Az 1944—45-ben ártatlanul kivégzett magyarokra emlékeztek vasárnap a tavaly felavatott emlékműnél Csúrogon. Az egybegyűltek egyöntetű véleménye, hogy a helyszín ugyan méltó az áldozatok emlékéhez, de a teljes megbékélésig még sok a tennivaló, jelentette az RTV.
Akárcsak a korábbi években, a 70. évfordulón is Vesztergám Miklós tárogatójának hangja törte meg a csendet az egykori csúrogi sintérgödörnél. Teleki Júlia túlélő két évtizedes fáradozással érte el, hogy emlékmű emlékeztessen a szörnyűségekre, de úgy érzi, sok még a teendője.
„Nekünk, túlélőknek ez nem elég. Nem elég az emléktábla, hiszen elmaradt a bocsánatkérés, a vagyon-visszaszármaztatás, a kártérítés, és elmaradt az, hogy a mindenkori szerb kormány kimondja, 1944—45-ben igenis nagyon sok ártatlan magyart kivégeztek. Az lesz a valódi megbékélés, ha ezt egyszer elismerik és kimondják” — szögezte le Teleki Júlia újságíróknak nyilatkozva.
Pásztor István tartományi házelnök, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a megemlékezésen tartott beszédében elmondta, a jelenlegi politikai helyzet arra enged következtetni, hogy hamarosan pótolhatják a hiányosságokat. „Emelt fővel azt kell mondanunk, hogy hét évtized után úgy tűnik, amit elvégezhetünk, arra belátható időn belül sor fog kerülni” — hangoztatta.
Az eseményen megemlékeztek az október elején elhunyt Légvári Sándorról is, aki húsz év alatt összesen tizennyolc saját készítésű fakeresztet állított fel Csúrogon.
„A keresztfaragó idős ember töretlen hite mindannyiunk számára példa. Megfogyva bár, de törve nem feliratú keresztjével, emberi kitartásával a csúrogi hagyaték súlya alatt is reményt tudott adni húsz éven keresztül” — mondta a megemlékezésen Grezsa István, a magyar Miniszterelnöki Hivatal határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa.
A csúrogi megemlékezés koszorúzással zárult.
