Megalakult a Tartományi Képviselőház

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Megalakult a Tartományi Képviselőház

A Tartományi Képviselőház alakuló ülésének kezdetén hitelesítették mind a 120 tartományi képviselő mandátumátALAKULÓ ÜLÉS. A Tartományi Képviselőház október 30-án, egyhetes késéssel, tartotta meg alakuló ülését. Déli tizenkét óra helyett majd egyórányi késéssel, háromnegyed egytől egészen a...

A Tartományi Képviselőház alakuló ülésének kezdetén hitelesítették mind a 120 tartományi képviselő mandátumát

ALAKULÓ ÜLÉS. A Tartományi Képviselőház október 30-án, egyhetes késéssel,
tartotta meg alakuló ülését. Déli tizenkét óra helyett majd egyórányi késéssel, háromnegyed egytől egészen a kora esti órákig, Milijan Popović (SZRP) korelnök vezetésével. A maratoni hosszúságúra sikeredett alakuló ülésen a honatyák hitelesítették az újonnan megválasztott 120 képviselő mandátumát, megválasztották a képviselőház elnökét, négy alelnökét, titkárát és munkatestületeit. Ezt követően a házelnök újabb ülést rendelt el, amelyen megválasztották a Tartományi Végrehajtó Tanács elnökét, és az ő javaslatára kinevezték a tartományi kormány tagjait.
Már a képviselői mandátumok hitelesítése heves vitát váltott ki, minthogy a Szerb Radikális Párt képviselői megkérdőjelezték Bojan Kostreš mandátumának a hitelességét. A vita tárgyát az képezte, hogy a Vajdasági Szociáldemokrata Liga eredetileg Dušan Jakovljevet jelölte, aki néhány napra rá lemondott a mandátumáról. Őhelyette került a listára Bojan Kostreš, a Liga főtitkára - a radikálisok szerint törvénytelenül. A vitát végül Stojan Peèek, a Tartományi Választási Bizottság tagja döntötte el, aki felvilágosította a képviselőket, hogy a csere a törvénnyel összhangban történt, úgyhogy a honatyák végül hitelesítették az ülésen jelen levő 120 képviselő mandátumát, ám ezt a radikálisok szemmel láthatóan nehezen viselték el. Nehezményezték többek között azt is, hogy az Újvidéki Televízió nem közvetíti élőben az ülést.
A házelnöki tisztségre két jelöltet állítottak a pártok: a Vajdasági Szociáldemokrata Liga az écskai Bojan Kostrešt, az SZRP képviselői pedig a belgrádi születésű Goran Tajdićot. A nyilvános voksoláson a Liga jelöltje 64, a radikálisok embere 41 szavazatott kapott. Szavazattöbbséggel tehát Bojan Kostreš, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga főtitkára lett a tartományi képviselőház minden idők legifjabb elnöke. Időközben a helyszíni közvetítés is kezdetét vette, úgyhogy a radikálisok elérkezettnek látták az időt, hogy tiltakozásuk jeléül kivonuljanak az ülésteremből. Az elnökválasztáson ugyanis pontosan körvonalazódtak az erőviszonyok. A demokratikus többséget a Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Szövetség, az Együtt Vajdaságért koalíció és a Szerbia Ereje mozgalom 64 képviselője, az ellenzéket a Szerb Radikális Párt, a Szerbiai Szocialista Párt, a Szerbiai Demokrata Párt és a G17 Plusz honatyái alkották.
Miután a házelnök letette a hivatali esküt, átvette az ülés vezetését Milijan Popović korelnöktől, aki saját bevallása szerint pártfegyelemből, nem meggyőződésből csatlakozott az üléstermet elhagyó párttársaihoz. Az alelnökök megválasztása már zökkenőmentesebb volt. A szocialisták kezdeményezték ugyan, hogy a demokrácia játékszabályait figyelembe véve az ellenzék soraiból is válasszanak alelnököket. Ezt a demokraták a következő ülésre ígértek. Ezúttal négy alelnököt választottak a demokratikus többséget képező pártok képviselőinek soraiból: a Demokrata Pártból Borislav Novakovićot és Martin Zlohot, a VMSZ-ből Egeresi Sándort és Ðorðe Bašićot az SZEM-ből.
A képviselőház munkatestületeinek megválasztásakor - 20 állandó bizottsága van a képviselőháznak - nem lehetett figyelmen kívül hagynia a megszerzett mandátumok számát, úgyhogy majdnem fele-fele arányban képviseltetik magukat a bizottságokban az ellenzéki és a demokratikus többséget alkotó pártok képviselői. (A VMSZ képviselői két elnöki tisztséget töltenek be: Szombathy Zoltán magiszter a mezőgazdasági bizottságnak, Bús Ottó pedig a tájékoztatási bizottságnak az elnöke). Az ülést elhagyó radikális párt a következő ülésen nevezi majd meg képviselőit a bizottságokba.
Az alakuló ülést berekesztő házelnök egyetlen napirendi ponttal - a Tartományi Végrehajtó Tanács megválasztása - azonnal meghirdette a képviselőház második ülését. A kormányfői posztra a demokratikus többséget alkotó pártok képviselői Bojan Pajtić magisztert, a Demokrata Párt alelnökét javasolták, akit a képviselők meg is választottak a végrehajtó tanács élére. A zentai születésű kormányfő javaslatára a képviselőház kinevezte a végrehajtó tanács alelnökeit és tagjait is. A négy kormányfő-helyettes: dr. Tihomir Simić, dr. Korhecz Tamás, dr. Lódi Gábor és Dušan Jakovljev. A kormánytagok pedig: Jovica Ðukić magiszter, Jovan Vujaćiè, Pásztor István (magánosítás, magánvállalkozás, kis- és középvállalatok), Igor Kurjaèki magiszter, Bunyi Zoltán (oktatás és művelődés), Milorad Ðurić, dr. Miloš Luèić, dr. Korhecz Tamás (jogalkotás és kisebbségügy), dr. Dragoslav Petrović professzor, Emil Fejzulahi, Novak Mojić, Snežana Lakièević Stojaèić, Modest Dulić, dr. Gyarmati Zoltán professzor (környezetvédelem) és Predrag Grgić.
Megállapítható tehát, hogy a vajdasági magyarság méltóképpen képviselteti magát a tartományi kormányban, hiszen a VMSZ képviselői ezentúl négy titkárság munkáját irányítják az eddigi három helyett.
ÜGYDÖNTŐ NÉPSZAVAZÁS. Mádl Ferenc köztársasági elnök december ötödikére kitűzte a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügydöntő népszavazást. A Magyar Köztársaság elnöke korábban szintén december ötödikére hirdette meg az egészségügyi magánosításról szóló ügydöntő népszavazást is. Az Országgyűlés még szeptember 13-án rendelt el ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárságról, a határozat ellen azonban kifogásokat emeltek, úgyhogy végül az Alkotmánybíróság volt kénytelen kimondani: megtartható az ügydöntő népszavazás!
A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett referendumon az anyaországi nemzettársainknak a következő kérdésre kell válaszolniuk:
,,Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. Törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"
HONVÉDTALÁLKOZÓ. Az újvidéki rendőrség épületében a május hetedikén megtartott honvédtalálkozó kapcsán a közelmúltban kihallgatták Matuska Márton társszervezőt, Kókai Pétert, a Magyar Szó főszerkesztőjét és Bunyik Zoltánt, a közvállalat akkori igazgatóbizottságának elnökét. A feljelentést - a találkozó megszervezése miatt - Sava Grujić, az Összszerb Nemzeti Mozgalom elnöke tette még május havában.
Pandúr József, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövete szerint az üggyel nem a rendőrségnek, hanem a történészeknek kellene foglalkozniuk.
- Már a honvédtalálkozót követően jeleztem a most leköszönt tartományi képviselőház elnökének, hogy az ilyen ügyekkel inkább a történészeknek kellene foglalkozniuk, mintsem a politikusoknak, s még kevésbé a rendőrségnek. Fel is ajánlottam, hogy személyesen segítek egy közös vajdasági magyar és szerb történésztalálkozót megszervezni, ahol a véleménykülönbséget ütköztetni lehetne, hiszen csak egy ilyen fórumon lehet ezeket a kérdéseket tisztázni. Nagyon sajnálom, hogy erre a tanácskozásra mindeddig nem került sor, javaslatomat viszont továbbra is fenntartom - jelentette ki Pandúr József nagykövet a Magyar Szóban tett látogatása alkalmával a múlt hét szerdáján.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Megalakult a Tartományi Képviselőház
Szabadkai Napló
Megalakult a Tartományi Képviselőház
Média
Facebook

Támogatóink