Január második felében jelent meg a hír arról, hogy az előttünk álló szerbiai voksoláson jelentős szerepet kaphatnak a nemzeti tanácsok. Akkor arról cikkezett a sajtó, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok szava lesz a mérvadó, mely kisebbségi párt indulhat a választáson, hiszen az elképzelések szerint a Köztársasági Választási Bizottság vagy a helyi választási bizottság az illetékes nemzeti tanács bizonylata alapján állapította volna meg, hogy a szóban forgó pártnak alapcélja-e egy-egy nemzeti kisebbségi közösség érdekképviselete. Rögtön felmerült a kérdés, és megindultak a találgatások, vajon hogyan élnének a nemzeti tanácsok ezzel a felhatalmazással, lenne-e esélyük a nem a kisebbségi hatalomhoz tartozó pártoknak, koalícióknak megkapniuk a bizonylatot, s egyesek máris diktatúrát emlegettek.

A szombati törvénymódosítás ugyan bekapcsolta a nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanácsokat a választási folyamatba, viszont lényegesen kevesebb mozgásteret hagyott nekik, hiszen a Köztársasági Választási Bizottság hozza meg a döntést arról, hogy az induló párt kisebbségi párt-e — a döntés előtt viszont véleményezést kérhet az érintett nemzeti tanácstól. A törvényhozók célja, hogy csökkentsék annak lehetőségét, hogy egyes pártok csupán névlegesen kisebbségi pártként induljanak a választásokon, visszaélve a nemzeti közösségek különleges jogaival. A nemzeti kisebbségek ugyanis az úgynevezett természetes küszöb szerint juthatnak mandátumhoz. Ezt eddig úgy számolták ki, hogy azoknak a listáknak a szavazatait, amelyek parlamenti mandátumot szereztek, összeadták, és elosztották 250-nel — merthogy ennyi képviselői hely van a parlamentben. A módszer eredményeként választási részvéttől függően 12—17 000 voks kellett egy-egy kisebbségi pártnak egy mandátumhoz. A Vajdasági Magyar Szövetség módosító indítványát elfogadva viszont a jövőben a természetes küszöböt úgy számítják ki, hogy a kapott szavazatszámot 35 százalékkal megnövelik, azaz a szavazatok számát megszorozzák 1,35-tel. Másként fogalmazva: a mandátumok kiosztásánál a kisebbség által begyűjtött szavazatok 35 százalékkal többet érnek majd.

Az egyéb köztársasági parlamenti pártok bejutási küszöbét, az úgynevezett cenzust 5-ről 3 százalékra csökkentette a parlament, vagyis az előttünk álló választások során parlamenti, illetve helyhatósági szinten is a 3 százalékos választási küszöböt kell elérniük a politikai pártoknak, illetve polgári csoportosulásoknak ahhoz, hogy képviselői helyhez jussanak. Kevesebb olyan párt lesz, amely nem éri el a választási küszöböt, és nem jut be a parlamentbe, így kevesebb szavazat morzsolódik le. A várakozások szerint így több kisebb párt is bejuthat a parlamentbe, vagyis a képviselőházban többféle elképzelés juthat kifejezésre, és a párbeszéd helyszínévé válhatna. 

A törvénymódosítás szerint több nő kerül majd a parlamentbe, hiszen a választási listákon szereplő nők arányát 40 százalékra növelték. Szerbiában eddig a választási listákon szereplők 30 százaléka kötelezően nő kellett hogy legyen (pontosabban fogalmazva: a kevésbé képviselt nem), vagyis a jelöltlistákon három személyre jutott egy nő, a módosított törvény szerint viszont ezentúl minden öt jelöltre két nő jut.