmi egyenlőtlenség is, ami új értékvitákat indított el. A korábban utópista szocialistának nevezett elképzelések után megjelentek a szocialista, majd a kommunista és a nemzeti szocialista eszmék és ideológiák.
A modern kor vívmányainak tekinthető a rabszolgaság eltörlése és a nők jogainak kiterjesztése. Ezekre ma természetesként tekintünk, de nem is olyan régen még a legtöbb társadalom jellemzője volt a rabszolgamunka, illetve hogy a nők nem élvezhetek azonos jogokat az erősebb nem képviselőivel.
A II. világháború után megerősödtek az olyan értékek, mint az emberi méltóság, a béke és a nemzetközi együttműködés. Most esetenként azt hihetjük, hogy a dolgok akár a visszájukra is fordulhatnak. Mindeközben napjainkban új tényezők alakítják az értékrendet. A globalizáció a kulturális sokszínűség elfogadását helyezné előtérbe, de ennek is vannak hátulütői. A digitalizáció pedig egészen új dimenziókat tár fel. A modern kori értékek és értékrendek a világban nem mindenhol és nem egyformán érvényesülnek. A világ más-más részein ma is eltérő értékrendek léteznek, a konfliktusok forrása azonban nem elsősorban erre vezethető vissza. Általában az emberi kapzsiság okoz konfliktusokat, vagy a tolerancia hiánya, olykor pedig az, hogy nem gondolkodunk józanul. A XXI. században azonban a mesterséges intelligencia alkalmazása sok mindent meg fog változtatni. Az emberek felfogását is, néhány nemzedéken belül. A feltételes mód azonban továbbra is indokolt. Az egyéni és a kollektív felfogásnak is némiképp változnia kell, meg kell érni a folyamatok befogadásához. Ez az egyik feltétel. A másik a sok közül, hogy a világ hatalmasságainak kapzsisága, feltűnési vágya vagy utánam a vízözön felfogása nem vezet fajunk teljes pusztulásához.
